{"cycle": 42, "id": "130-70", "date": "2024-11-27", "ulnap": 130, "seq": 70, "speaker": "Kanász-Nagy Máté (LMP)", "p_azon": "k168", "faction": "LMP", "kind": "kétperces felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita megkezdése T/9894 Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről", "iromany": "T/9894", "duration_s": 135, "position": null, "chars": 2048, "paragraphs": ["KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Banai Péter Benő államtitkár úrhoz fordulnék, és egy olyan témát hozok elő, amit érintettem a vezérszónoki felszólalásomban is, de most kérdés formájában is szeretném önnek föltenni, államtitkár úr. Szintén a számokra térnék vissza, a GDP-arányos finanszírozásra. Megnéztem az Eurostat legfrissebb számait. Ha a kormányzati kiadásokat nézzük, funkciók szerinti osztályozását ‑ ez a COFOG-adatbázis ‑, akkor azt látjuk, hogy az egészségügy terén az EU 27-ek átlagához képest a GDP-arányos finanszírozásunk csupán 64 százalék, az oktatás esetében, de nyilván itt azért sok adatot összesítenek, 85 százalék, tehát csupán 15 százalékpontos a lemaradásunk, ugyanakkor a szociális védelmi kiadások terén szintén jelentős a lemaradásunk, az európai átlag 67 százaléka.", "Ha látjuk ezeket a lemaradásokat, és tudjuk azt, hogy ezek nem most keletkeztek, hanem évekkel ezelőtt, évtizedekkel ezelőtt is hasonló arányokat láthattunk, akkor teszem fel a kérdést: ön azt gondolja‑e, hogy ebből lehet‑e felzárkózás, lehet‑e felzárkózás Nyugat-Európához, Ausztriához, Németországhoz? Tehát ha tartósan alulfinanszírozzuk ezeket a humán területeket, lehet‑e ebből osztrák vagy német életszínvonal a jóléti területek finanszírozása nélkül? Hiszen tudjuk azt, hogy a nyugat-európai országok, az észak-európai országok, a skandináv országok azzal tudtak növekedést elérni, fejlődést elérni, életszínvonal-bővülést elérni, hogy nagyon sokat fordítottak a jóléti területekre.", "Egyébként megjegyzem, ha a COFOG-adatbázist és az összes kormányzati kiadást megnézzük, és összevetjük az európai átlagot és a magyar átlagot, akkor közel ugyanaz. Tehát az összes kormányzati kiadás tekintetében az EU 27-ek 50 százalékot költenek, Magyarország 49 százalékot. Ebből az következik, hogy Magyarország a humán területeket az átlagnál alacsonyabb mértékben finanszírozza, a nem humán területeket pedig az átlagnál jobban, ami szintén érdekes, de a kérdésem tehát az: hogy lesz ebből felzárkózás? Köszönöm szépen."]}