Kara Ákos (Fidesz)

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány elsődleges foglalkoztatáspolitikai célja továbbra is az, hogy a versenyszférában minél több munkahely jöjjön létre, és minél több munkavállaló számára tudjon munkalehetőséget biztosítani. Ehhez olyan feltételeket kell teremteni, amely elősegíti a foglalkoztatotti létszám megőrzését, az új munkahelyek teremtését, a változásokhoz való alkalmazkodás képességének fejlesztését. Mindezzel a vállalkozások, kiemelten a kkv-k versenyképességének javítása, a munkaerő versenyképességének a fejlesztése, az innovációs képesség növelése, valamint az ipari és szolgáltató szektor fókuszált fejlesztése kerül a foglalkoztatáspolitika középpontjába 2025-ben.

A foglalkoztatáspolitikai célok eléréséhez és azok hatékony megvalósításához a szociális partnerekkel történő további megerősödött együttműködésre is szükség van. Az együttműködés keretében a versenyszférában működő országos szintű szociális partnerek, valamint az ágazati párbeszédbizottságok tagszervezetei számára működési támogatást biztosít a szakterület. A támogatás útján az érintett szociális partnerek magasabb szakmai színvonalon tudják ellátni a tevékenységüket, és ezzel is hozzá tudnak járulni a közmegegyezésen alapuló foglalkoztatáspolitika céljainak hatékonyabb megvalósításához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években a közfoglalkoztatás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a segélyalapú társadalmat munkaalapú társadalom váltsa fel Magyarországon. A közfoglalkoztatást a kormány továbbra is átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és jövedelmet biztosít az álláskeresők számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szó volt róla a nap folyamán már többször, és nemrégiben államtitkár úr is említette, hogy 2010-ben, amikor a baloldali kormányoktól átvettük a kormányzást, amikor a Fidesz-KDNP kapta a kormányalakítási megbízást, akkor nagyon mélyponton volt a foglalkoztatáspolitika Magyarországon; Máltával voltunk az utolsó, illetve az utolsó előtti helyen. Közös munkával, a magyar emberek erőfeszítésével és hitem és meggyőződésem szerint jó kormányzati döntésekkel 2024 harmadik negyedévére, tehát az idei év harmadik negyedévére a 20-64 éves népesség foglalkoztatási rátája elérte a 81,3 százalékot. Ezzel nemhogy sereghajtók, hanem éppen ellenkezőleg, az élen állók között vagyunk az európai uniós országok tekintetében. A kormány célja, hogy a jelenlegi 81 százalékos foglalkoztatási rátát tovább emeljük 85 százalékra a 20-64 évesek körében a belső, a hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával. Már ennek az esztendőnek is számos ilyen feladata és intézkedése volt, és a következő esztendőben is az a célunk, hogy újabb intézkedéseket tudjunk hozni a hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítására.

2024 eddig eltelt január-szeptemberi időszakában ‑ nyilván azt lehet nézni, azt lehet vizsgálni ‑ nemzetgazdasági szinten a bruttó és a nettó átlagkeresetek 13,7 százalékkal növekedtek. Ez egy fontos tény. Ugyanakkor azt is szeretnénk, és azt is elmondtuk a nap folyamán a Fidesz-KDNP és a kormány részéről, hogy az a célunk, hogy a reálkeresetek, vagyis a fizetések vásárlóértéke tovább emelkedjen 2025-ben is. Ez egy nagyon fontos, kiemelt célunk.

A kormány céljaival összhangban az elmúlt napokban a szociális partnerekkel közös megállapodás történt, így a minimálbér bruttó összege 9 százalékos emeléssel 2025. január 1-jétől 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékos emeléssel 348 800 forintra emelkedik.

(22.40)

Nyilván azt reméljük és azt várjuk a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, hogy a minimálbér-emelés, illetve a garantált bérminimum emelése azt is jelenti, hogy az összes többi kereseti kategóriába tartozó munkavállalónak a bére is növekedni fog. Tehát azt várjuk és azt reméljük, hogy jelentősen nőni fognak a következő esztendőben, 2025-ben és az utána következő esztendőkben is a bérek Magyarországon.

A kormány kiemelt célja tehát a jövedelmek vásárlóerejének a növelése. Ehhez a most megkötött hároméves bérmegállapodás jelentős mértékben hozzá fog járulni. A társadalmi partnerekkel a hároméves bérmegállapodás tehát 2026-ra további 13, illetve 2027-re további 14 százalékos emelést jelent. A kormány a fenti célok elérése érdekében közvetlen támogatást is nyújt a vállalkozások részére az előttünk álló három évben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A 2025-ös évre 512 milliárd forint van a költségvetésben különböző foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre. Ebben benne van a Start-munka-program és minden más olyan intézkedés, ami abban segít, hogy egyrészt egyre többen tudjanak aktívan részt venni a munkaerőpiacon, másrészt, hogy az előbb ismertetett, az előbb jelzett intézkedéseket meg tudjuk valósítani. S például a bérgarancia-kifizetéseket, bizonyos szakképzési támogatásokat és álláskeresési támogatásokat is tartalmazza, tehát ezt a garanciát is tudjuk biztosítani a 2025-ös évre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-frakciónak és a kormánynak az a világos célja, hogy a magyar családokat megerősítsük, és az egyedülállóan széles körű családtámogatási rendszert tovább tudjuk bővíteni. A célunk az is, hogy anyagilag ne járjanak rosszabbul azok a családok, akik gyermeket, gyermekeket vállalnak. Ennek érdekében jövőre újabb olyan intézkedéseket hozunk, vezetünk be, amelyek tovább segítik a fiatalok életkezdését, erősítik a családok pénzügyi pozícióit, valamint megfizethető lakást biztosítanak mindenki számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2025-ös költségvetési tervezet egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordítható összeg, amire több mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a kormány. Szeretném én is ezt rögzíteni, mert ez egy nagyon jelentős eredménye a magyar embereknek, a magyar családoknak és mindazoknak, akik az elmúlt években megszavazták itt az Országgyűlésben a családokat támogató intézkedéseket. Ez a 3750 milliárd forint 2800 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali kormányok által megtervezett, elfogadott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege. Tehát 2010-hez képest négyszer többet fordít a magyar kormány a magyar családok támogatására majd 2025-ben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok más fontos tervünk, intézkedésünk van. Ezekről az elmúlt hetekben, hónapokban beszéltünk, de szeretnék például arról beszélni, hogy egy nagyon jó döntése volt a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek, hogy a 25 év alattiak számára személyijövedelemadó-mentességet biztosítottunk. Hogy ezt a nagyságrendet lehessen látni, lehessen érzékelni: ez a 2025-ös költségvetésben 215 milliárd forintot jelent. Tehát ez az a pénz, ami ott marad a fiataloknál. És lesz újabb forrás is, ami ott marad a fiataloknál a következő évben, azoknál, akik a munkáshitel révén egy szabadon felhasználható hitelösszeghez juthatnak 4 millió forint értékben. Nyilván azt reméljük, azzal a céllal fogadjuk el ezt és azért is javasoltuk ennek az intézkedésnek a meghozatalát, a munkáshitel bevezetését 2025-től, mert azt reméljük, hogy a fiatalok és a családjaik ezt az életkezdésre, a pályakezdésre, ennek az életszakasznak, ennek a nagyon fontos életszakasznak a segítésére fogják felhasználni hasznosan és célirányosan. De említhetném azt is, hogy a babaváró támogatás, amely nagyon népszerű, 250 milliárd forintot jelent a költségvetésben, ez 250 milliárd forint támogatást jelent a családok számára 2025-ben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék szólni egy másik fontos területtel, a szakképzéssel kapcsolatban is. A szakképzésben ugyanúgy, ahogy a köznevelésben, meghatározott és előre ütemezett menetrend szerint zajlik egy béremelés. Ez a következő esztendőben például azt jelenti, hogy 67 milliárd forinttal több jut a szakképzésben dolgozó oktatók bérére. Tehát a szakképzés eleve 67 milliárd forinttal többet kap a következő évben a magyar költségvetésből. De nemcsak a bérekre fordítunk többet a szakképzésben, hanem például a jól működő szakképzési centrumok működésére is több pénzt fogunk fordítani a következő esztendőben. Ez egy közel 15 százalékos emelést fog ennek az intézményhálózatnak jelenteni. Ez az intézményhálózat adja egyébként a megújuló szakképzés alapját.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy 2010 után jelentőset lépett előre a szakképzési terület is Magyarországon. 2010 óta a Fidesz-KDNP parlamenti többsége biztos hátteret ad ahhoz, hogy a szakképzés helyzetét és jövőjét az egyik legfontosabb kérdéssé tettük, mert hiszen ez a megfelelő helye és szerepe, hogy a kiemelt témák és a kiemelt kormányzati intézkedések között legyen.

Ahhoz, hogy pontosan értsük, hogy miért biztosít jelentős összeget, újabb forrásokat a 2025-ös költségvetési tervezet a szakképzés számára, látnunk kell a legfontosabb számokat. Egy ilyen szám például az, hogy szeptembertől 325 ezer tanuló kezdte meg a tanévet a szakképzésben. Ez egy nagyon jelentős szám. 2024-ben is a legtöbben a technikumokat választották az általános iskola nyolcadik osztályának az elvégzését követően.

Emlékezhetnek rá, képviselőtársaim, hogy a szakképzési rendszer átalakításával jelentős változást hozott az is, hogy minden szakképzésben tanuló diáknak, nyilván az iskolai eredmény függvényében, ösztöndíj jár. Ezt a 2025-ös költségvetésben is továbbvisszük és garantáljuk. Reméljük, hogy egyre többen kapnak ösztöndíjat, és azt is, hogy a szakképzésben ez a nagyon jelentős létszám, ez a 325 ezres tanulói létszám marad; sőt, azt is reméljük, hogy egy picit növekedik is. Ehhez a hátteret biztosítani fogjuk. Az ösztöndíjakra majdnem 34 milliárd forintot fordít a kormány. Még egyszer mondom, azt reméljük, hogy egyre többen egyre magasabb ösztöndíjat fognak kapni a szakképzés keretében, mert az azt jelenti, hogy egyre többen egyre jobban tanulnak, és egyre jobban tudják elsajátítani a szakképzéssel kapcsolatos gyakorlati követelményeket.

Még röviden hadd mondjam el önöknek, nem az idejükkel visszaélve, hogy egy nagyon fontos intézkedése volt a Fidesz-KDNP-szakpolitikáknak, illetve a kormányzati intézkedéseknek a duális képzés bevezetése. A duális képzés nemcsak szakmai előnyt, hanem kompetenciák elsajátítását is hozza a tanulók számára. A duális képzés alapvetően azt jelenti, hogy egyre több gyakorlati ismeretre tesznek szert a fiatalok, és egyre többen tudnak részt venni már egész fiatalon vállalati, üzemi körülmények között bizonyos szakmák elsajátításában. Dinamikus emelkedés van a duális képzésben. Amíg a 2021-22-es esztendőben 34 ezer, addig a 2023-24-es évben már több mint 62 ezer tanuló vett részt a duális képzésben. Szerintem ez egy jó irány. Mint ahogy az is jó irány, hogy a szakképzés ma már a felsőoktatásnak is az előszobája, hiszen a technikumokból a fiatalok nemcsak érettségivel és szakmával lépnek ki, hanem akár olyan pluszpontokkal, amelyekkel könnyebben juthatnak be az általuk kiválasztott egyetemekre. Az országban sok jó példa van, de tekintettel arra, hogy én győri képviselő vagyok, én győri példát tudok mondani. A szakképzési intézmények és a győri Széchenyi Egyetem között kiváló együttműködés van, amiért hétről hétre, hónapról hónapra mindenki sokat tesz, nyilván a maga megfelelő intézményi helyén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási infrastruktúra-fejlesztések, az épületek korszerűsítése, illetve az eszközök megújítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szakoktatást, egyáltalán az oktatást, de azon belül a szakoktatást vonzóvá tegyük. Olyan minőségű épületeket, oktatótermeket, tanműhelyeket próbálunk kialakítani és alakítunk is ki, amelyek a fiatalok számára a lehető legjobb hátteret biztosítják a színvonalas oktatásban való részvételhez, illetve a gyakorlati tudás elsajátításához.

(22.50)

A „21. századi szakképző intézményfejlesztési program” keretében 2024-ben is jelentős fejlesztések indultak, és ezeket be fogjuk fejezni a következő esztendőkben. Országszerte 18 szakképzési centrum 31 intézményének 34 helyszínén valósulnak meg beruházások közel 100 milliárd forint értékben.

Győri országgyűlési képviselőként szeretném kiemelni, hogy a szakképzés területén az elmúlt időszakban Győrben, Marcalvárosban például megújult a Szent-Györgyi iskola ‑ ez az egészségügyi, illetve a szociális oktatás bázisa. Jutott forrás kisebb léptékű fejlesztésre a Jedlik iskola vagy éppen a Lukács iskola számára. A Lukács iskola egyébként a legnagyobb bázisa az ipari parknak, a versenyszférának különböző szakmákat tekintve. De a legnagyobb léptékű fejlesztés ebben a sikeres programban, a „21. századi szakképző intézményfejlesztési programban”, kormányzati programban valósult meg Győrben, Marcalvárosban, a választókerületemben, a PÁGISZ iskolában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönve a figyelmüket, összegezve a foglalkoztatást, szakképzést, azt tudom önöknek mondani, hogy a kormány a tudásalapú, versenyképes gazdaság működésének támogatását, folyamatos erősítését kiemelt feladatnak tekinti, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac folyamatosan változó kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. Ezért a szakképzés kulcsszerepet játszik abban, hogy a tanulók, vagyis a fiatalok számára a versenyképes végzettség, a gazdaság által elvárt tudás megszerzésével vonzó karrierlehetőséget biztosítson és egy biztos pályakezdést, egy biztos, fiatal családalapítási időszakot tudjon biztosítani, amely egzisztenciát is jelent és magas jövedelmet is jelenthet a fiatalok számára. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket, és elnézést kérek, hogy túlléptem a számomra rendelkezésre álló időn. Köszönöm a figyelmet. (Banai Péter Benő tapsol.)