karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Simon Róbert Balázs (Fidesz)

2024-11-27 · 130. ülésnap · felszólalás · 10:51

napirendi pont: Általános vita megkezdése T/9894 Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről

Szöveg8 286 karakter · 20 bekezdés · JSON

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány gondolatot mondjak általánosságban a költségvetésről, mielőtt rátérnék a köznevelés, az innováció, illetve a kultúra területére mint a magyar Országgyűlés Kulturális Bizottságának egyik alelnöke.

A most benyújtásra kerülő költségvetés-tervezet a háború lezárásával és a békével számol. A 2025-ös költségvetés az új lehetőségek és az új gazdaságpolitika, valamint a béke költségvetése. A béke lehetővé teszi, hogy a jövő évi költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családpolitikára. A most tárgyalt költségvetés-tervezet garantálja a nyugdíjak értékállóságának megőrzését, valamint továbbra is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra a nyugdíjasok.

Jövőre 770 milliárd forint értékben kerülnek támogatásra, befejezésre az elkezdett beruházások. 2025-ben 3,7 százalékos hiánnyal, valamint 3,2 százalékos éves átlagos inflációval számol a költségvetés. Az új gazdaságpolitika keretein belül csökkenhetnek a fogyasztói és a vállalkozói hitelek kamatai, ez pedig elő fogja segíteni, hogy a nagyobb hitelfelvételen keresztül a beruházások, a fogyasztás növekedésén keresztül a gazdaság erősödjön, a gazdasági növekedés 3 százalék fölötti legyen.

A költségvetésben számolnunk kell az ország védelmével is. A honvédelmi kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot, a rendvédelmi kiadások pedig elérik az 1400 milliárd forintot. Honvédelemre a tervezett kiadások 2025-ben is elérik a GDP 2 százalékát, egészen pontosan a 2,2 százalékát. Az inflációkövető béremelések mellett a kormány célja, hogy a rendőrök, a katonák és az összes fegyveres testület tagjai 2026 januárjától újra megkapják a fegyverpénzt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már a felszólalásom elején említettem, most három területről szólnék részletesebben, de röviden. Először a köznevelésről. A pedagógusok megbecsülését, a pálya népszerűségét, a pedagógusok pályán maradását történelmi mértékű béremeléssel támogatjuk. Ez folytatódik jövőre is. Összességében közel 93,5 százalékkal fog nőni a magyar pedagógusok bére. A költségvetésben 340 milliárd forint a béremelési alap. Itt megjegyezném, hogy ebben nincs uniós támogatás, ezt teljes mértékben a pedagógusok béremelésére fordítja a kormány. A tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére 2024. január 1-jétől átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett, a hátrányos helyzetű területeken dolgozóknak pedig 20 százalékkal magasabb fizetést garantál a pedagóguséletpálya-törvény.

A kormány 2030-ig vállalta, hogy a diplomásátlagbérrel együtt emeli a pedagógusok fizetését. A teljesítményalapú bér bevezetésével pedig aki többet dolgozik, többet foglalkozik a gyermekekkel, az többet is keres. A jövő évi pedagógusbér-emelés célkitűzése a 2025-ben várható diplomásátlagbér 80 százalékának elérése. A források 88 százalékát a magyar kormány, 12 százalékát pedig az Európai Unió biztosítja.

A pedagógusbér-emelés eddigi eredményeként a pedagógus-életpálya bevezetése óta nem csökkent, hanem nőtt a tankerületi központoknál foglalkoztatott pedagógusok létszáma, január 1-jétől eddig több mint 1100 fővel.

A fentiek mellett a 2025-ös költségvetés 3447 millió forinttal többet biztosít az ingyenes tankönyvellátás biztosítására is. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült az érintett diákok köre, és ma már minden tanuló számára biztosított a térítésmentes tankönyvellátás. A minőségi és költséghatékony tankönyvellátás folytatása továbbra is kiemelt cél.

Eddig közel félmillió diák kapott ingyenesen laptopot. A korszerű informatikai eszközöket azok az ötödik és kilencedik évfolyamos tanulók kapják, akik korábban jelezték igényüket a KRÉTA-rendszeren keresztül. Ma már minden diák számára nagyon fontos, hogy hozzáférjen a digitális tartalmakhoz. A 32 milliárd forintos összköltségvetésű laptopátadási program a magyar diákok tudásának a versenyképességét szolgálja. Itt jegyezném meg, hogy a program eredetileg európai uniós forrásból valósult volna meg, de az EU nem biztosítja Magyarország számára a Helyreállítási Alap forrásait, ezért költségvetési forrásból, teljes mértékben állami támogatással valósul meg a program. Ebből számomra az jön le, hogy az Unió nem tartotta méltónak a magyar diákokat arra, hogy a laptopokat megkapják uniós forrásból.

A tanulói laptopok mellett intézményi eszközök is érkeztek az iskolákba. Mintegy 7 milliárd forint uniós forrást fordíthat a kormány az úgynevezett okostantermek kialakítására.

(20.40)

Megemlítem továbbá, hogy a diákok iskolába járása a 14 év alattiak számára a MÁV és a Volán járatain ingyenes, a 14 év felettiek pedig kedvezményesen kapják a diákbérletet. A vármegyebérlet pedig szélesebb körben is csökkenti az iskolába járás utazási költségeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most rátérek felszólalásomban az innovációra. A kormányzati céloknak megfelelően a kutatás-fejlesztési és innovációs szakterület elsődleges feladata, hogy a szakpolitika eszközeivel jelentősen hozzájáruljon a Magyarországon rendelkezésre álló tudás, humán erőforrás és kutatási infrastruktúra kamatoztatásához, a társadalom és a gazdaság számára hasznosítható termékek, szolgáltatások fejlesztéséhez. Kiemelt cél a magyar kutatási-fejlesztési és innovációs stratégiához ‑ ami 2021-30 között valósul meg ‑ kapcsolódóan a Neumann János-programban meghatározott intézkedéscsomagok megvalósulásának biztosítása és az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma támogatása.

Fontos cél, hogy Magyarország 2030-ra a világ 25, 2040-re pedig a világ 10 legjobb innovátora közé kerüljön, mert az innovatív technológiai megoldások megkönnyítik az emberek életét, és segítenek a magas hozzáadott értékű munkahelyek létrejöttében. Az európai tendenciával ellentétben viszont Magyarország innovációs teljesítménye folyamatosan emelkedik, folyamatosan növekedik. Vagyis hazánk az egyetlen uniós tagállam, amely úgy javított a pozícióján a 2023. évi európai innovációs eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába is lépett.

A magyar kormány célja, hogy az innovációs ráfordítások elérjék a GDP 3 százalékát. A kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összegek az utóbbi tíz évben megháromszorozódtak. A kutató-fejlesztő munkahelyek száma az utóbbi öt évben a kétszeresére emelkedett; hasonló a fejlődés a doktoranduszok képzésében is.

Számunkra az innováció stratégiai ágazat, a magyar kutatás pedig világszínvonalú. Ezzel összhangban a kormány a kutatói hálózat költségvetési mozgásterét bővíteni tervezi. 2025-ben 18 milliárd forintnyi többletet biztosít a kutatási területre a HUN-REN költségvetési támogatása révén, amely számottevő béremelésre is lehetőséget teremt a kutatóhálózatban.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végül a kultúra területéről mondanék néhány szót. A magyar identitás meghatározója a magyar kultúra. Az ágazat kiemelt célja a kormány társadalompolitikai céljainak megvalósításához, különösen a családok megerősítéséhez, a demográfiai trendek kedvező irányba fordításához, a társadalmi mobilitás előmozdításához és általában az életminőség javításához történő hozzájárulás. Ennek érdekében két kiemelt szándék került megfogalmazásra: a kulturális alapellátás rendszerének kidolgozása és bevezetése, illetve ehhez kapcsolódóan a kulturális közösségfejlesztés, közösségi innováció, közösségi tervezés.

A kormány 2025-ben is az uniós átlagot meghaladó mértékben kívánja támogatni a kulturális életet. Ennek keretében a kulturális ágazat milliárdos nagyságrendben kap plusztámogatást azokra a megkezdett művészeti és közösségi programokra, amelyek minden korosztályt megszólítva nagy sikerrel zajlanak határokon innen és jövőre már a Kárpát-medence területén is.

A „Szatmárcseke, a Himnusz emlékhelye” komplex fejlesztési koncepció megvalósításához szükséges 2025-ös források is betervezésre kerültek a költségvetés tervezésébe. A „Szatmárcseke, a Himnusz emlékhelye” komplex fejlesztési program célja, hogy méltó emléket állítson a Himnusznak, nemzeti imánknak és nemzeti összetartozásunk jelképének, és Szatmárcsekét a Himnusz születésének méltó emlékhelyévé emelje.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján arra kérem önöket, hogy támogassák a 2025. évi költségvetés tervezetét a szavazásnál. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Simon Róbert Balázs — 2024-11-27, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/130-101.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-130-101,
  title = {Simon Róbert Balázs — 2024-11-27, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/130-101.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}