Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt köszönöm szépen a támogató szavakat. Annak örülök, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki hozzászólások között voltak olyanok, amelyek a pozitívumot látták az önök előtt lévő törvényjavaslatban.

Engedjék meg, hogy röviden mindegyik vezérszónoki hozzászólásra, illetőleg a szószólói hozzászólásra reagáljak egy-egy témát illetően! Szabó Zsolt képviselő úrnak köszönöm szépen, hogy külön kiemelte a nemzeti vagyont érintő módosítást. Erről én nem szóltam. Azt gondolom, lényeges, amire képviselő úr felhívta a figyelmet, például azon pontra, mely szerint a GYSEV-ben lévő állami tulajdonrész bővülhet. A nemzeti vagyon bővüléséről beszélünk tehát az önök előtt lévő törvényjavaslat egy pontján.

Arató Gergely képviselő úr hozzászólását illetően először azt szeretném tisztázni, hogy természetesen a törvényjavaslatok vitájára úgy is sor kerülhetne, ahogyan képviselő úr mondta, nevezetesen előbb dönt az Országgyűlés, mondjuk, az adószabályokról, vagy a költségvetést megalapozó indítványokról, majd ezt követően a költségvetésről. Mégis azt gondolom, célszerű ‑ és kormányzati oldalról is én célszerűnek tartom ‑, hogy az Országgyűlés úgy döntött, hogy ezen törvényjavaslatokat egyidejűleg tárgyalja meg.

Hozzáteszem, emlékeim szerint ez az elmúlt 30 évben egy általános gyakorlat volt, hiszen ha a költségvetést megalapozó indítványokban az Országgyűlés változtatást tart célszerűnek, akkor azt a költségvetésen át lehet vezetni. Ellenkező irányban is lehetséges ez a módosítás: ha a költségvetés kiadási vagy bevételi számain az Országgyűlés módosít, és ahhoz szükséges valamely szaktörvény módosítása, arra sor kerülhet a költségvetést megalapozó törvényjavaslat eljárásában.

Ami képviselő úr egészségügyi felülvizsgálatra való hozzászólását illeti, engedjék meg, hogy felolvassam szó szerint, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat a 37. §-ban miről szól!

(15.20)

A javaslat arról szól, hogy egészségügyi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során az egészségügyi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető, ha az igénylő, illetve az ellátásban részesülő állapota a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megalapozottan nem ítélhető meg. Ha az igénylő az igény elbírálása során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az az igénybejelentés visszavonásának minősül.

Miről szól az indítvány? Arról, hogy az egészségi állapotuk miatt ellátásra szoruló személyek esetén személyes vizsgálatra is sor kerülhet. Ez a rendelkezés nem arról szól, hogy minden egészségkárosodott embert meg kell vizsgálni. Arról szól, hogy sor kerülhet a vizsgálatra, ha a rendelkezésre álló dokumentumokból az egészségi állapot nem állapítható meg. Hozzáteszem, arra számítunk, hogy ez éves szinten nagyjából 15 vizsgálatot jelent. Képviselő urat megnyugtathatom, hogy az önök előtt lévő 2025. évi költségvetésitörvény-javaslatban ilyen felülvizsgálathoz kapcsolódóan semennyi, egy forint megtakarítással sem számolunk. A rendelkezés tehát mindössze azt a célt szolgálja, hogy mindenki a jogszerű ellátásban részesülhessen.

A nyugdíj-megállapítás tekintetében pontosítanom kell azt, amit Arató Gergely képviselő úr mondott. Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a nyugdíjkorrekció nem januártól, hanem februártól lenne érvényesíthető. Itt valószínűleg félreértésről van szó, mindenkit meg szeretnék nyugtatni: a nyugdíjkorrekció alatt azt értjük, hogy ha év közben egy magasabb inflációs ráta miatt kiegészítő emelésre, úgymond nyugdíjkorrekcióra van szükség, az természetesen januártól visszamenőlegesen érvényesíthető. Zárójelben jegyzem meg, és megerősítem azt, amit Hollik képviselő úr mondott: az idei évben ilyen nyugdíjkorrekcióra a mostani ismereteink szerint nem lesz szükség, hiszen 6 százalékos nyugdíjemelés valósult meg, és a jelenlegi várakozásunk szerint az infláció 3,7 százalékos lehet, vagyis a nyugdíjak reálértéke növekszik.

Képviselő úr valószínűleg arra gondolt, hogy az önök előtt lévő, a tisztelt Országgyűlés előtt lévő indítvány egyértelművé teszi, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetésének az időpontja február, tehát mindössze erről szól az önök előtt lévő javaslat. Abban pedig semmilyen újdonság nincs, hogy 13. havi nyugdíjra azok jogosultak, akik a megelőző évben is nyugdíjasok voltak. Azt tájékoztatásul mondom el, hogy régen, 2010 előtt, amíg meg nem szüntette az akkori Országgyűlés a 13. havi nyugdíjat, szintén ez volt a gyakorlat, tehát ez volt a szabály, hogy 13. havi nyugdíj kifizetésére azok voltak jogosultak, akik a megelőző évben is nyugdíjban részesültek.

Ami az önkormányzatok gazdálkodását illeti, szeretném egyértelművé tenni a tisztelt Országgyűlés számára, hogy az önök előtt lévő javaslat, én azt gondolom, hogy két érdemi intézkedést tartalmaz. Az egyik egyértelművé teszi azt a szabályt, hogy az önkormányzatoknak működésüket tekintve nullszaldós gazdálkodást kell egy adott évben elérni. Éven belül lehet hitelt felvenni, éven túli hitelre csak fejlesztési cél esetén kerülhet sor, kormányzati engedélyvállalás mellett. Hozzáteszem, hogy az éven belüli nullszaldós működés ugyanaz a működés, amelyet a kormányzat is követ. A 2025. évi költségvetésitörvény-javaslat is nullszaldóval számol az állam működését tekintve.

Miről szól tehát a javaslat? Arról szól, hogy van olyan önkormányzat, volt olyan önkormányzat, amelyik az általános szabályt kijátszva faktoráltatott bizonyos kötelezettségeket, követeléseket, ezzel bújt ki az általános szabály alól. Ezt a kiskaput zárja be az önök előtt lévő törvényjavaslat, de általános jelleggel az önkormányzatok gazdálkodását, működését illetően nem javasol változtatást.

A másik rendelkezés pedig arról szól, hogy hasonlóan a központi költségvetési szervekhez, ahol egy adott szervnek az év végéig várható kiadásairól és bevételeiről előrejelzést kell adnia, és ezt le kell adni az államháztartásért felelős miniszternek, a városok tekintetében egy hasonló indítványt tettünk. Megfontolásra javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a nagyobb városoknál szintén kelljen egy előrejelzést adni a várható kiadásokról, bevételekről, azért, mert az önkormányzatok gazdálkodása az államháztartás egészének a részét képezi. Az önkormányzatok egyenlege, az önkormányzatok hiánya vagy többlete, illetőleg az önkormányzatok adóssága az állam egészének az adósságát érinti, és ha kitűztünk magunk elé egy hiánycélt vagy adósságráta-csökkentést, akkor az csak úgy érhető el, ha pontos információnk van az uniós módszertan szerinti állami körbe, széles állami körbe tartozó önkormányzatok gazdálkodását illetően is.

(Folytatás 129/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2024. november 26. kedd 129/2. szám

Országgyűlési Napló

Hollik István képviselő úr pontosította, egyértelművé tette, hogy milyen nyugdíjkifizetésekről szól az önök előtt lévő javaslat, és felhívta a figyelmet a digitalizációra. Kevés szó esett erről, én mégis felhívom a figyelmet arra az eseményalapú adatszolgáltatási platform nevű kezdeményezésre, amely szerint a vállalkozások adatszolgáltatásánál a vállalkozásnak nem az egyes állami szervek igényeihez kell igazodni, nem a Statisztikai Hivatal, az adóhivatal, a Kincstár és egyéb szervek igényeihez kell igazodni, hanem az állami szervek igazodnak a vállalkozás adatszolgáltatásához, és maga az állami szerv állítja össze, hogy egy egységes adatszolgáltatásból számára milyen információ szükséges. Amikor arról beszélünk, hogy a gazdasági növekedést magasabb pályára célszerű állítani, akkor azt gondolom, ez egy olyan kezdeményezés, amely összhangban az eddigi kis- és középvállalkozásokat célzó intézkedésekkel, a Demján Sándor-programmal, egy fontos adminisztrációcsökkentő lépés lehet döntően a kis- és középvállalkozások számára.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr hozzászólása tekintetében először a családi adókedvezményekre hadd reflektáljak. Örülök annak, hogy képviselő úr üdvözli a családi kedvezmények, adókedvezmények növelését, ami a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban szerepel. Arra hívom föl képviselő úr és az Országgyűlés figyelmét, hogy való igaz, hogy a családi adókedvezmény mértéke az elmúlt években a kétgyermekeseket kivéve nem növekedett, ugyanakkor maga a családtámogatási rendszer gyakorlatilag minden évben növekedett. Tehát ismétlem: voltak olyan évek, amikor az adókedvezmény összege változatlan volt, de európai mértékkel nézve egy igen széles családi adókedvezmény-rendszert tartunk fönn. Ez a kedvezményrendszer a családi adókedvezmény bevezetését követően, 2011-től folyamatosan bővült. Ismétlem, minden évben valamilyen új intézkedéssel bővült ez a rendszer, legyen szó akár a babaváró hitelről vagy az említett babakötvények támogatásának növeléséről, az otthonfelújítási programról, a diákhitel-tartozás elengedési lehetőségéről. Mindennek köszönhetően azért ismét arra hívom fel a figyelmet, hogy egy rendkívül széles, az éves GDP 4 százalékát meghaladó családtámogatási rendszert működtetünk, és erre tettünk javaslatot a jövő évi költségvetésitörvény-javaslattal is.

Ami a lakhatási támogatásokat illeti, én a pozitívumra hívom fel a figyelmet. A tisztelt Országgyűlés számára a kormány azt javasolta, hogy az eddigi kedvezményeken, támogatásokon túl havi 150 ezer forint értékig biztosíthasson a munkáltató a 35 évnél fiatalabb munkavállalók számára kedvezményt, mely albérlet-finanszírozásra vagy hitel-előtörlesztésre szolgálhat. Én azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy pozitív előrejelzés. Természetesen a kormányzat nyitott bármely lakhatást segítő és gyermekvállalást növelő javaslatra.

Ami képviselő úr által a magyar munkahelyvédelmi alap kezdeményezését illeti, arról szeretném a tisztelt Országgyűlést tájékoztatni, hogy a képzéssel, a munkavállalók képzésének fontosságával egyetértünk, legyen szó akár a mesterséges intelligencia miatti képzésekről, akár más képzésekről is.

Annyira fontosnak tartom ezt a témát, hogy a képviselő úr által említett úgymond negatív adó rendszere pont a szakképzések tekintetében valósult meg. Ha egy vállalkozás, egy munkáltató a munkavállalóit képzésre küldi el, vagy maga foglalkoztat középiskolásokat, ahol a duális képzés keretében a szakképzést biztosítja, egy adott vállalkozás a költségeit levonhatja a kötelező 13 százalékos hozzájárulásból, sőt, ha a költségei meghaladják a fizetendő adó mértékét, akkor vissza is igényelhet. Tehát pont a képviselő úr által kiemelt képzés az, ahol az úgynevezett negatív adózás intézménye már működik is.

Apáti István képviselő úr hozzászólását illetően az inflációnál azt hadd mondjam el, hogy természetesen ahányan vagyunk, annyiféle fogyasztói kosárral rendelkezünk, mindenkinek mások a fogyasztói szokásai. De azt, képviselő úr, hogy a Központi Statisztikai Hivatal hogyan méri az inflációt, nem maga határozza meg, hanem minden egyes európai uniós országnak, így Magyarországnak is kötelező uniós szabályok szerint kell meghatároznia a fogyasztói kosár összetételét.

(15.30)

Ez a fogyasztói kosár évről évre felülvizsgálatra kerül, és az ön által említett nyugdíjasoknak a fogyasztói kosarára pedig egy más kosárszám az irányadó. Éppen ezért, amikor a háború következtében az infláció magasra csapott, akkor volt olyan év, ahol a nyugdíjasok által érzékelt infláció, a nyugdíjas-infláció magasabb volt, mint az átlagos fogyasztói kosár. A nyugdíjkorrekció épp ezért a nyugdíjas-inflációi fogyasztói kosár szerint került számításra.

Tehát azt tudom elmondani, hogy az infláció tekintetében semmilyen alternatív számítás nincsen, pontosan úgy méri a Központi Statisztikai Hivatal az inflációt, ahogyan mérnie kell, és ezen mérések alapján, a közzétett adatok alapján mi azzal számolunk, hogy az idei évben 3,7 százalék lehet az infláció. (Dr. Apáti István felé:) Látom, képviselő úr ezt máshogy látja. (Dr. Apáti István: Hát nagyon!) Tudjuk, hogy különböző termékeknél milyen infláció van, de például, ha a nyugdíjasokat említette, akkor azt gondolom, hogy képviselő úr azt elfogadja, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosarában a rezsiköltség jelentősen magasabb, mint egy átlagos fogyasztás, és ezért is fontos, hogy például a rezsivédelemről nemcsak az idei évben, hanem a jövő évi költségvetés kapcsán is beszélhetünk.

Ami a különleges gazdasági övezeteket illeti, ha jól értem, képviselő úr támogatja az önök előtt lévő indítványt, amely a különleges gazdasági övezetek megszűnéséről szól. Azért azt hadd mondjam el, hogy én számos olyan, a választók döntése alapján ellenzéki vezetésű önkormányzatról tudok, ahol nem volt különleges gazdasági övezet. Ezért arra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy a képviselő úr által említett településeknél olyan új beruházások valósulhattak meg, amelyek jóval túlmutattak az adott térségnek a hatáskörén. De ismétlem, úgy látom, hogy az indítványt képviselő úr is támogatja.

A nyugdíjakról már sok szó volt. Mivel Apáti képviselő úr számokat mondott, két dolgot hadd mondjak el. Jellemzően az alacsonyabb nyugdíjban részesülő személyek, akiknek a nyugdíja, mondjuk, a 100 ezer forintot sem éri el ‑ képviselő úr ezt említette ‑ nagy részben külföldről is kapnak jövedelmet. Ugyanis a magyar állami nyugdíj… (Dr. Apáti István közbeszól.) Képviselő úr, ezek tényszámok, statisztikák. Ugyanis azok a személyek, akik mondjuk, 20 év jogosultsági idővel bírnak, átlagosan ‑ megint adatot mondok ‑ 197 ezer forint nyugdíjat kapnak. Akik 40 év jogosultsági idővel mennek nyugdíjba, azoknak az átlagos nyugdíja 297 ezer forint. Én azzal egyetértek, amit a képviselő úr mondott, hogy természetesen célszerű a nyugdíjak összegének a növelése. Tényszerűen azt tudom elmondani, hogy 2010 óta minimum az infláció értékével növekedtek a nyugdíjak. Ezen kívül értendő a 13. havi nyugdíj visszaépítése, ezen túl értendő a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés esetén a nyugdíjprémium kifizetése. Mindösszesen 2010-hez képest a nyugdíjak reálértéke mintegy 20 százalékkal növekedett. Ebben nincs benne a nyugdíjprémium vagy egyéb egyszeri jellegű kifizetéseknek az összege.

Végül köszönöm szépen Varga Szimeon szószóló úr hozzászólását. Azt is köszönöm, hogy a nemzetiségi bizottság egyöntetűen tárgyalásra megfelelőnek ítélte és támogatta az önök előtt lévő indítványt, és azt is köszönöm, hogy felhívta a figyelmet az önök előtt lévő indítványban lévő állami likviditást érintő intézkedésekre. Nevezetesen, hogy a központi költségvetésből kifizetett közpénzeknek a felhasználásig döntően kincstári számlán kell lennie. Azt gondolom, hogy ez az intézkedés is hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük az állam stabil finanszírozását, az állam stabil gazdálkodását, amely mellett jövőre sor kerülhet például a családi adókedvezmények rendszerének bővítésére, vagy sor kerülhet a nyugdíjak stabil inflációkövető kifizetésére, a 13. havi nyugdíj kifizetésére is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)