Barkóczi Balázs (DK)

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A magát kereszténynek és családbarátnak hazudó Orbán-kormány több mint tízezer családot taszít ma a magyar társadalom peremére: azokat a családokat, akik súlyosan halmozottan fogyatékos gyermeket nevelnek, illetve azokat a súlyosan halmozottan fogyatékos személyeket, akiknek a mai napig nincsen lakhatási alternatívájuk arra az esetre, ha már a családban maradás lehetősége ‑ jellemzően az idős, egyedülálló szülő megbetegedése vagy elhalálozása esetén ‑ megszűnik számukra.

Pár hónapja képviselői fogadóórámon keresett fel Schilling Magdolna, a fogyatékos, 41 éves gyermekét egyedül nevelő, 64 éves újpalotai édesanya. Ő az, aki az újpalotai Fejlesztő Gondozó Központ szülői klubjában egy olyan csoportot szervezett, amelynek tagjai elhatározták, hogy mindent megtesznek azért, hogy a haláluk után is méltó és teljes életet biztosítsanak a gyermekeiknek.

Ha ugyanis ezek a szülők valamiért már nem tudják ellátni a gyermekekkel kapcsolatos feladatokat, a folyamatos ápolásra szoruló felnőtt gyermekekre leginkább olyan vidéki, jellemzően határ menti településeken elhelyezkedő tömegintézmények várnak, ahol gyakran elhanyagolják őket erőforráshiányból fakadóan, vagy méltatlan és kártékony gyakorlatokkal, például lekötözéssel és szedálással ‑ idézőjelben ‑ kezelik ezeket az ápoltakat.

Hiába mondta ki azonban a bíróság 2021-ben, hogy a magyar állam megsértette a súlyosan halmozottan fogyatékos felnőtt emberek és az őket gondozó szülők jogait azzal, hogy nem tart fenn megfelelő ellátást a számukra, a Belügyminisztérium kész volt még évekig harcolni a bíróságon az ítélet ellen. Tavaly áprilisban pedig önök elérték, hogy az államnak ne kelljen kártérítést fizetnie azoknak a szülőknek, akik az ellátórendszer hiányosságai miatt 30-40 éve kénytelenek otthon ápolni súlyosan halmozottan fogyatékos szeretteiket.

Sőt, az önök politikai fellebbviteli fóruma, a Kúria ítélete szerint nem kötelezhető az állam arra, hogy támogatott lakhatást biztosítson Budapesten a halmozottan fogyatékossággal élő embereknek. (Dr. Répássy Róbert jelzésére.) Jól érzi az államtitkár úr vagy jól látja, pedig 2013-ban (sic!), ön is olyan jól tudja, mint én, erre törvény kötelezi önöket.

Mindemellett a minisztérium arról tájékoztatta ezeket a szülőket, hogy talán 2036-tól ‑ ismétlem: 2036-tól, 12 év múlva! ‑ elkészülnek a vágyott lakóotthonok. Kormánypárti képviselőtársaim, ezek után mégis milyen kereszténységről papolnak maguk? Hogy merik Krisztus nevét a szájukra venni, amikor folyamatosan a legelesettebbekbe és a legkiszolgáltatottabbakba rúgnak bele (Moraj és hangok a kormánypártok padsoraiból, többek között: Na!), amikor évekig hajlandóak pereskedni azért, hogy ezeket a szülőket és ezeket a gyermekeket a legalapvetőbb joguktól, az emberi méltósághoz és a lakhatáshoz fűződő joguktól is megfosszák?!

Hadd idézzek Rubi Annának ezeknek a szülőknek a kálváriáját feldolgozó dokumentumfilmjéből, ami több nemzetközi díjat is elnyert, „Az életed nélkülem”-ből, ahol a kúriai döntéshozás után a bíróság folyosóján egy édesanya sírva így fakadt ki: csinálnának csak végig velem egy napot, a feléig sem bírnák!

Tisztelt Ház! A Kúria tavalyi döntése és a magyar kormány magatartása súlyosan sérti a fogyatékos emberek alapvető jogait, és szembemegy Magyarország emberi jogi kötelezettségvállalásaival is.

(9.50)

Jelenleg a családban élő súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek számára nincs lehetőség és esély arra, hogy méltó lakhatási lehetőséghez jussanak a családi házon kívül. Nem állnak rendelkezésre a támogatott lakhatás létrehozásához és működéséhez szükséges alapszolgáltatások, mint például a támogatott szállítás vagy a házi segítségnyújtás sem, sem pedig elérhető pályázati források, sem az önkormányzatoknak, sem az egyházaknak, sem a civil szervezeteknek. Persze nem azért, mert nem lenne igény erre, hanem azért, mert az önök kereszténynek hazudott kormánya ezeket a forrásokat az oligarcháira és a miniszterelnök hobbijára költi.

Pedig önök, kormánypárti képviselőtársaim, se nem keresztények, se nem nemzetiek, se nem hazafiak (Hidvéghi Balázs: Nem te mondod meg!), hanem elárulói annak a tízezer családnak, akiknek az állami gondoskodás és a szolidaritás, az állami felelősségvállalás jelentené az utolsó esélyt. Szégyelljék magukat! Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban. ‑ Dr. Répássy Róbert: Bezzeg ti keresztények vagytok! ‑ Zsigó Róbert: Mások bajából politikát csinálni, barátom!)