Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)

DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatnak a képviselői összeférhetetlenséggel, illetőleg a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási rendelkezései egyértelműen az áttekinthetőséget és a döntéshozatal hatékonyságát szolgálják.

Ezen túlmenően a törvényjavaslat magában foglalja az Országgyűlés megemlékezéseiről való döntéshozatal szabályait, továbbá kiegészíti az Országgyűlési Őrség feladataira vonatkozó rendelkezéseket. Végezetül a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két választott tagjának a megválasztására vonatkozó szabályait is módosítja.

A képviselői összeférhetetlenséggel összefüggő döntéshozatal racionalizálását szolgálja a Mentelmi Bizottság elnökének előzetes vizsgálata, amellyel elkerülhető, hogy az Országgyűlés és a Mentelmi Bizottság a kifejezett törvényi feltételeknek meg nem felelő vagy nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezések ügyében is köteles legyen eljárni. Amennyiben a Mentelmi Bizottság elnöke a hivatkozott előzetes eljárását követően az összeférhetetlenségi eljárás megindításáról dönt, úgy annak alapján a bizottság lefolytatja az eljárást. Az Országgyűlés elé csak akkor kerül a bizottság döntési javaslata, ha a Mentelmi Bizottság többsége a vizsgálatát követően arra a megállapításra jut, hogy az összeférhetetlenség fennáll.

Abban az esetben, ha a bizottság többségének álláspontja szerint az összeférhetetlenség nem áll fenn, az ügy nem kerül a plénum elé. Amennyiben nem alakul ki szavazattöbbség, úgy az elnök döntéshozatalra a plénum elé bocsátja az összeférhetetlenségi ügyet.

Kivételes szabály vonatkozik azokra az esetekre ‑ ahogy az előterjesztő is utalt erre ‑, ahol az összeférhetetlenség megítélésénél nincs mérlegelési lehetőség. Az úgynevezett méltatlansági összeférhetetlenség esetén ki kell mondani a képviselő összeférhetetlenségét, ha az ott írt tényállási elemek ‑ például akit a képviselői megbízatásának ideje alatt bűntett miatt jogerősen elítélnek ‑ megvalósulnak.

Ugyanez az eljárás érvényesül abban az esetben is, ha nem teljesülnek a képviselő megválasztásához szükséges feltételek, és abban az esetben is, ha a képviselő több mint egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. E tekintetben a javaslat a szavazógéppel, szavazógép alkalmazásával történő döntéshozatalokban való részvétel hiányára utal.

Ezekben az eljárásokban tehát nem indokolt a vizsgálatra és a mérlegelésre fenntartott mentelmi bizottsági úgynevezett teljes eljárás lefolytatása, ezért a Mentelmi Bizottság elnöke ezekben az esetekben saját hatáskörében eljárva haladéktalanul köteles benyújtani az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslatát.

Az összeférhetetlenségi ügyekben a korábbi szabályozással egyezően a Mentelmi Bizottság által benyújtott határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

A javaslat a korábbi szabályozás szerinti külön vizsgálati testület felállítására vonatkozó kötelezettséget megszünteti, a vizsgálat lefolytatását kizárólag a Mentelmi Bizottság feladatkörébe utalja.

A javaslat a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az összeférhetetlenségi eljárással egységes szabályozás megteremtése érdekében módosítja.

(17.10)

Ennek megfelelően a Mentelmi Bizottság eljárásának esetleges megindítását megelőző eljárásra az összeférhetetlenség kapcsán, illetőleg az előbb ismertetett eljárási szabályokkal azonos tartalmú előírásokat vezet be a javaslat.

A javaslat továbbá felhatalmazást ad az Országgyűlési Őrség számára, hogy egyes törvényi feladatai ellátása során pilóta nélküli állami légijárművel felvételt készíthessen az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekről, az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe tartozó, a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező ingatlanokról és azok környezetéről. Ez óriási könnyebbséget jelent, hiszen ezeket az ingatlanokat eddig igen kemény és nagy költségeket igénylő munkával lehetett fölmérni, megállapítani azok karbantartási szükségletét.

Az Országgyűlés plenáris ülésén tartandó megemlékezésekkel összefüggésben a javaslat rögzíti, hogy ilyen megemlékezésre csak a Házbizottság döntése alapján kerülhet sor. Amennyiben a bizottságban nem alakul ki többségi vélemény, úgy a házelnök diszkrecionális joga a megemlékezésről való döntés. Ha a megemlékezésre okot adó rendkívüli esemény a plenáris ülést előkészítő házbizottsági ülést követően következik be vagy válik ismertté, a megemlékezésről a házelnök dönt.

A javaslat a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjai választása kapcsán arra irányul, hogy a bizottság elnökének és két tagjának a megválasztásáról az Országgyűlés ‑ hasonlóan más testületek tisztségviselőinek a megválasztásához ‑ nyílt szavazással határozhasson.

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2004. országgyűlési határozat módosítására vonatkozó javaslat azért szükséges, hiszen az Országgyűlésről szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslat szükségszerűen involválja ennek a határozatnak a megfelelő módosítását.

Mindemellett a javaslat az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataira figyelemmel az Országgyűlés hatékony működését elősegítő további módosítási javaslatokat is rögzít, így az Igazságügyi Bizottság 6/2022-2026. számú általános érvényű állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően rendezi a képviselőcsoporthoz tartozó képviselő és a független képviselő által közösen benyújtott interpelláció elhangzása idejét és helyét. Eszerint a közösen benyújtott interpellációt, kérdést vagy a képviselőcsoport tagja mondja el a képviselőcsoport számára biztosított helyen és időben, vagy a független képviselő a függetleneknek fenntartott helyen és időben.

A javaslat immáron nevesíti az interpellációtól való visszalépés lehetőségét is.

A javaslat a napirend előtti felszólalások sorrendjére vonatkozó szabályozást átvezeti a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója napirend előtti felszólalásához biztosított hozzászólások tekintetében. Ennek megfelelően elsőként az ellenzéki képviselőcsoportok, illetőleg vezetőik a létszámuk növekvő sorrendjében szólalhatnak fel, azt követően a kormánypárti képviselőcsoportok ugyanilyen sorrendben.

A javaslat továbbá javasolja, hogy tárgysorozatban nem lévő indítvány nem vehető az Országgyűlés napirendjére. Miután a házszabály jelenleg nem tartalmaz erre az esetre külön eljárási rendelkezést, ezért a módosítás rögzíti: az Országgyűlés a kérelem formális házelnöki visszautasítása hiányában sem határozhat az ilyen iromány napirendre vételére irányuló kérelemről.

A működési tapasztalatok alapján további javaslatokat fogalmaz meg az ülést vezető elnök felszólalásával, a gépi szavazással, a tárgyalási szünet elrendelésével és a szónoki emelvényről való felszólalással kapcsolatban.

Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm a figyelmüket. Kérem, hogy az előadottakra figyelemmel támogassák az előttünk fekvő törvényi, illetőleg határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)