Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Két indítvány fekszik most előttünk, amelyeket az Igazságügyi Bizottság 2024. november 19-ei ülésén tárgyalt meg, és nyújtott be az Országgyűlésnek. Az egyik indítvány az országgyűlési törvény és a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény módosítására tesz javaslatot, a másik pedig ezzel összefüggésben a határozati házszabályi rendelkezések módosítását kezdeményezi.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A módosítások célja, hogy az összeférhetetlenség érdemi szabályainak érintetlenül hagyása mellett az összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárást újraszabályozza azért, hogy jobban áttekinthető és megfelelően biztosított legyen a döntéshozatal hatékonysága.

(16.50)

Mivel az összeférhetetlenségi szabályok jelenleg is törvényi és határozati szinten lettek megállapítva, a törvényi rendelkezések kiegészítése mellett a határozati házszabály módosítása is szükségessé vált. A két benyújtott javaslat együttesen annak megvalósítására törekszik, hogy a kétszintű szabályozás egységesen rendezze az összeférhetetlenség vizsgálatára és kimondására vonatkozó eljárásokat. Indokolt, hogy kezdeményezőtől és a kezdeményezés okától függetlenül az összeférhetetlenségi ügyek többségében egységes eljárás érvényesüljön, és csak kivételes jelleggel kerüljön sor eltérésre az általánosan irányadó szabályoktól, ezáltal az érintett képviselő és a nyilvánosság számára is világosan előreláthatóvá válhat a döntéshozatal teljes folyamata. Az eljárási szabályoknak ezenfelül biztosítaniuk kell az Országgyűlés hatékony döntéshozatalát, amely a parlament működésére vonatkozó alkotmányos alapelv.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi Bizottság javaslata a döntéshozatal racionalizálását is szolgálja, többek között a Mentelmi Bizottság elnökének előzetes vizsgálata bevezetésével, amellyel elkerülhető, hogy az Országgyűlés és a Mentelmi Bizottság a kifejezett törvényi feltételeknek meg nem felelő vagy nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezések ügyében is köteles legyen eljárni. Ez az úgynevezett előzetes eljárás arra is lehetőséget teremt, hogy az érintett képviselő a Mentelmi Bizottság elnökének felhívására megszüntesse a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, még mielőtt megindulna a bizottsági vizsgálat.

A javaslat szerint az érintett képviselőnek arra is van lehetősége, hogy nyilatkozatával, illetve bizonyítékok bemutatásával egyértelműen cáfolja az összeférhetetlenség fennálltát. Ebben az esetben is tehermentesíthető a Mentelmi Bizottság a vizsgálat lefolytatása alól. Azonban ha a Mentelmi Bizottság többsége ennek ellenére is szükségesnek látja a vizsgálatot, akkor a bizottság elnöke megindítja az összeférhetetlenségi eljárást; amennyiben az előzetes eljárást követően az összeférhetetlenségi eljárás megindításához szükséges, az eljárás során lefolytatandó vizsgálatra továbbra is bizottsági szinten kerülne sor.

A bizottsági eljárás hatékonyságát szolgálja az is, hogy a Mentelmi Bizottság felvilágosítást és adatot kérhet minden állami szervtől, amely haladéktalanul köteles eleget tenni a megkeresésnek. Emellett az érintett képviselő is ezen bizottsági eljárásban tud a legközvetlenebb módon részt venni adatszolgáltatással, bizonyítékok bemutatásával vagy álláspontjának kifejtésével.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A hatékony működést elősegítő további szabály, hogy az Országgyűlés plénumának döntésére csak akkor kerül sor, ha a Mentelmi Bizottság többsége a helyzet feltárását követően arra a megállapításra jutott, hogy az összeférhetetlenség fennáll. Abban az esetben, ha a bizottság többségének álláspontja szerint az összeférhetetlenség nem áll fenn, akkor az ügy nem kerül a plenáris ülés elé, viszont ha a bizottságban nem alakul ki többség, a bizottság elnöke az Országgyűlés döntését kezdeményezi.

Az eljárás pártatlanságát az eljárási garanciák és a képviselői jogok garantálása mellett az is biztosítja, hogy egyetlen képviselő összeférhetetlensége sem mondható ki abban az esetben, ha a paritásos Mentelmi Bizottság szerint az összeférhetetlenség nem áll fenn. Nemcsak a hatékony döntéshozatalt szolgálja, hanem fontos eljárási garancia is a határidők rögzítése, amellyel azok egyszerre tehetik lehetővé az érdemi vizsgálatot és az észszerű időn belüli döntést.

Az összeférhetetlenségi ügyekben különösen fontos a függő helyzet mielőbbi tisztázása, figyelemmel arra, hogy azok a mandátum jogi sorsát érinthetik, ezáltal a döntés nem szenvedhet indokolatlan késedelmet. Ugyanakkor kellő időt kell biztosítani a bizonyítékok bemutatására, a szükséges anyagok beszerzésére és a vizsgálat lefolytatására is.

Az Igazságügyi Bizottság javaslata ezért a legfontosabb eljárási lépések megtételét határidőkhöz köti. A házelnök és a Mentelmi Bizottság elnöke az ügy megindulása érdekében köteles haladéktalanul intézkedni. A Mentelmi Bizottság elnöke által lefolytatott előzetes eljárásban az érintett képviselő öt napon belül tehet nyilatkozatot. Összeférhetetlenségi eljárás elrendelése esetén a Mentelmi Bizottság 30 napon belül folytatja le a vizsgálatot, amely határidőbe az adatbeszerzéshez szükséges időtartam nem számít bele. A határozati javaslat benyújtása esetén az Országgyűlés szintén 30 napon belül határoz. Az eljárás különböző szakaszai megfelelően tagoltak, egymásra épülve viszik előre a folyamatot, minden szakaszban rögzítve van rendelkezésre álló idő.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tekintettel arra, hogy az összeférhetetlenség kimondása mandátumvesztéshez vezet, különösen fontos, hogy a szabályozás az érintett képviselő számára biztosítsa a helyzet reparálásának lehetőségét, a szükséges eljárási garanciákat az Országgyűlés döntéshozatali eljárása során. A képviselő a Mentelmi Bizottság elnökének felhívása alapján már az összeférhetetlenségi eljárás elrendelése előtt megszüntetheti az összeférhetetlenségi okot, de erre az eljárás későbbi szakaszában is lehetősége van, egészen az Országgyűlés döntésének a meghozataláig.

Ha a képviselő az összeférhetetlenség fennálltát vitatja, erre a tisztességes eljáráshoz való jogával élve több lehetősége is van. A tisztességes eljáráshoz való jog egyik eleme a meghallgatáshoz való jog. Az Igazságügyi Bizottság javaslata biztosítja az érintett képviselőnek, hogy mind a bizottsági vizsgálat, mind a plenáris döntéshozatal során szót kapjon, a bizottsági szakaszban képviselői beadványokat is tehet, dokumentumokat és bizonyítékokat nyújthat be álláspontja igazolása érdekében.

A tisztességes eljáráshoz való jog kiterjed továbbá arra is, hogy az érintett képviselő az ügyében meghozott döntés indokait megismerhesse és megérthesse. Az eljárási szabályok számos pontban írják elő a képviselő tájékoztatását, részvételi jogait, továbbá azt is, hogy a bizottsági döntés és a plenáris döntést előkészítő határozati javaslat indoklásából a képviselő számára megismerhetők a bizottsági döntéshozatal során figyelembe vett körülmények.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az összeférhetetlenségi ügyekben az eljárás átláthatósága nemcsak az érintett számára rendkívül fontos, hanem az összes képviselő, valamint a szélesebb körű nyilvánosság számára is. Ennek érdekében a javaslat számos ponton ír elő tájékoztatási kötelezettséget a bejelentő, az érintett képviselő és az Országgyűlés plénuma, ezáltal lényegében a teljes közvélemény felé. Az Országgyűlés honlapján a Mentelmi Bizottság döntési javaslata és annak indoklása bárki számára elérhető, továbbá az érintett képviselő plénum előtti felszólalására és az Országgyűlés döntésére is nyilvános plenáris ülésen kerül sor, az Országgyűlés határozata pedig a Magyar Közlönyben közzétételre kerül.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fenti elvektől és szabályoktól a javaslat csak abban a néhány esetben tér el, amelyek megítélése a törvény alapján nem mérlegelhető. Az országgyűlési törvény 88. §-a szerinti esetekben ki kell mondani a képviselő összeférhetetlenségét, ha az ott leírt tényállási elemek megvalósultak, ezért nem indokolt a teljes eljárás lefolytatása. Ilyenkor a Mentelmi Bizottság elnöke saját hatáskörében eljárva haladéktalanul köteles benyújtani az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslatot; bizottsági eljárás lefolytatására nincs mód.

(17.00)

Ugyanez az eljárás érvényesül abban az esetben is, ha az Országgyűlésnek meg kell állapítania a képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányát, valamint azt, hogy a képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában.

Végezetül az országgyűlési törvény 86. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 87. § (1) bekezdése szerinti esetek csak annyiban speciálisak, hogy a fent ismertetett teljes eljárás lefolytatását követően benyújtott határozati javaslat nem az összeférhetetlenséget és a mandátumvesztést mondja ki, hanem megállapítja a törvényi szabályok megsértését. Az általános szabályoknak megfelelően az Országgyűlés e határozatot is közzéteszi.

Figyelemmel arra, hogy a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás a legtöbb elemében egyezik az összeférhetetlenségi eljárással, az Igazságügyi Bizottság javaslata a vagyonnyilatkozati eljárás módosítását, kiegészítését a fenti szabályozási elvek és célok mentén indítványozva biztosítja az összeférhetetlenségi eljárással egységes szabályozást.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati eljárás újraszabályozása mellett több kisebb módosítás is szükségessé vált. A javaslat így felhatalmazást ad az Országgyűlési Őrség számára, hogy törvényi feladatainak ellátása során pilóta nélküli állami légi járművel felvételt készíthessen az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekről, az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe tartozó, a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező ingatlanokról és azok környezetéről.

A javaslat rögzíti a Házbizottság és a házelnök hatáskörét az Országgyűlés ülésén néma felállással történő megemlékezések kapcsán.

A javaslat rögzíti továbbá, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztására irányuló szavazás nyíltan történjen, hasonlóan sok más tisztségviselő Országgyűlés általi megválasztásához.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül engedjék meg, hogy néhány mondatot szóljak a határozati házszabály módosításával kapcsolatban is. A házszabály-módosítás a fentieken túl további javaslatokat fogalmaz meg a napirendi javaslat kiegészítésével, az ülést vezető elnök felszólalásával, a napirend előtti felszólalásokkal, a gépi szavazással, a tárgyalási szünet elrendelésével és a szónoki emelvényről való felszólalással kapcsolatban a gyakorlati és működési tapasztalatok alapján.

Az Igazságügyi Bizottság javaslata számos hiánypótló szabályt fogalmaz meg. Így például rendezi a képviselőcsoporthoz tartozó képviselő és független képviselő által közösen benyújtott interpelláció elhangzási helyét és idejét a bizottságunk állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően, továbbá nevesíti az interpellációtól való visszalépés lehetőségét is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak alapján kérem önöket, hogy támogassák az Igazságügyi Bizottság mindkét indítványát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.