Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációja nagyon jó bizonyíték arra, hogy azonos tényállás mellett a politikai szemüveg mennyire más fókuszt mutat az üléspontunkhoz igazodóan.

Önnek igaza van abban, és ezt a miniszterelnök szavainak idézése is tanúsítja, hogy Magyarországon ma lakhatási problémával küszködünk, ezért a kormány is kiemelt feladatának tekintette és tekinti, hogy megfelelő otthonhoz juttassa és segítse az embereket, ezért az egyik legfőbb célkitűzésünk a családok lakhatásának a támogatása. Egyébként az erre fordított támogatásokat a kormány 2024-re körülbelül a négyszeresére emelte, mint amilyen a 2000-es évek utolsó évtizedében volt.

2015 óta 4300 milliárd forint összegben támogattuk a családokat. Ön ugyan a CSOK-programot sikertelennek minősítette, a mi adataink szerint 240 ezer család vette igénybe a CSOK-ot ‑ ha ez sikertelen, akkor nem tudom, mi a siker ‑, a babaváró támogatást közel 260 ezer család vette igénybe. Mindezen felül idén már több mint tízezer házaspár CSOK Plusz hiteligénylését fogadtuk be, összesen 281 milliárd forint értékben.

Önnek abban tökéletesen igaza van, egyetértünk, Budapest súlyos lakhatási problémákkal néz szembe, amely probléma megoldása elsősorban a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A főpolgármester lakásügynöksége nyolc lakást tudott kiadni, miközben 140 ezer lakás van a budapesti albérletpiacon.

(16.30)

A kormány célja, hogy enyhítse a budapesti lakhatási problémát, továbbá az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, segítse a megfizethető lakhatást. Itt jegyzem meg zárójelben, és ez köztünk egy sokéves vita, hogy Magyarországon az otthont a magyar családok alapvetően saját tulajdonú lakásnak tekintik, a bérlakásokat mind a rendszerváltás előtt, mind után, ön is tudja, a fővárosban sok tízezer, sőt több százezer lakást érintően maga a társadalom számolta fel.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv második pillére a megfizethető lakhatás biztosításához szükséges intézkedések. Csak példaszerű felsorolással: döntöttünk a magánszálláshely-szolgáltatás szabályainak és adózásának felülvizsgálatáról és szigorításáról a belső kerületek lakhatási válságának enyhítése érdekében; megvizsgáljuk a lakásbérleti szerződések feltételeit, szabályozási lehetőségeit; a budapesti diákváros megépítésével több mint tízezer új kollégiumi férőhelyet kívánunk létrehozni; elindítjuk a vidéki otthonfelújítási programot; lehetővé tesszük a SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százalékának lakásfelújításra történő átmeneti felhasználását, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti lakáscélú felhasználását; béren kívüli juttatásként a munkáltató kedvező adózás mellett havi akár 150 ezer forint értékben albérleti vagy lakáshitel-törlesztési támogatást nyújthat a 35 év alatti munkavállalók részére; ’26 végéig meghosszabbítjuk az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot; a bankszektorral együttműködésben 5 százalékos, önkéntesen vállalt hitelkamatplafon kerül bevezetésre fiatal elsőlakás-vásárlók számára; ’25-ben új lakásfejlesztési tőkeprogram indul (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az ingatlanalapokon keresztül; és mindezek mellett 4 milliós munkáshitelt indítunk 17-26 év közötti fiatalok részére. Ennyi fért bele az időmbe, de több intézkedésünk van. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)