Gy. Németh Erzsébet (DK)

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Már mindenben lemaradunk? Bő két héttel ezelőtti a hír, hogy már a román átlagnyugdíj is lehagyta a magyart: míg a magyar nyugdíjasok alig 6 százalék emelést kaptak 2024-ben, addig Romániában az átlag nyugdíjemelés 40 százalék volt. Az év eleji nyugdíjemelés során januárban 13,9 százalékkal, majd egy nagyszabású nyugdíj-újraszámítási eljárás következtében szeptemberben újabb 21,8 százalékkal emelték ‑ na, nem a magyar nyugdíjakat, hanem a román nyugdíjakat. A magyarok ennek következtében átszámítva sokkal kevesebbet kapnak átlagnyugdíjban, mint a románok. A román átlagnyugdíj nettó 239 300 forint, míg a magyar átlagnyugdíj valamivel kevesebb, mint 233 500 forint.

Tisztelt Államtitkár Úr, Miniszterhelyettes Úr! Önök azt hirdetik, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét, de ez nem igaz, sőt, a nyugdíjasok folyamatosan elszegényednek. Míg az átlagbér 65 százaléka volt az átlagnyugdíj 2010-ben, addigra 2024-ben az átlagnyugdíj a mostani átlagbérnek csak az 53 százalékát éri. Mi ez, ha nem lecsúszás? Mi ez, ha nem elszegényedés? Ennek egyik oka az, hogy önök, amikor megígérték, hogy inflációkövető lesz a nyugdíjemelés, eltörölték a vegyes indexálást, az úgynevezett svájci indexálást. Ennek következtében, amikor a reálbérek jelentősen emelkedtek ‑ ennek természetesen magam is örülök ‑, az átlagnyugdíj, illetve a nyugdíjak nem emelkedtek ezzel párhuzamosan.

Kérdezem tehát a tisztelt miniszterhelyettes urat: tesznek‑e valamit a nyugdíjasokért, a legszegényebb nyugdíjasokért? Legalább nekik egy rendkívüli nyugdíjkorrekcióval honorálnak‑e egy végigdolgozott életet? Köszönöm szépen a válaszát előre is. (Taps a DK soraiból.)