Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bankok szőnyegbombázásra készülnek a magyar családok kasszái ellen. Bejelentésre került, hogy a jövő évben dupla díjemelésre készülnek azok a hazai bankok, amelyek az elmúlt mért időszakban 1400 milliárd forint fölötti brutális extraprofitot értek el Magyarországon. Nagyon örülünk annak, hogy a legnagyobb banknál az eredmény kétharmada a külföldi leányvállalatok forrásából ered, és nem kizárólag a hazai lakosság sarcolásából, de összességében igaz az, hogy egy statisztikai értelemben vett átlagos ügyfél Magyarországon 41 ezer forintot fizet évente úgynevezett banki költségekre. Ez botrányos, vérlázító, és ezt duplán emelnék meg a következő évben.

A helyzet az, hogy a tranzakciós illeték amúgy is már eddig áthárított 333 milliárd forintját kamatostul vernék le a magyar polgárokon, és a készpénzfelvétel esetében is megmásfélszereznék az ingyenes határ fölött felvehető összeget. Ez azt jelenti, hogy felvett 100 ezer forint után az eddigi 600 helyett, mondjuk, 900 vagy ezer forintot kellene fizetni, ha az az ingyenes készpénzfelvételi határt meghaladja. S egyébként adóztatnák a saját számláink közötti átutalást is. Tehát egyik oldalról arra biztatnak, hogy csináljunk virtuális alszámlát az online vásárlásokhoz, főleg a külföldi vásárlásokhoz, de ha oda áttol egy magyar fiatal 15 vagy 20 ezer forintot, arra egy extra illetéket fog a következő évtől fizetni. Nevetséges, csak azért, hogy kaszáljanak a bankok!

De ha már az ingyenes készpénzfelvételnél tartunk, a Fogyasztóvédelmi Albizottságban javaslatomra konszenzuális döntés született arról, hogy az ingyenes készpénzfelvétel 150 ezres határát 250 ezerre kellene emelni. Reméljük, hogy ez a javaslat még az idén a parlament elé kerülhet, és meg is szavazza mindenki. Ettől függetlenül azt látjuk, hogy jövőre lejár a bankszámlákra és bankkártyákra vonatkozó árstop, tehát utólag leverhetik a bankok díjemelések formájában ezt a december 31-én lejáró stopot, másrészt megkapják alanyi jogon a lehetőséget, hogy az előző évi inflációt érvényesítsék, és még egyszer árakat meg díjakat emeljenek. Egészen botrányos tehát mindez.

Éppen ezért mi az egyetlen lehetséges megoldásnak azt látjuk, hogy hosszabbítsuk meg a bankszámlákra és -kártyákra vonatkozó árstopot legalább 2025. december 31-éig, az év végéig, addig pedig tárgyaljuk meg és döntsünk róla, hogy vezessük be az ingyenes bankolás lehetőségét az átlagbérig és az alapműveletek tekintetében minden magyar polgár számára. Ha ezt megtennénk, a polgárok fejenként 41 ezer forintot megtarthatnának a saját pénzükből, mert ez nem a bankok pénze. Nekik nem abból kell élni, hogy különböző létező vagy kamusarcokat vetnek ki a magyar polgárokra. És ha mindezt megtettük, a bankrendszer profitja még mindig ezermilliárd fölötti lenne évente, még mindig egy brutális, tetemes hasznot tudnának zsebre tenni.

De ami a történetben az egyik legdurvább, az a CIB Bank egyik képviselőjének a nyilatkozata, aki közölte, hogy szerinte kevésbé indokolt a készpénzfelvételi limit megemelése. Értjük, tehát a bankvezér már politikai aktorként véleményezi ezt a kérdést, hiszen őszerinte számos innovatív megoldás van ‑ nyilván a saját megoldásai ‑, ami jó alternatívája a készpénzhasználatnak. Majd közli utána a bankvezér, hogy ha megemelnénk a készpénzfelvételi limit ingyenes határát, az rontaná a digitális átállás programját. Tehát az érintett bankok politikai aktorként, véleményformálóként jelennek meg egy digitális átállás közepette.

Itt kell a stoptáblát felmutatnunk! Itt kell azt mondanunk, hogy aki digitális alkalmazásokat gyorsítósávként akar használni, mert ez az önálló döntése, az tegye meg. De a digitális kényszerzubbonyból nem kérünk, abból a kényszerből nem kérünk, hogy akár bankok, akár multicégek azt mondják, hogy már nincsen személyes ügyfélszolgálat, már mindent csak online lehet elintézni, már mindent csak a gépen, az alkalmazáson, az applikáción keresztül lehet elintézni. Ha önkéntes a választás, akkor legyen, de a digitális kényszerzubbonyt senkitől nem tűrjük, és főleg nem tűrjük bankoktól, bankvezérektől azt, hogy edukálni, oktatni vagy nevelni akarják a magyar lakosságot, a magyar polgárokat!

Nem ez a bank, nem ez a multicég dolga! A magyar parlament, a magyar fogyasztóvédelem hozhat olyan döntéseket ‑ hozzám közel álló módon inkább motiválhatja a polgárokat ‑, hogy válasszák ezt vagy azt a megoldást. De egy magáncég, egy multicég, egy bank ne edukálja a magyar lakosságot. Felnőtt emberek vagyunk, kérem szépen, és követeljük azokat az alapvető jogainkat, amelyek nem egy digitális kényszerzubbonyban testesülnek meg, hanem például abban, hogy a magyarok átlagbérig ingyenesen bankolhassanak. Jövő évben erről dönteni kell, és azt a banki sarcolássorozatot, azt a banki szőnyegbombázást, ami a magyar családok kasszái ellen készül, meg kell állítani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)