Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bevezetésként engedjék meg, hogy felidézzem, hogy 2023 végén új, átfogó kormányzati munkafolyamat indult el az online csalások elleni hatékony fellépés érdekében. A munkafolyamat során a résztvevők között példaértékű együttműködés alakult ki, a büntetőeljárást lefolytató jogalkalmazó szervek mellett a pénzügyi szektor szereplői, az érintett államigazgatási szervek és minisztériumok is aktívan részt vettek a folyamatban.

(14.00)

A közös erőfeszítések első jogalkotási eredménye a 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett 2024. évi XVIII. törvény volt, amely rövid alkalmazási időszaka alatt is figyelemre méltó előrelépést eredményezett a digitális bűnözéssel szembeni küzdelemben. A pénzintézetek az új lehetőségekkel élve több száz milliós összeget, pontosabban november 4-éig bezárólag, vagyis nagyjából három hónap alatt összesen 312 millió forintot zároltak, amely így várhatóan visszakerülhet a sértettekhez.

Tisztelt Országgyűlés! Az Igazságügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel párhuzamosan folytatta a munkát, és kidolgozta a következő javaslatcsomagot is, amely az online csalások elleni további jogfejlesztést célozza. Annak ellenére, hogy az online bűnözés megszüntetésére nem is számíthatunk, érdemes minden erőfeszítést megtenni, hogy további új intézkedésekkel erősítsük a sértettek védelmét és megnehezítsük a bűnözők tevékenységét. A törvényjavaslatban ezzel összefüggő legfontosabb módosítások a következők.

A törvényjavaslat lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy internetes tárhelyszolgáltatóknál, kereskedelmi platformoknál a bűncselekmények elkövetésére használt teljes felhasználói profilok felfüggesztése, illetve törlése megtörténhessen. A hamis profilok gyakran az ismétlődő bűncselekmények kiindulópontjaként szolgálnak, és a jelenleg hatályos jogi szabályozás csak konkrét adatok eltávolítására biztosít lehetőséget, mindezekre figyelemmel az érintett profilok továbbra is hozzáférhetőek maradnak. Az új jogintézmény alapján az érintett szolgáltatók nemcsak felfüggesztik majd a bűncselekmény elkövetésére használt profilt, hanem a jogintézmény célja, hogy az érintett személy számára ki is zárják, hogy a büntetőeljárás ideje alatt újabb profilt létesíthessen az adott szolgáltatónál.

Szintén a vagyonvisszaszerzés területén nyújt érdemi segítséget az az új jogintézmény, amely egy adott számlára a jövőben befolyó számlapénz és elektronikus pénz feletti rendelkezési jog felfüggesztését célozza. Az új jogintézmény lényege, hogy az eljáró szervek határozata alapján meghatározott összeg erejéig, vagy akár minden, a bűnözés eszközéül szolgáló számlán befolyó összeg automatikusan befagyasztható legyen. Ezzel a hatóságok lépéselőnybe kerülhetnek az online csalásokra vagy akár pénzmosáshoz felhasznált bankszámlákon megjelenő összegek visszaszerzése tekintetében. A befagyasztott összegeket a büntetőeljárást lefolytató szerv az új szabályok szerint megvizsgálja majd, és dönt a lefoglalásuk kérdésében: vagy lefoglalja azokat, vagy feloldja a befagyasztást.

Akár az előzőekben említett új lehetőségek alapján történik meg a bűncselekménnyel érintett vagyon befagyasztása, akár a jelenleg is hatályos eszközrendszerrel, a sértettek érdeke azt kívánja, hogy mielőbb, már az eljárás folyamatában visszakaphassák a pénzüket, és ne kelljen megvárniuk az eljárás végét. Ennek a lehetősége igen korlátozott akkor, ha nem sikerül olyan mértékű vagyont biztosítani, mint amekkora a sértettek teljes igényét fedezné. Ilyen esetekre tartalmaz megoldást a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló összeget a lefoglalás megszüntetésekor arányosan kiosszák a sértettek között. Azzal pedig, ha a sértett hozzájut az őt ért kár egy részéhez, nem szűnik meg az igénye a fennmaradó rész tekintetében, arról az eljárás későbbi szakaszában születhet döntés.

Tisztelt Ház! Jogalkalmazói tapasztalat, hogy a vagyonvisszaszerzés terén az idő kulcskérdés, hiszen a bűnözők törekvése az, hogy a megszerzett összegeket kivonják a magyar banki szektorból, azokat felvegyék készpénzben vagy külföldre utalják. Ahhoz, hogy az érintett összegek a vagyonvisszaszerzés érdekében biztosíthatók legyenek, szükséges, hogy a büntetőeljárást lefolytató szervek adatigénye rugalmasan és hatékonyan legyen kezelhető. Mivel az online csalások nyomozása a leggyakrabban a banki és hírközlési adatok beszerzésével zajlik, ennek megkönnyítése érdekében a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a nyomozás során az adatkérések ügyészség általi keretjellegű engedélyezésére.

Ezzel együtt sem csökkennek az érintettek magánéletének védelméhez fűződő garanciák, az ügyészség ugyanis a büntetőeljárási szempontból releváns adatokhoz való hozzáférésre adhat keretjellegű engedélyt. További garancia, hogy a beszerzett adatokat az ügyészségnek felül kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy megfeleltek‑e az engedélynek. Ennek hiányában a beszerzett adatok nem használhatók fel bizonyítékként, továbbá nem használható fel az engedélyen túlterjeszkedő módon beszerzett adat sem.

Az online csalásokkal szembeni fellépés eredményessége nagyban függ attól is, hogy az állami szervek mennyiben tudnak hatékony és élő kapcsolatot kiépíteni és fenntartani a társasági magánszektor szereplőivel, és mennyiben tudják a különféle szemléletüket, tapasztalataikat megosztani egymással. Erre hív fel az a számos jogszabályt érintő módosítás, amely az együttműködési megállapodások megkötésének a lehetőségét tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Az online csalásokkal összefüggő büntetőeljárási módosítások fókusza is a sértettek védelmére irányul, de sértetteket támogató módosításokat a törvényjavaslat az online csalásoktól függetlenül is tartalmaz. Ilyen, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei a törvényjavaslat alapján fokozottabb büntetőeljárási védelemre számíthatnak. Az új sértetti jogosultság alapján a sértett nyilatkozhat arról, hogy elzárkózik attól, hogy vele a terhelt egyoldalúan és önkényesen felvegye a kapcsolatot. Ezt a sértetti nyilatkozatot a büntetőeljárást lefolytató szervek, hacsak nem merül fel valamilyen kizáró ok, határozatba foglalják és közlik majd a terheltekkel. A terhelt pedig ettől kezdve, ha önkényesen háborgatja a sértettet, akkor egy újabb, a javaslatban szereplő bűncselekményt valósít meg.

Fontos rámutatni, hogy az új jogintézmény nem vezet be jelenleg nem létező jogkorlátozást a terhelt számára, ezért nem is tekinthető kényszerintézkedésnek. Az új jogintézmény kizárólag az egyoldalú, aktív és önkényes kapcsolatfelvételt tiltja; azt például nem teszi kötelezővé a terhelt számára, hogy elhagyja a közös lakást vagy munkahelyet váltson. A terhelt számára csak olyan magatartáshoz fűződik súlyosabb szankció, ami alapjogi és civil jogi értelemben jelenleg is tilos. Jelenleg is jogellenes a más személy magánéletébe való önkényes beavatkozás. Ha ennél súlyosabb korlátozásra lenne szükség, arra a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések alkalmasak. Az új sértetti jogosultsághoz fűződő korlátozás arra alkalmas, hogy kisebb súlyú ügyekben is a sértett védelmét szolgálja, és biztosítsa a sértettek félelemmentes mindennapjait.

A sértetti igények védelme érdekében a helyreállító igazságszolgáltatás terén is történik előrelépés azáltal, hogy bővülnek a jóvátétel lehetőségei. Külföldi példák azt mutatják, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás képes szélesebb körben is támogatni a sértettek traumájának a feldolgozását, egyben visszatartó erőt jelenthet a terheltek számára is az újabb bűncselekmények elkövetésétől. A törvényjavaslat ezért szélesíti azokat a lehetőségeket, amikor a helyreállító módszerek alkalmazhatók. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a súlyosabb bűncselekmények miatti büntetőjogi felelősség is szélesebb körben válna elkerülhetővé, e körben nem változnak a szabályok. Azt azonban szükséges biztosítani, hogy a sérelmek helyrehozatala minél szélesebb körben megtörténjen.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az előzőekben bemutatott büntetőeljárási és azzal összefüggő rendelkezéseken túlmenően más területen is tartalmaz büntetőjogi tárgyú és egyéb módosításokat. Ezekkel a jogalkotó nagyrészt nemzetközi elvárásokat teljesít.

Ilyen módosítás található a büntető törvénykönyv közösség elleni uszítás bűncselekményét érintően. A módosítás szükségességét az teremtette meg, hogy a vonatkozó uniós kerethatározat követelményeihez igazodva Magyarország vállalta az Európai Bizottság felé a Btk. módosítását, hogy ezzel hatékonyabb eszközöket biztosítson a rasszizmus és idegengyűlölet megnyilvánulásai elleni küzdelemhez.

Az új tényállás alapján minden olyan történelmi tény tagadása, amely tény a hatályos jog alapján népirtásnak vagy emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekménynek minősülne, tényállásszerű lehet akkor, ha a közlés szövegkörnyezetéből, megjelenéséből és egyéb körülményeiből megállapítható, hogy a közlő szándéka kimondottan az érintett csoporttal szembeni gyűlöletkeltésre irányul.

(14.10)

Az európai elfogatóparancs szabályozására vonatkozó uniós kerethatározat végrehajtása terén az Európai Bizottsággal folytatott diskurzus során Magyarország vállalta, hogy módosítja a nemzetközi és uniós igazságügyi együttműködés szabályozó normaanyagát, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvényt. A tervezett változtatások választ adnak a versengő nemzetközi kötelezettségből fakadó kihívásokra, pontosítják a törvényi rendelkezéseket arra az esetre, amikor az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés végrehajtása céljából bocsátották ki, egyértelműsítik az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának indokait, és világos szabályokat vezetnek be a terhelt távollétében hozott határozatok végrehajtása kapcsán.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai emberi jogi bíróság Takó és Visztné Zámbó kontra Magyarország ügyben hozott ítélete alapján szükségessé vált a büntetés-végrehajtási szabályozás módosítása. A módosítás alapján a fogvatartottak egyéni körülményeit figyelembe vevő látogatófogadási szabályozás kidolgozásra kerül, amely megfelel a bírósági követelményeknek és a biztonsági szempontoknak egyaránt. A javaslat előírja, hogy a kötetlen látogatófogadást motivációs eszközként is lehetne alkalmazni ‑ ennek engedélyezésére félévente szigorú feltételek mellett nyílna lehetőség, ezzel is elősegítve a társadalmi reintegrációt.

Az uniós jogi kötelezettségek nemcsak a büntetőjogi szabályozást érintően tesznek szükségessé jogszabály-módosítást, hanem a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogterületen is. A közbeszerzési törvény módosítására tett javaslatában a kormány olyan rendelkezések elfogadását kéri az Országgyűléstől, amelyek az európai uniós és nemzetközi elvárásoknak, illetve a magyar kormány célkitűzéseinek való megfelelést, a közbeszerzési joganyag alkalmazása során felmerülő gyakorlati kérdések rendezését, a közbeszerzési eljárások hatékonyabb és gyorsabb megvalósítását, valamint a verseny intenzitásának fokozását szolgálják.

A közbeszerzési törvény módosuló rendelkezései közül az alábbiakat emelem ki a teljesség igénye nélkül.

Új kizáró ok kerül nevesítésre a törvényben az erdőirtás és erdőpusztulás uniós szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan.

A közbeszerzési eljárás tisztaságát, valamint a közpénzfelhasználás átláthatóságát segíti az úgynevezett offshore kizáró ok pontosítása: a gazdasági szereplő ki van zárva a közbeszerzési eljárásból többek között, ha a tényleges tulajdonost nem képes megnevezni; a módosítást követően a tényleges tulajdonos meghatározásában a törvény utalni fog a bizalmi vagyonkezelés és a zártkörű befektetési alapok esetköreire is.

Az aránytalanul alacsony árak vizsgálatára vonatkozó törvényszövegnek az uniós irányelvi megfogalmazáshoz való közelítése elő kívánja segíteni, hogy a hazai joggyakorlat az uniós bírósági joggyakorlatban elfogadott értelmezést kövesse.

Az egységes joggyakorlat kialakítását szolgálja azon módosítás, amely szerint lehetővé válik a Közbeszerzési Döntőbizottság önálló jogorvoslattal megtámadható végzése ellen indított közigazgatási perben hozott bírósági ítélet ellen kúriai felülvizsgálat kezdeményezése.

Az eljárások hatékonyabb lefolytatását segíti elő az a módosítás, amely szerint 2026. január 1-jétől a nemzeti eljárásrendben lefolytatott beszerzéseknél is lehetővé válik, hogy az ajánlatkérő egyes közbeszerzési részek tekintetében eltérő időpontokban hirdessen eredményt. Így azon közbeszerzési részekben, ahol az ajánlatkérő hamarabb be tudja fejezni a bírálatot, nem lesz akadálya az eljárás befejezésének és a szerződés megkötésének.

Végezetül szólni szükséges arról, hogy a törvényjavaslat tartalmaz a költségvetés védelmét, egyben a bűnözéssel szembeni prevenciót szolgáló rendelkezéseket is. A törvényjavaslat ennek érdekében emeli meg a pénzbüntetés napi tételeinek az összegét és a jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbírság összegét is.

Tisztelt Ház! Az előzőekben összefoglaltam az önök előtt fekvő törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit, de jelzem, hogy ezek mellett a javaslat tartalmaz néhány jogtechnikai, illetve jogalkalmazói igény alapján felmerült módosítást is. A törvényjavaslat átfogó célja továbbra is az, hogy elősegítse az online csalások elleni küzdelmet, védje a sértetteket és megfeleljen az uniós és nemzetközi elvárásoknak.

A javaslat megfelelő megoldásokat kínál ezen célok elérésére, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)