Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat legfontosabb eleme az úgynevezett munkáshitel. Ezt azonban úgy teszi a kormány, hogy a törvényjavaslatból eddig nem sok minden derült még ki. A pontos jogosultsági feltételeket a törvény felhatalmazása alapján majd egy kormányrendelet fogja szabályozni.

Az viszont már elmondható, hogy ez jelenleg a kormányfő csodafegyvere a 17-25 év közötti dolgozó fiatalok szavazatainak megnyerésére. A felvázolt konstrukció akár a babaváró hitel kis testvére is lehetne. 2021-ben már megpróbálkozott egyébként egy diákhitelszerű, szakmunkás tanulók számára elérhető, szabad felhasználású hitel bevezetésével a kormány. Akkor alig fél évet ért meg a konstrukció, mivel olyan sokan próbáltak visszaélni vele, hogy meg kellett szüntetni. (Tasó László közbeszól.) Én is végighallgattam, képviselő úr. (Tasó László: Én is hallgatom!) Bűnözői körök ugyanis képzetlen, szegényebb embereket használtak ki a hitel felvételére, a névleges kedvezményezettek pedig mindössze 50-100 ezer forintot tarthattak meg a felvett összegből. Emiatt aztán a szabad felhasználású verziót meg kellett szüntetni. A most felvázolt hitel a munkavállalókon és egyes ágazatokon segíthet. Mivel azonban a kormányrendelet még társadalmi egyeztetésre sem került fel a kormány dokumentumtárába, ezért még nagyon sok nyitott kérdés van.

A megjelent információk alapján a hitel kamatmentes lesz, viszont nincs arról információ, hogy visszafizetési kötelezettség esetén milyen mértékű lesz. Jelentős kérdés, hogy milyen csatornán lesz igényelhető az új hitel. Több lehetőség is elképzelhető: kereskedelmi bankokon keresztül lenne elérhető, mint a babaváró vagy a CSOK Plusz; a Diákhitel Központ Zrt. közreműködésével kerülne az összeg az igénylőkhöz; vagy valamilyen más pályázati, egyéb megoldás jönne szóba. Kérdéses az is, hogy rendelkeznie kell‑e az igénylőnek a kölcsön felvételekor már munkaviszonnyal, igazolt jövedelemmel vagy sem; szükséges‑e ingatlanfedezet a kölcsön felvételéhez; milyen futamidő várható. Hiányoljuk a hatástanulmányt és a háttérszámításokat, hogy mégis mekkora terhet ró ez a költségvetésre. Hogyan akadályoznák meg a visszaéléseket, amelyeket az imént említettem? A 2021-es szabad felhasználású képzési hitelre gondolok.

Nem vitatva, hogy az érintett fiataloknak egy valóban nehéz helyzetben tudna érdemben segíteni ez az összeg ‑ könnyebben tudnak a fiatalok az iskola befejezése után munkát keresni; akár a költözés, másik városba település sem lenne olyan komoly akadály ‑, ugyanakkor a tervezett négymillió forintos összeg egy saját tulajdonú ingatlan vásárlásának az önerejéhez egyes településeken elegendő csupán.

A vállalkozói jogviszony esetében nem szabad elfeledkezni arról, hogy a vállalkozásban saját maga után fizetendő havi járulékok minimális összege meghaladja a 130 ezer forintot. Tehát aki vállalkozóként szeretné ezt a hitelt felvenni, az azzal szembesül, hogy öt év alatt a felvett hitel közel dupláját fogja az államkasszába adó és járulék címén befizetni.

Már a hitelfelvétel során is szükséges lenne, hogy minden érintett számoljon azzal, hogy a munkáshitelt végső soron vissza kell fizetni. Az induló összeg nagy segítséget jelenthet, ugyanakkor a visszafizetés terhe meg is nehezítheti majd az igénylők életét. Abban az esetben, ha nem születik gyermek, a havi törlesztőrészlet 33 ezer forint lesz, amely ugyan nem tűnik jelentős összegnek, de a havi törlesztőképességét, hitelképességét befolyásolja, akár később egy lakáscélú hitel felvételének szándéka kapcsán.

(12.30)

Nincsen arról sem információ, hogy lehetséges‑e az előtörlesztés, és annak lesz‑e külön költsége.

A javaslat másik eleme a munkavédelmet érinti, amely általában is rendszerszintű hiányosságokkal küzd. Egy 2020-as EU-s felmérés szerint Magyarországon százezer munkavállalóra átlagosan két halálos munkahelyi baleset jutott, ami jóval felette van az uniós átlagnak. A szakszervezetek becslése szerint ez évente nagyjából 60-80 ember halálát jelenti. Magyarországon ma nincs önálló munkaügyi szerv, a munkavédelmi vizsgálatokat a kormányhivatalok alosztályainak kell elvégezni. 2024. szeptember 1-jétől megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat, az üzemorvosi vizsgálat.

A szakszervezetek élesen bírálták és elítélték a javaslatot. Álláspontjuk szerint minden munkakörben fenn kell tartani a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat, hiszen még az irodai munkát végzők is számos kockázatnak vannak kitéve. Egyre több olyan vendégmunkást alkalmaznak magyarországi gyárakban, akiknek odahaza a munkavédelem gyakorlatilag ismeretlen fogalomnak számított, a munkáltatók pedig kihasználják ezt a helyzetet, és nem tartják be a szabályokat, megspórolva ezzel a törvényileg előírt munkavédelmet. A bírság részletfizetési lehetőségének megteremtése eredményezheti a munkáltatók még gondatlanabb hozzáállását, mivel a bírság részletekben való visszafizetése nem ró aránytalan terhet a munkáltatókra. A kormány mostani és korábbi munkavédelmi tárgyú törvényei ellen tiltakozik gyakorlatilag minden szakszervezet.

A fentieken túl a módosítás két hónapról négy hónapra bővíti az apasági szabadság igénybevehetőségének jogvesztő határidejét egyes speciális esetekre tekintettel, mint például a koraszülöttek, az egyéb okból kórházi kezelést igénylő patológiás újszülöttek, valamint az apaság bírói úton történő elismerése. Ezzel az apasági szabadságot több édesapa tudná igénybe venni.

Továbbra sem rendezi azonban a törvény az apasági szabadság díjazásának problémáját. Jelenleg a pótszabadság idejére a munkáltató az apa részére távolléti díjat fizet. A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj 40 százalékára jogosult. Az apasági szabadság első öt munkanapja a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összegét a munkáltató részére a központi költségvetés igénylés alapján megtéríti. A hatodik-tizedik munkanapra eső költségeket a munkáltatónak kell fizetnie. Ez méltánytalan a munkavállaló részére is, hiszen csak a távolléti díj 40 százalékát kapja, méltánytalan és igazságtalan a munkáltató oldaláról is, mivel számára ez pénzügyi többletterhet jelent. Köszönöm szépen.