Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió Tanácsa 2008. december 8-án elfogadta az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük kijavítása szükségességének esedékességéről szóló ECI-irányelvet, amelynek lényege, hogy a tagállamok azonosítsák a területükön azon eszközöket, rendszereket, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna.

A megváltozott biztonsági kihívások, különösen a koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború következményei szükségessé tették a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességét fokozó intézkedések bevezetését. Ennek eredményeként a korábbi EU-szabályozást felváltotta a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló CER-irányelv. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényjavaslat ezen irányelvnek való megfelelést is szolgálja.

A törvényjavaslat célja az élet és az anyagi javak védelme, az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása, ezáltal az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelése.

A törvényjavaslatnak a rendészeti része kapcsán a következőket kívánom elmondani. A törvényjavaslat az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében elvégzi az új uniós ideiglenes úti okmány bevezetésével összefüggő törvénymódosításokat. Az uniós ideiglenes úti okmányt akkor állítják ki, ha az érintett személy úti okmánya például elveszett, vagy azt ellopták, és ezért nem tud visszatérni Magyarország területére.

A szabálysértési jogterületre vonatkozóan több témát érintő, kisebb terjedelmű módosításokról rendelkezik a törvényjavaslat. Ezek közül néhány kiemelt tárgykört említenék meg. A szabálysértési helyszíni bírságolással kapcsolatos rendelkezések révén a módosítás szélesíti az ügyészi jogorvoslati kezdeményezési jogkört valamennyi olyan esetre, amelyben egyébként a helyszíni bírság felülvizsgálatának helye van. Ezzel megnyílik a lehetőség a nyilvánvalóan törvénysértő ‑ mert például nem szabálysértés a cselekmény, hanem közigazgatási bírságolási körbe tartozik ‑ szabálysértési helyszíni bírságolási gyakorlat külső szerv, azaz ügyészség általi kontrollja előtt.

A törvényjavaslat érinti a büntetéskiszabás során alkalmazandó szabályokat is. Indokolt, hogy a többes szabályszegésből eredő, de egy szabálysértésnek minősülő eset súlyosabb megítélése megjelenhessen a kiszabott büntetésben akkor, ha a kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés mellett olyan változó mértékű pénzbírsággal sújtható szabálysértés is elkövetésre kerül, amelyet egységként kell értékelni. A tervezet szerinti módosítás rögzíti, hogy ebben az esetben a pénzbírság összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező mértékű pénzbírság, de nem haladhatja meg az általános szabályok szerinti pénzbírság legmagasabb összegét.

A jelenlegi szabályozás alapján a kiskorú tanú meghallgatása esetén az idézés a törvényes képviselője útján történik, azonban a meghallgatáson a törvényes képviselő részvétele nem kötelező. Ezen eljárásrend felülvizsgálata és módosítása a gyermekvédelmi követelményekre tekintettel, továbbá Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségei alapján, a mindenekfelett álló gyermekvédelmi érdekekre figyelemmel indokolt.

A kettős alakzatú szabálysértési tényállások eljárásai során a büntetőjogi elhatárolás több esetben, például mennyiségi, minőségi kérdéskörbe tartozik. Ezen megállapítások szakértői kompetenciába tartoznak.

A pszichoaktív anyagok kapcsán, de más, így különösen közlekedési és tulajdon elleni szabálysértés miatt indult ügyekben is felmerül, hogy a szakértői vizsgálat és vélemény díját milyen eljárásban ‑ büntető vagy szabálysértési ‑ és ki ‑ az állam vagy az elkövető ‑ viselje. E tárgykörben is indokolt a felülvizsgálat és a törvényjavaslat szerinti pontosítás elfogadása.

A törvényjavaslat jogsegélyre vonatkozó rendelkezései terén a végrehajtási jogsegély gyakorlatával kapcsolatban megállapítható, hogy az európai uniós tagállamok gyakorlata egymástól eltérő. Egyes tagállamok egy összegben adják át a pénzbírságot és az eljárási költséget, más tagállamok külön adják át az eljárási költséget, amelynek összege adott esetben, Magyarország pénznemébe átszámítva tízezer forint küszöbérték alatti, vagy éppen meghaladja azt. Ennek okán a szabálysértési végrehajtási jogsegélyeljárások egyszerűbb, gyorsabb lezárása érdekében indokolt az átvett eljárási költségre is a szabálysértési pénzbírságra vonatkozó szabályok szerinti végrehajtás egységes meghatározása.

A törvényjavaslat által szabályozott terület továbbá a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazandó távoltartás jogintézményének módosítása. Az Országgyűlés a távoltartást az emberi jogi tárgyú nemzetközi egyezményekben, továbbá az Alaptörvényben biztosított, élethez, testi épséghez és méltósághoz való alapjogokkal összefüggő, objektív intézményvédelmi kötelezettségek teljesítése körében a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és kezelése érdekében szabályozza. A távoltartás a bántalmazó szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát, a szülői felügyeleti jogát, továbbá a gyermekével való kapcsolattartási jogát korlátozza.

A távoltartás egyik fajtája a rendőrség által legfeljebb 72 óra időtartamra elrendelhető ideiglenes, megelőző távoltartás. Az ezt elrendelő határozatot az áldozatok azonnali jogvédelmének biztosítása érdekében már a helyszínen meg kell hoznia a rendőrnek, majd a rendőrség a bíróságnál hivatalból kezdeményezi a legfeljebb 60 napra elrendelhető megelőző távoltartás elrendelését.

A távoltartás tartalmilag azt jelenti, hogy a távoltartás hatálya alatt álló bántalmazó a bíróság által meghatározott ideig és szabályok szerint köteles a bántalmazott személytől, annak tartózkodási és munkahelyétől, az e személy által látogatott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézménytől, köznevelési intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől, valamint egyéb, rendszeresen látogatott intézménytől távol maradni. Az előírt magatartási szabályok megszegése szabálysértést valósít meg.

A törvényjavaslat a bántalmazóval szemben megteremti annak a jogi feltételeit, hogy a megelőző távoltartás magatartási szabályainak megtartását technikai eszközzel ellenőrizzék.

Bízom benne, hogy ez az ismertető meggyőzte önöket arról, hogy jelen törvénymódosítás helyes célokat szolgál. Minderre tekintettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)