{"cycle": 42, "id": "126-12", "date": "2024-11-06", "ulnap": 126, "seq": 12, "speaker": "Szabó Rebeka (Párbeszéd)", "p_azon": "s111", "faction": "Párbeszéd", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/9715 Egyes agrártárgyú törvények módosításáról", "iromany": "T/9715", "duration_s": 837, "position": null, "chars": 12932, "paragraphs": ["SZABÓ REBEKA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy igen, ahogyan már a DK képviselője részéről elhangzott, időről időre idekerül elénk egy ilyen agrártárgyú törvénymódosítási csomag, aminek persze akár örülhetünk is, hogy kormányunk ilyen mértékben szívén viseli az agrárium és nyilván a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és a gazdálkodók sorsát.", "Én bár online, de hallgattam a miniszter úr ismertetőjét a törvényről, és azért, ami megütötte a fülemet, hogy igen, nagyon széles körű a javaslat, számos témát felölel, de egy dolgot nem hallottam sem az ön beszédében, sem egyébként Font Sándor képviselőtársam beszédében: a fenntarthatóságot vagy az ökológiai szempontokat, a környezettel való összhangot, a tájba illő mezőgazdaságot.", "Nekem mély meggyőződésem zöldpárti képviselőként, hogy a természettel és a tájjal való összhang a mezőgazdaság érdekeit is szolgálja. Én azt gondolom, hogy a XXI. században látnunk kell, hogy akkor tudunk igazán hatékonyak lenni, és akkor lesz biztonságos az élelmiszer-termelés, ha nem a természetes folyamatok ellenében… ‑ nyilván bizonyos keretek között. Világos, én is tisztában vagyok vele, hogy maga a mezőgazdaság mégiscsak egy gazdaság, tehát mégis azt mi, emberek műveljük, de amennyire lehetséges, törekednünk kell arra, hogy a biodiverzitással, a tájjal, a természettel minél inkább összhangba tegyük, hiszen ez javítja a stabilitását a mi élelmiszer-termelésünknek, csökkenti a sérülékenységét, és növeli a rezilienciát, hogy egy ilyen népszerű szót is használjak.", "Sajnos én ezt nem igazán hallottam az ismertetésben. Nem hallottam például, hogy hogyan szeretné a kormány, mondjuk, az ökológiai gazdálkodás elterjedését támogatni, ami kapcsán egyébként szerintem Magyarországnak szuper jó potenciálja van, vannak is nagyon jó ökológiai gazdaságaink, de mégis azt látom, hogy a mindennapi élelmiszertermékek esetén nagyon kevés helyen lehet ezekkel találkozni. Vannak ilyen kicsike termelői piacok, ahol az ember megtalálja ezeket a termelőket, de valahogyan a boltok polcaira kevéssé jutnak be. Ott egyébként nagyon sokszor akár a Németországból vagy máshonnan hozott ilyen termékek vannak, aminek valamilyen szinten persze örülök, de azért én örülnék, ha Magyarországon fejlődne jelentős mértékben az ökológiai gazdálkodás.", "(8.50)", "És ami a másik, véleményem szerint aggasztó tényező ebben a törvényjavaslatban, az a vízgazdálkodási törvény módosítása. Erről is miniszter úr, amit elmondott, kifejezetten figyeltem, az volt, hogy ez a vízhasználók minél jobb kiszolgálását tegye lehetővé. Én értem, hogy ez egy fontos szempont, csak megint csak elfeledkezünk arról, hogy van még egy nagy vízhasználó, maga a táj, a természet. És őt nem azért kell figyelembe venni, mert a saját kárunkra akarjuk előnyben részesíteni a természetet, sőt, pontosan azért, mert csak akkor tudunk igazából fenntartható vízhasználatot elérni, ha ezt a tájjal összhangban tesszük; és pont az idei események, a tragikus aszály kapcsán idén megint, illetve 2022-ben is nagyságrendileg ezermilliárd forintos kár érte az országot.", "Azért kell egyfajta paradigmaváltás, egyfajta szemléletváltás a vízgazdálkodásban, hogy a vizeket ne engedjük ki az országból, ne levezessük. (Dr. Nagy István bólint.) Igen, de miniszter úr erről nem beszélt. És az a helyzet, hogy… (Dr. Nagy István jelzésére:) Nem, nem; hát hallgattam. Az a helyzet, hogy itt nem csak az öntözésről van szó. Mert az öntözés fejlesztéséről beszélt, ezt is figyeltem, de itt messze nem csak az öntözésről van szó, mert ha a jelenlegi rendszer keretein belül maradunk, akkor az öntözés is egy kicsit ilyen hiábavaló dolog, mert ugyanezt a rossz rendszert erősítjük.", "Azt kell elérnünk, hogy maga a talaj legyen a legnagyobb felvevője, a legnagyobb megtartója a víznek, mert akkor például, ha emelkedik a talajvízszint, és mondjuk esetleg a homokhátság nem fog tovább sivatagosodni, akkor a termelőknek, a mezőgazdaságot folytatóknak is könnyebb lesz, hiszen nem szárad úgy ki a termés.", "Ezt nyilvánvalóan önök is tudják, és itt Font Sándor emlegette a fizika törvényszerűségeit. Pont a fizika törvényszerűségeiről beszélünk mi is, és nyilván nemcsak én, hanem nálam sokkal… (Közbeszólás.) Én biológus vagyok, természettudományi karra jártam. (Font Sándor közbeszól.) Jó, rendben van, tehát most erről beszélgethetünk; tehát azért nekem is van közöm a fizikához, a tájhoz és az ökológiához is, de csak azt szeretném mondani, hogy ezek nagyon fontos szempontok, amelyek nem hangzottak el az ismertetésben.", "És az a helyzet, hogy amióta a kormány úgy döntött, hogy Magyarországot alapvetően az ázsiai akkugyártó cégek telephelyévé teszi, nagyon sokan aggódunk amiatt, hogy hogyan fogjuk ennek a kiemelten vízigényes iparágnak a vízszükségletét biztosítani a klímaválság közepette. És sajnos az a helyzet, hogy a törvényjavaslatnak ez a része bennem azt a gyanút kelti, hogy a máris vészesen fogyatkozó felszín alatti vízkészleteink megcsapolásával esetleg ipari vizet akarnak biztosítani a távol-keleti akkugyáraknak és a különböző akkubontó üzemeknek.", "Az a helyzet, hogy én ezt egy nagyon-nagyon kockázatos lépésnek tartom, és itt most akkor nemcsak fizikáról, hanem a hidrogeológiáról is kell hogy beszéljünk. Nyilván a folyamatos körforgásban lévő vizet szokás megújuló természeti erőforrásnak tekinteni, de pont a felszín alatti vízkészletek esetében az a helyzet, hogy a rétegvíz, az artézi víz, a folyók kavicságyának mélyén rejtőző víz, és akár az a víz is, amit ásványvízként termelünk ki, tulajdonképpen nem megújuló erőforrások, mert bár egyszer megújulnak, de nagyon sokszor ehhez több ezer vagy akár még több évre van szükség.", "Tehát ha ezt a mi léptékünkön igaziból nem megújuló erőforrást ‑ ami tulajdonképpen a gyermekeink és unokáink öröksége és tartalék vízkincse ‑ önök feláldozzák azoknak a gyáraknak a kedvéért, illetve tulajdonképpen a gyártulajdonosok profitjáért, amelyeknek a termelésére tulajdonképpen egyébként a piac sem tart igényt, de ez most mindegy is, akkor ez egy rendkívül kockázatos és nagyon-nagyon káros lépés, amit én zöldpolitikusként semmiképpen nem tudok támogatni.", "Sajnos azt látom, hogy az önök kormánya ‑ és el tudom képzelni, hogy ebben még a kormányon belül is lehetnek egyébként ellentétek ‑, de a kormány egy része legalábbis mindent kész azért megtenni, hogy az ázsiai akkumulátoripar magyarországi termelési költségeit csökkentsék, liberalizálják a vendégmunkásimportot, új gázerőműveket építenének, és akkor ezek szerint az ivóvízkincsünk egy részét, a tartalék felszín alatti vizeket is odaadnák, hiszen azt írják ebben a javaslatban: „különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek létrehozásával egyengetné a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének felszín alatti vízkészletekből történő kielégítését szolgáló különleges intézkedéseket”.", "Nagyon szépen kérem itt a kormánypárti képviselőtársaimat, illetve természetesen miniszter urat, aki a legjobban ismeri ezt a törvényjavaslatot, hogy magyarázza el nekünk, hogy pontosan mit értenek ez alatt, mert az a helyzet, hogy azok számára, akik értik, hogy mit jelentenek ezek a felszín alatti vízkészletek, nagyon-nagyon nem hangzik jól. És nyilván az akkugyárak nincsenek nevesítve a szövegben, de az a helyzet, hogy az utóbbi években azt látjuk, hogy mindent megtesznek, tudjuk azt, hogy a tatai karsztról is készek elvezetni a vizet csak azért, hogy pótolják azt a kiesett vízmennyiséget, amit egyébként a komáromi akkugyár elhasznál. Tehát igazság szerint elképesztően vízigényes az akkugyártás, és valahogyan azon mesterkednek, hogy akár az ivóvizünket is kockáztatva ‑ és nemcsak az ivóvizet, de a mezőgazdaságnak, a tájnak szükséges vizet, ami egy komplex, összefüggő rendszert alkot ‑ ezt odaadják az akkuiparnak.", "Itt most eszembe jut Kósa Lajos, aki olyan bődületes ostobaságokat tudott mondani, hogy ‑ nem tudom ‑ a sörgyártáshoz is víz kell, és akkor miért aggódunk? És hogy az egyik víz az nem ugyanaz; ami az akkugyártáshoz megy, az nem ugyanaz, mint ami a mezőgazdaságba. De igen, nyilván, ezt értelemszerűen azoknak, akik itt ülnek, nem kell magyarázni, hogy a felszín alatti vizek is összefüggő rendszert alkotnak: nem lehet büntetlenül kivenni egy ponton nagyon sokat úgy, hogy ez a többi részt valamilyen módon ne befolyásolja.", "És önök nyilván tudják, de azért ha hallgat valaki, annak szeretném elmondani, hogy fontos tudni, hogy a Duna-Tisza közi homokhátság talajvízszintje az elmúlt évtizedekben évente átlagosan akár 10-30 centimétert is csökkenhetett, és az egyre gyorsuló ipari vízhasználat és a csapadékhiány, a potenciális aszályos időszakok miatt a talajvízkészletek kimerülése olyan mértékű, hogy most már hivatalosan is félsivatagról beszélünk ezen a területen.", "Debrecen környéke, ahol tervben van egy új, gigantikus akkugyár, az egész ország gyakorlatilag egyik leggyorsabban kiszáradó területei közé tartozik, és folyamatosan süllyed a felszín alatti vízkészletek szintje. Egyébként bizonyos tanulmányok szerint emiatt maga a város is megsüllyedhet.", "Magyarországon az ipari vizek újrahasznosítási aránya európai összehasonlításban rendkívül alacsony, alig éri el a 10-15 százalékot. Egyedül az Audi győri üzeme éves szinten több százezer köbméter szennyvizet bocsát ki; 2021-ben ez a mennyiség csaknem 407 ezer köbméter volt.", "Sokat beszélnek egyébként arról, hogy ezeket a szennyezett vizeket hogyan lehet újrahasznosítani. Nyilván ez nem az agrártárgyú törvények témája közvetlenül, de összefügg azzal, hogy nyilván akkor inkább ezeket kéne az iparban újra felhasználni, és nem a felszín alatti vizeket, ahogyan a gyanú szerint önöknek ez a módosítása ezt jelenti.", "Azt is tudjuk, hogy a vízvezeték-hálózat elképesztő veszteségekkel működik még mindig; a szállított víznek átlagosan 20-25 százaléka szivárog el. Tehát konkrétan maga az ivóvíz is veszélyben van. Ezeknek az akkugyáraknak a vízigénye különböző hírek szerint napi 40 ezer köbméter, a gödi gyáré 27 ezer köbméter naponta. Óriási mennyiségekről van szó, és ezért élünk a gyanúperrel, hogy gyakorlatilag ha a vízfelhasználásunk 15 százalékát az országban az akkugyáraknak kellene adnunk, akkor ezért csúszik be az agrártárgyú törvények módosítása közé egy ilyen javaslat, ami gyakorlatilag megengedi, hogy a felszín alatti vízkészleteinket erre a célra is felhasználjuk.", "Tehát én azt gondolom, hogy önök is őszintén azt fogják mondani, hogy ezek a nagyon aggályos számok nem indokolják azt, hogy csupán a vízfelhasználás segítéséről van szó, és a vízfelhasználást, a felszín alatti vízkészletek kizsákmányolását segítsék elő egy ilyen törvényjavaslatban, hanem, sőt, arról kellene itt inkább beszélni ‑ és én azt szerettem volna önöktől hallani ‑, hogy milyen olyan módosítások vannak ebben a konkrét törvénycsomagban, amelyek éppen a vizek megtartását segítik elő.", "És egyébként itt nyilván nem arról van szó, hogy én mit mondok, hanem arról, hogy nagyon sok zöld szakmai szervezet, nagyon sok szakértő, de például az Országos Vízügyi Főigazgatóság új igazgatója is jelzi azt folyamatosan, hogy gyökeres szemléletváltásra van szükség a vízgazdálkodásban, és határozott elmozdulásra a víz tájban megtartása felé. Ennek vannak jól ismert gyakorlatai, ami nem pusztán arról szól, hogy ipari szemlélettel ássunk minél több új csatornát, vagy kotorjuk a csatornákat, vagy ássunk ‑ nem tudom ‑ összekötő csatornákat; mert én ezt nagyon sokszor hallom egyébként, de nem erről van szó, hanem a természettel összhangban lévő vízmegtartásról.", "(9.00)", "Egyébként pont a minap itt ‑ sőt, tegnap, nem, bocsánat, hétfőn volt az interpelláció, ma meg szerda van ‑ volt egy interpelláció ebben a témában, és az Agrárminisztérium államtitkára azzal hárította el ezt a témájú interpellációt, hogy ugyan, ezek több évtizedet igénylő beavatkozások, és ezek a mi életünkben már úgysem tudnak gyümölcsöt hozni, és legyünk türelemmel. Egyrészt azt gondolom, hogy egy hatékony szakpolitikával néhány év alatt azért már lehet ebben valamiféle eredményt elérni, másrészt pedig önök 14 éve vannak kormányon, tehát most már én azt gondolom, hogy ez is egy meglehetősen hosszú időszak ahhoz, hogy valamilyen eredményt ezen a téren felmutassanak.", "Befejezem a felszólalásomat. Szeretném újra hangsúlyozni, hogy a felszín alatti vizeink döntő többsége nem számít igazából megújuló erőforrásnak, ezek olyan hosszú távra szóló befektetésnek számítanak inkább, amihez pillanatnyi anyagi érdekből csak a felelőtlen emberek mernek hozzányúlni, egy felelőtlen kormány meri ezt elpazarolni. Ezt a vízkincset még egyébként öntözési célra is csak korlátozottan lenne szabad felhasználni, de ipari célokra történő felhasználása kifejezetten bűn a következő generációk és az egészséges környezethez való alkotmányos jogaink ellen.", "Ezért ezt a törvényjavaslatot ebben a formában semmiképpen nem tudjuk megszavazni. Arra biztatom önöket, hogy korrigálják mindenképpen minimálisan ezt a vízgazdálkodásra vonatkozó részt. Köszönöm a figyelmet."]}