Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom első részében igyekszem belerondítani a ventilátor normális működésébe, és aztán majd ejtek néhány szót az online csalásokról is.

Mert ha már itt az extra salátatörvény-javaslat a büntető törvénykönyvet is érinti, és azzal kapcsolatosan az emberiség elleni bűntetteket, akkor a Covid nevű világprojekt sajátos összefüggéseit hadd hozzam ide, amiről nem lehet eleget beszélni. Önöknek kínos, hiszen önök is jobbára globalista érdekeket szolgálnak, és véletlenül sem akarnak szembemenni a nagy multicégekkel, de ami itt 2020-22 között történt félrevezetés, észszerűtlen lezárások, tilalmak, korlátozások, oltásra kényszerítés meg oltásterror kapcsán, azért az nem egyszerű. Lehet persze ezzel nem egyetérteni, lehet ezen mosolyogni, hogy ezek ilyen hagymázas történetek, de akkor én most hadd toljam el az injekció injekcióját, ha lehet így fogalmazni, meg hadd hívjam fel néhány tényre a szíves figyelmüket.

Tehát az én szerény véleményem szerint akár az emberkísérlet vagy az emberiség elleni bűntett határát súrolja önmagában az a tény, amikor a Pfizer nevű cég azzal kampányolt ‑ és egyébként még a miniszterelnök úr is tett hasonló kijelentéseket ‑, hogy az oltás egy golyóálló mellény, lepattan róla a vírus, és egyedül az oltás akadályozza meg a vírus továbbadását, tovaterjedését. Ezt nyomták orrba-szájba 24 órában reggel, délben, este 2020-ban, ’21-ben és ’22 elején. Aztán 2022 őszén a Pfizer egyik felső vezetője kijelentette, hogy arra még csak nem is tesztelték a vakcinát, hogy ez megakadályozza‑e a vírus egyik betegről a másikra történő átadását. Hát, akkor milyen információk birtokában mondta azt az ország első számú politikai vezetője meg a kormány több tagja, meg az erre feljogosított személyek, hogy ez a vakcina alkalmas erre?

(14.40)

Ugyanakkor azt sikeresen elérték sajnos ‑ és ezt nem én mondom jogászként, hanem számos orvos jelenti ki, akik persze nem kapnak túl sok felületet ‑, hogy szignifikánsan megugrott a minden előzményes betegség nélküli szívinfarktusok, agyi keringési problémák, összeomlások, trombózisok, embóliák és a korábban ritkaságszámba menő, rendkívül agresszív rosszindulatú daganatok száma. Magyarul a turbórák az, ami rengeteg ember életét követelte az oltásterror utáni időszakban.

És sem kártérítési alapot nem akarnak létrehozni az oltáskárosultaknak, felelősségre vonás sem történik. És nyilván nem remélem, csak azért próbálom felpiszkálni önöket, hogy önök majd az emberiség elleni bűntett körébe felveszik, felvesznek ehhez hasonló tényállásokat, csak jelzem azt, a miniszterelnök úrra hivatkozva, aki azt mondta 2020-ban, hogy a járványok és a háborúk évtizede következik, jelzem, hogy ennek több mint fele még hátra van; ezek szerint következhet még újabb világjárvány, következhet még újabb oltáskényszerítés.

Nézzük csak meg Ursula Pfizer von der Leyen kijelentéseit, aki elképesztő őrülettől vezérelve 500 millió gyermek beoltását helyezte kilátásba a következő években. Hát, kérem szépen, Ursulának nem magas fizetés, hanem körülbelül börtön járna már csak a kijelentéséért, már csak az előkészületi cselekményért. És egyébként ezt önök közelről nézik, mint a rossz focisták, ahogy szokták, közelről nézik a meccset, nem is minősítik, hogy mi készül a következő legalább hat évben.

Orbán Viktor mondta: „a háborúk és a járványok évtizede következik”. Egy: a többes számból következik, hogy legalább egy járványnak még ezek szerint be kell következnie, valószínűleg programozottan, mint ahogy a Covid nevű világprojekt is megtörtént. Ott teszteltek sok mindent: hogy lehet lenullázni a gazdaságot; hogy lehet újrakezdeni; hogy lehet átrendezni a gazdasági vállalkozási viszonyokat, és hogy lehet tönkretenni az emberek egészségét, és hogy lehet csorbítani a szabadságjogokat. A liberálisok nem tiltakoztak ez ellen! A szélsőjobboldalinak nevezett, jogtalanul alaptalanul annak minősített Mi Hazánk emelte fel a szavát egyedül az emberi szabadságjogok teljesen indokolatlan korlátozása ellen, de úgy látom, hogy az ingerküszöböt ez továbbra sem érte el.

Ami pedig a javaslat címét, az online csalások elleni fellépést illeti, ezzel kapcsolatban a felderítés és a bizonyítékok beszerzése oldaláról mégiscsak az lenne az egyik fontos része ennek, hogy akik ilyen bűncselekmények elkövetésére adják a fejüket ‑ megjegyzem meglehetősen alacsony lebukási veszéllyel, hiszen jó eséllyel kalkulálva, valószínűleg soha nem fog kiderülni, hogy kik ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetői, addig nagy baj van.

Amikor a magyar politikatörténetben először, idén év elején ukrán vagy magukat ukránnak feltüntető terrorista csoport vagy csoportok a Mi Hazánk teljes parlamenti frakciójának a kiirtását helyezték kilátásba, irodák felgyújtását, autók felrobbantását és a nyílt utcán való levadászásunkat helyezték kilátásba ‑ de ez nyilván önöket kevésbé érdekli, mert ha önöket fenyegették volna meg, a TEK 0-24-ben ott ült volna a kertben ‑, minket fenyegettek meg, így nyilván más elbírálás alá esett, de hál’ istennek túléltük. Eddig túléltük.

A ProtonMailről érkezett az első fenyegetés, a szöveges fenyegetés. Le a kalappal, az NNI kiberbiztonsági, kiberbűnözés elleni osztálya viszonylag hamar reagált. Személy szerint én bocsátottam a rendelkezésükre a fenyegetést tartalmazó e-mailt. Betették szépen a pendrive-ot a képviselői laptopomba ‑ remélem, hogy csak ezt az e-mailt mentették le ‑, elmagyarázták nekem tudományosan, hogy miért van erre szükség, meg is értettem. Azóta sem történt semmi, és nem azt feltételezem, hogy nem akarják kideríteni, hogy valójában ki küldte az e-mailt, hanem egyszerűen internetes, műszaki-technikai akadályokba, elháríthatatlan akadályokba ütköznek. Tehát nem azt feltételezem, hogy az NNI vagy a Központi Nyomozó Főügyészség szándékosan nem is akar semmit kideríteni. Annyit tudtam meg, hogy a ProtonMail szerverei Svájcban vannak, és ha megfeszülnek a rendőrök és a nyomozó ügyészek, akkor sem fognak tudni semmilyen adatot a svájci szolgáltatótól megszerezni.

Csak kérdezem, hogy ha egy ilyen egyszerű e-mailt nem lehet lenyomozni, ennek a digitális DNS-nyomvonalát nem lehet feltárni, akkor egy kicsivel bonyolultabb vagy sokkal bonyolultabb online csalásokat, vagy főleg banki csalásokat vajon hogyan lehet kinyomozni; akár soron kívül, akár csak egy rendes metódusban. Valószínűleg sehogy.

Három személyes élményemet hadd osszam meg önökkel! Engem az elmúlt kilenc hónapban háromféleképpen próbáltak lehúzni. Mindig a telefonommal próbálkoztak, a képviselői munkámhoz biztosított telefonnal, és sms-ekben próbálkoztak.

Az első az volt ‑ az többször is előfordult ‑, hogy a legnépszerűbb, N-betűvel kezdődő tartalomszolgáltatónak állítólag én tartozom; elmulasztottam a fizetési kötelezettségemet, haladéktalanul lépjek át egy felületre, ahol meg kellene adni a bankkártyaadataimat és fizessem ki. Na most, az a helyzet, hogy már majdnem bedőltem neki, ennek az egésznek. Végiggondoltam, hogy egy: én ezt befizettem! Határozottan emlékeztem rá, hogy befizettem. Kettő: felhívtam az ügyfélszolgálati telefonszámukat, és ott elmondta ennek az N-betűvel kezdődő tartalomszolgáltatónak a munkatársa, hogy már csak azért is biztos, hogy csalás, mert az ő üzletszabályzatuk eleve tiltja, hogy akár valós tartozás esetén is sms-ben vegyék fel az ügyféllel a kapcsolatot. Csak sok honfitársunk hiszékeny, senki nem szeret, a magyar ember nem szeret tartozni. Ha ennek a gyanúja felmerül, megpróbálja azonnal rendezni, és ezzel gyakorlatilag előidézi azt a helyzetet, amiről Z. Kárpát Dániel képviselőtársam beszélt, hogy a sértett maga segít; nyilván akaratán kívül, meg akarata ellenére a bűncselekmény elkövetésében.

Aztán próbálkoztak sebességhatár jelentős túllépése, vagyis gyorshajtási bírság behajtásával ‑ ez sem volt valós, de hát nyilván ez is egy eleve valótlan tényállítás volt ‑, és aztán NAV-tartozással, tehát az adóhatóság felé fennálló valótlan tartozás felvillantásával és annak a gyors befizetésével, ha nem akarok magamnak még rosszabbat, irgum-burgum, csak úgy kerülhetem el, ha azonnal azt csinálom, amit ők mondanak.

Nyilván egyiknek sem dőltem be, de azért ahogy a különböző hírekből látom, nagyon sok honfitársunk viszont bedől ennek. Megijednek, ösztönösen cselekednek, nem gondolják végig, és onnantól kezdve megcsapolják a bankszámláikat. Megjegyzem egyébként, hogy szerintem egyetlenegy módja van, hogy ezeket az esetszámokat le tudjuk csökkenteni, mégpedig az, hogy egy viszonylag alacsony összeghatárnál a számlavezető pénzintézet, magyarul a bank munkatársa telefonon megkeresi az ügyfelet, hogy valós‑e az az átutalási szándék, amit ő az online felületen lát, vagy behívják a bankfiókba, és ott kérnek tőle személyes egyeztetést.

Ennek az összeghatárnak viszonylag alacsonynak kell lennie, és ez persze lehet, hogy lelassítja a döntéshozatalt, lelassítja az átutalást, de mondjanak jobbat, ha tudnak az ilyen jellegű csalások visszaszorítására! Tehát a banknak kell nemcsak a nagyon magas összegű, különösen magas összegű átutalások előtt, hanem a mostani viszonyok között már alacsonynak számító összegek átutalása előtt egy telefonhívással vagy akár személyes megkereséssel leellenőrizni azt, hogy valós‑e az átutalási szándék vagy sem. Vagy építsenek be egyéb digitális féket a rendszerbe, mert majdnem biztos vagyok benne, hogy meg lehet hozni bármilyen szabályt, de semmit nem segít, sőt, egyre rosszabb lesz a helyzet.

Nyilván az online csalók nem fognak megrettenni attól, hogy mi itt, a magyar Országgyűlésben különböző szabályokat hozunk, hiszen nagyon csekély az esélye annak, hogy lebuknak, jóval kisebb az esélye, mint egy hagyományos csalásnál; és akadály nélkül fognak bányászkodni a bankszámlánkban, és elvenni akár az életünket is.

Úgyhogy erre vonatkozólag azért kérnék államtitkár úrtól némi választ, hogy ebbe az irányba, a bankok kötelezése irányába elmennek-e. Vagy az előbb elhangzott egy jó ötlet, egyfajta szakmai felelősségbiztosítás létrehozása. Ha egyszerű könyvelői tevékenységhez meg építőipari tevékenységhez, meg sok más egyéb tevékenységhez kell egyáltalán a tevékenység megkezdéséhez érvényes szakmai felelősségbiztosítás megkötése, akkor talán ez is megoldást jelenthetne.

És kik a legveszélyeztetettebbek? Nyilvánvalóan az idős honfitársaink, akik még csak félig-meddig igazodnak el, vagy akár egyáltalán nem igazodnak el ebben a világban. Próbálják ezt megismerni, de önhibájukon kívül azért ez egy lassabb folyamat; úgyhogy szerintem itt a megelőzésre meg a védelemre kell helyezni hangsúlyt, mert ha megtörtént a baj, akkor gyakorlatilag bottal üthetjük a pénzt. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk padsoraiban.)