Balassa Péter (Jobbik)

BALASSA PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés. Képviselőtársak! Tegnap azt hallottuk, hogy kolbászból van a kerítés, és minden gazdasági mutató nagyon jó, nincs itt semmiféle látnivaló Magyarországon ‑ ez a magyar kormány álláspontja. Én azért szeretném tájékoztatni önöket a magyar valóságról, és egy magyar realityvel érzékeltetni azt, hogy a magyar emberek ezt nem így érzik a bőrükön.

Ha megnézzük most, a felszólalásom pillanatában, akkor 410 az eurónak az árfolyama ‑ és akkor egy kicsit beszéljünk a gazdaság állapotáról. Nem véletlenül mondom, 2010-ben 280 forint volt az euró árfolyama, ez négy évvel később, 2014-ben 308 forint volt, 2019-ben, a pandémia után 330 forint környékén volt a magyar fizetőeszköz az euróhoz viszonyítva, napjainkban pedig 408 és 410 forint között dekázik. Azt azért mindenkinek tudnia kell, hogy a gyenge forint mindent drágítani fog, ugyanis a magyar emberek ezt a bőrükön fogják majd érezni a boltokban, hogy milyen hatása van a gyenge forintnak. A gyenge forint gyenge gazdaságot jelent.

De nézzük meg az államadósságot! Menjünk odébb egy lépcsőfokkal, és nézzük meg az államadósság adatait! A Kopint-Tárki adatai szerint ‑ megint csak fix adatot tudok önöknek mondani ‑ ez év júniusában már 75,8 százalékra emelkedett, az év végén 75 százalékosra gondolják ezt a részt, ami megdöbbentő, ugyanis két éve nem volt ilyen rossz az államadósság mutatója, és ha megnézzük azt is, akkor 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol a magyar kormány.

De nézzük meg az inflációt! 2023-ban mindenki megélte és a maga bőrén tapasztalta, hogy Magyarországon milyen infláció volt. Én azt elismerem, és azt itt el kell mondani, hogy a magyar kormány ebben tett lépéseket, és jelen pillanatban olyan 4 százalék körül van az infláció, de az árak nem változnak, a kiló kenyér 500 forintos és 1000 forintos ára nem lesz kevesebb. Tehát a 2023-as brutális infláció következtében a magyar emberek a bőrükön érzik azt, hogy milyen drágán lehet vásárolni az alapvető élelmiszereket.

Ha megnézzük azt, és megint egy összehasonlítással szeretnék élni, akkor egy elég eklatáns példát tudnék önöknek mondani: 2018-ban a minimálbérből 328 kilogramm kenyeret lehetett venni, ma, 2024-ben a minimálbérből 305 kilogramm kenyeret lehet venni, és akkor még nem beszéltem a 27 százalékos rekordáfáról, ami Európa legmagasabb áfája. A világon, ha jól tudom, akkor dobogón vagyunk akár az alapvető élelmiszereknél, de a gyermeknevelési cuccoknál is, és a gyermekneveléssel kapcsolatos kiegészítőknél is a 27 százalékos áfa az, ami működik.

Folytathatnám a demográfiával és a lakhatási válsággal. Nézzük meg a demográfiai adatokat! A 2008-as válság után 2009-10-ben körülbelül 92-93 ezer gyermek született Magyarországon, most, 2023-ban ‑ ez egy évvel ezelőtti adat ‑ 85 ezer gyermek. Még egyszer mondom: 85 ezer gyermek született. Soha nem született ilyen kevés gyermek Magyarországon.

Nézzük a lakhatási válságot! 2015-től mindenki kimondhatatlanul érezte a bőrén azt, hogy micsoda ingatlandrágulás volt Magyarországon. De ha megnézzük a jövedelmeket és az ingatlanárak felfutását, akkor 2015-ben ‑ hadd mondjak egy Vas megyei, szombathelyi példát ‑ egy lakást nagyjából 250-300 ezer forintos négyzetméteráron lehetett megvenni, most ez az arány körülbelül 900 ezer-1 millió forintos négyzetméterárnak felel meg, ami egészen döbbenetes emelkedés. De ha megnézzük a jövedelmi emelkedést 2015-től, amely az ingatlanárak emelkedésével kapcsolatos, akkor nincs egyenesen arányban. Megkérdezném akár a kormánypárti képviselőktől, ha itt ülnének, hogy ma egy magyar fiatalnak milyen esélye van lakáshoz jutni. Milyen esélye van lakáshoz jutni, hogy mondjuk, akár egy 30-40 négyzetméteres lakást körülbelül 40 millió forintért meg tudjon venni?

De nézzük meg a lakhatási válságban az albérlettel kapcsolatos díjakat és az albérlettel kapcsolatos árakat! Ha megint, mondjuk, 2015-től nézzük, és egy közel egy évtizedes arányt nézünk, akkor nagyjából a 100-120-140-160 ezer forinttól elindult árak jelen pillanatban most már 200 ezer forint fölötti bérleti díjakat jelentenek. Ma Magyarországon melyik az a család, ki az a fiatal, aki akár egy egyetem, egy főiskola után vagy munkába állásnál lakáshoz tudna jutni, vagy akár albérletbe tudna költözni? Azt gondolom, hogy a magyar kormánynak ebben nagyon-nagyon komoly restanciája van.

Ha megnézzük azt, hogy milyen adatok vannak, akkor az is egészen döbbenetes, hogy 2023-ban 33 700 honfitársunk döntött úgy, hogy elhagyja az országot, és máshol próbál meg boldogulni. De még egy adatot szeretnék önökkel megosztani így az utolsó pár másodpercben, ez is egy friss adat, és mai napon kaptam meg itt az országos infószolgálattól: 42 951 fővel csökkent Magyarország lakossága. Köszönöm, hogy meghallgattak.