Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat célja az előterjesztői indoklás szerint az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére vonatkozó szabályok megállapítása. Ezért a törvényjavaslat egyrészt felsorolja a klímagázokkal kapcsolatos általános rendelkezéseket, amelyek szerint törekedni kell a klímagázok minél hatékonyabb használatára és a klímagázok mennyiségének, valamint az éghajlatra gyakorolt közvetett hatásainak csökkentésére, a klímagáz, továbbá az azt tartalmazó termékek és alkalmazás lehető legnagyobb arányú újrahasznosítására való előkészítésére, újrafeldolgozásra, valamint a klímagáz és az azt tartalmazó termékek és alkalmazások alternatív megoldással történő helyettesítésére.

(17.10)

A törvényjavaslat ezen túl definiálja a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek körét is, így kimondja egyebek mellett, hogy a vállalkozás, ideértve az egyéni vállalkozót is, a jövőben csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában jogosult klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. A képesítési igazolás a vállalkozásnak a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiadásra.

Továbbá rögzíti, hogy minden olyan vállalkozás, amely a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végez ‑ klímagázt tartalmazó hűtőköri terméket, alkalmazást gyárt, klímagázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál ‑, köteles a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni, a regisztrációt követően az éves klímavédelmi felügyeleti díjfizetési kötelezettségének eleget tenni az adatbázisban rögzített tevékenységi kategória után, a tevékenységi kategória érvényességi ideje alatt.

A törvényjavaslat továbbá meghatározza a felügyeletidíj-fizetésre kötelezettek körét és a felügyeleti díj mértékét is. A felügyeleti díj a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végzők ellenőrzésére hivatott hatóság működését, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges informatikai rendszer fenntartását biztosítja.

A törvényjavaslat kimondja, hogy a klímavédelemért felelős hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokról vállalkozásonként ‑ F-gáz-ügyfélazonosító alkalmazásával ‑ nyilvántartást vezet a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatbázis részeként, a klímagázokkal végzett tevékenységre vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése, a regisztrációs, nyilvántartási, képzési, képesítési, vizsgáztatási, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, ellenőrzése, valamint a klímagázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése céljából.

A törvényjavaslat végül rögzíti, hogy aki tevékenységével vagy mulasztásával a klímagázokkal kapcsolatos jogszabály, az EU általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy a környezetvédelemért felelős hatóság határozatba foglalt előírásait megsérti, az azokban foglalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja, a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, illetve a közösségi szabályok végrehajtása támogatandó, ugyanakkor számos kérdés marad megválaszolatlanul a bevezetendő szabályozás gazdasági, foglalkoztatási, környezetvédelmi hatásairól, amelyek ismeretében lehet álláspontot kialakítani arról, hogy a javasolt szabályozás támogatható, vagy nem.

Ezért államtitkár úrtól a vita lezárása utáni viszonválaszában nagyon konkrétan a következő kérdésekre szeretnék választ kapni. A törvény bevezetése után hány vállalkozás, hány munkavállaló lesz érintett regisztrációs kötelezettséggel? Hogyan érinti a fizetendő felügyeleti díj mértéke az érintett vállalkozások versenyképességét, működését? Várható‑e emiatt díjemelés például a légkondicionálók üzemeltetése, javítása, szervizelése terén? Sokszor elhangzott itt kormánypárti képviselőtársaimtól a hozzászólásukban, hogy a „szennyező fizet” elv milyen fontos, de láttuk már nem egy esetben, a kormány nem egy bevezetett extraprofitadójával és egyéb más különadójával kapcsolatban, hogy aztán végül mégsem azok fizetik a számlát, akikre a kormány ezt kiveti, hanem az átlagfelhasználók, az emberek, például a banki különadó esetében minden egyes banki ügyfél. Erről most külön lehetne regélni, hogy január 1-jétől majd milyen pofont fognak kapni az emberek itt Magyarországon például a tranzakciós adóval kapcsolatban.

Kérdezném államtitkár urat: a „szennyező fizet” jól hangzik, de van‑e bármilyen garancia arra, hogy ezt a piac nem fogja a felhasználókra, a fogyasztókra áthárítani? Vár‑e emiatt díjemelést? Számol‑e a kormány azzal, hogy emiatt csökken az ágazatban működő vállalkozások száma? Tehát van‑e arra hatástanulmány, hogy egy ilyen díjbevezetés, ilyen bírságolási rendszer bevezetése milyen hatással lesz a piacon működő cégekre, szűnhetnek‑e meg ilyen vállalkozások? Az egyes klímagázokból mennyi a hazai vállalkozások által kezelt kibocsátott mennyiség? Mekkora bevétele lesz a klímavédelmi hatóságnak ebből a felügyeleti díjból? Gondolom, hogy csak van valamilyen számításuk, hiszen nyilván ez végig van gondolva. Mennyibe kerül a klímavédelmi informatikai rendszer üzemeltetése, ha már ez egy dedikált része a díjnak? Mekkora a klímavédelmi hatóság költségvetése? Mivel terveznek, hány fővel fog működni? Hány ellenőrzést tervez lefolytatni évente, tehát milyen nagyságrendű apparátust és milyen nagyságrendű ellenőrzést terveznek?

És végezetül: a tervezett felügyeleti díj mértéke hogyan viszonyul más tagállamok hasonló felügyeleti díjaihoz? ‑ ha egyáltalán van más tagállamban hasonló megoldás, vagy ezt önök találták ki így ebben a formában? Ha esetleg van, államtitkár úr, és figyelembe vették a törvényjavaslat kidolgozásánál, ha megmondaná, hogy hol és milyen tapasztalatokkal működik, azt megköszönném.

Összességében azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat célját, a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, illetve leginkább a klímavédelem terén való előrelépést és ezeknek a gázoknak a csökkentését, felügyeletét, ellenőrzését mint célt természetesen lehet támogatni. Az ön válaszától függ az, tisztelt államtitkár úr, hogy a konkrét törvényjavaslatot ellenzéki pártként tudja‑e támogatni a frakciónk, vagy nem tudja, hiszen, még egyszer, ahogy említettem ‑ a gazdasági, a foglalkoztatási hatásait, hogy magyar emberek, magyar cégek mennek ettől tönkre, magyar emberek, munkavállalók a munkájukat elveszthetik‑e, és ha igen, milyen mértékben az új díjak, szabályozások tekintetében, illetve hogy a magyar fogyasztók számíthatnak‑e áremelkedésre az egyébként például már meglévő infrastruktúrájuk karbantartása tekintetében ‑, ezt ezeknek a válaszoknak a tükrében fogjuk kialakítani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.