karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Tállai András (Fidesz)

2024-11-04 · 124. ülésnap · Előadói válasz · 6:49 · Pénzügyminisztérium államtitkára

napirendi pont: Bizottsági jelentések vitája T/9346 A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény végrehajtásáról

Szöveg4 720 karakter · 9 bekezdés · JSON

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, én visszatérnék valóban a napirendi pont tárgyalásához, mert ami az elmúlt fél órában itt történt, az szerintem nem a zárszámadásitörvény-javaslatról szólt, és különösen nem a bizottságok jelentéséről. (Varga Zoltán: Azt hallottam!) Ezt a végén az elnök úr meg is jegyezte a felszólalóknak.

Tisztelt Országgyűlés! Reagálva az elhangzott ellenzéki felszólalásokra, az általános vitában is elhangzott gondolatokra, különösen azokra, amelyek egyes kiemelt területekre többletforrást igényeltek, mint például a családtámogatásra, a béremelésekre, a nyugdíjakra, az oktatásra és az egészségügyre, jelzem, hogy a kormány prioritásai ezek a területek. Évről évre rendszeresen növekvő forrásokat biztosít ezekre a célokra, feladatokra a kormányzat. Szeretném kiemelni, hogy az egészségügy területén 2023-ban 318,1 milliárd forinttal költött többet a kormány a ’22. évinél, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra 2034,6 milliárd forint emelkedés volt kimutatható a 2023. évi tényadatokban. A nyugdíjkiadásokra 968,6 milliárd forinttal költöttünk többet, táppénzre, anyasági és ideiglenes rokkantsági juttatásokra 62,6 milliárddal többet, míg a gyermekeknek járó juttatásokra 99 milliárd forinttal költöttünk többet 2023-ban.

Tisztelt Országgyűlés! A 2023. évi költségvetés végrehajtása kapcsán többször hangsúlyoztuk, hogy az orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók igencsak kihatással voltak a gazdálkodásra és a költségvetésre. Ez különösen az energiaválság miatt jelentkezett. Komoly forrásokat áldozott a kormány a Rezsivédelmi Alapon keresztül, amely négyszeresére emelkedett, hogy az átlagfogyasztásig garantálni tudja a rezsicsökkentett árakat. De a vállalkozások, állami intézmények, önkormányzatok is részesültek emiatt támogatásban. Családtámogatásra is bővültek a kifizetett összegek, itt a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló anyák személyijövedelemadó-mentességét kívánom kiemelni. A munkahelyvédelmi programokra, 4,7 millió ember foglalkoztatására áldozott a kormány, és ahogy az már elhangzott, a nyugdíjak értékét is biztosította a 2023. évi költségvetés, és garantálta a 13. havi nyugdíj kifizetését.

2023-ban Európa számos országához mérten a legnagyobb gazdasági erejű és külkereskedelmi kapcsolataink szempontjából meghatározó Németország gazdasági teljesítménye is csökkent. Ez kihatott a gazdaságra, hiszen ’22-ben még 4,3 százalékkal bővült a GDP, ’23-ban azonban sajnos 0,9 százalékkal elmaradt az előző évitől, de ’23 második negyedévében már újra növekedési pályára állt, és a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal tudott növekedni. Sajnos a német gazdaság teljesítménye várhatóan az idén is mérséklődik, és ez további kihatással van a magyar gazdaság teljesítményére.

Elhangzott már az infláció elleni küzdelem. Ez kormányzati szempontból nyilván egy jó eredmény, hiszen nagyon magas inflációt sikerült egy számjegyűre mérsékelni, sőt 5,5 százalékra mérsékelni év végére. Ha ezzel szembeállítjuk a bruttó átlagkereset kiáramlását, ami 14,2 százalék volt, akkor azt láthatjuk, hogy a reálkeresetek 2023-ban jelentősen növekedtek.

Tisztelt Képviselőtársak! Az államháztartás hiánya a GDP 6,7 százalékában teljesült. Szintén elhangzott már, hogy az uniós források nem érkeztek meg Magyarországra, ahogy kellett volna, sajnos azok politikai szempontú jogtalan visszatartása miatt. Ezért a kormányzatnak meg kellett előlegezni ezeket a forrásokat, hiszen az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseket a kormány nem állította le. Ezzel szemben viszont az államadósság a GDP 73,4 százalékában teljesült, a ’22-es évhez viszonyítva 0,4 százalékkal csökkent. (Varga Zoltán: Hurrá!)

(19.20)

Összegezve az elmondottakat, a zárszámadás rámutat arra, hogy a krízishelyzetet a baloldali kormányokkal ellentétben nem megszorításokkal, hanem átfogó programokkal enyhítette a kormány. Szeretnék emlékeztetni ‑ a mosolygás és a zajongás ellenére ‑, hogy 2008-2009-ben egy kisebb válságban az akkori kormány, a baloldali kormány elvette a 13. havi nyugdíjat, a közszférából a 13. havi fizetést, szűkítette a lakástámogatást, és adókat emeltek. Vagyis éppen az ellenkezőjét tették annak, amit a nemzeti kormány tesz, hiszen mi a családok, a nyugdíjasok támogatását, a munkahelyek és a vállalkozások megvédését, valamint Magyarország és a magyar emberek biztonságának garantálását helyeztük és helyezzük a középpontba.

Az elhangzottakra tekintettel, megköszönve természetesen a bizottságok véleményét, arra kéri az előterjesztő kormány Pénzügyminisztériuma az Országgyűlést, hogy a 2023. évi zárszámadásitörvény-javaslatot elfogadni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Tállai András — 2024-11-04, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/124-227.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-124-227,
  title = {Tállai András — 2024-11-04, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/124-227.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}