{"cycle": 42, "id": "124-149", "date": "2024-11-04", "ulnap": 124, "seq": 149, "speaker": "Dr. Répássy Róbert", "p_azon": "u002", "faction": null, "kind": "interpelláció szóban megválaszolva", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Interpelláció megtárgyalása I/9677 Igazságos választási rendszer 2026-ban?", "iromany": "I/9677", "duration_s": 248, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 3357, "paragraphs": ["DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A legegyszerűbb lenne arra hivatkoznom, hogy ahogyan ön jelezte, törvényjavaslatot fognak benyújtani az Országgyűlés elé, amelynek a sorsáról az Országgyűlés házszabálya rendelkezik, mégpedig úgy, hogy amikor megérkezik a Házhoz a törvényjavaslat, akkor az Országgyűlés elnöke kijelöli azt a bizottságot, amelyik eldönti a tárgysorozatba vételét a javaslatnak, tehát hogy kívánja‑e az Országgyűlés megtárgyalni a törvényjavaslatot. Tehát nem a kormánytól függ az, hogy az önök törvényjavaslatát tárgyalja‑e az Országgyűlés, hanem kizárólag az Országgyűléstől függ.", "Ezen túlmenően is azt tudom mondani, hogy a választójogi kérdésekben a kormány nem szokott véleményt nyilvánítani, legalábbis a kezdeményezők minden esetben országgyűlési képviselők vagy országgyűlési frakciók; ez így volt a legutolsó nagy módosítások idején is.", "És mondom, itt le is zárhatnám a választ, hogy majd az Országgyűlés eldönti, hogy kívánja‑e az önök által javasolt módosításokat véghez vinni. De azért szeretném arra felhívni a figyelmét, hogy 2011-ben egy jelentős választójogi reformra került sor, amely alapján 2014-ben volt először választás. Ez a választójogi reform az addig 386 fős Országgyűlést a felére csökkentette, 199 főre. Tehát egy jelentős választójogi reformot hajtott végre az Országgyűlés 2011-ben, de alapvetően nem változott a választási rendszernek az úgynevezett kétszavazatos modellje, az, hogy részben és többségében egyéni országgyűlési képviselői kerületekben választanak, tehát többségi elv alapján választanak képviselőt a választópolgárok, kisebb részben pedig kompenzációs listákon. Megnéztem a felszólalás előtt: például a Jobbiknak kizárólag kompenzációs listáról van országgyűlési képviselője, tehát nem nyertek egyéni körzetet, hanem az országos listáról szereztek mandátumokat; tehát a kompenzáció működik. Az egyéni választókerületekben azoknak a választópolgároknak, akik nem a győztesre szavaztak, hanem olyan pártokra szavaztak, akik nem nyerték el az egyéni mandátumot, azoknak is van képviselete az Országgyűlésben. Összesen hét frakció működik az Országgyűlésben, tehát a kisebb pártok is tudják hallatni a hangjukat, és részt tudnak venni az Országgyűlés működésében.", "Ennél arányosabb és ennél demokratikusabb választási rendszer nem nagyon van. Ennél csak sokkal kevésbé demokratikus rendszerek vannak, például, ahol tisztán többségi elv alapján választják a képviselőket, mint például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban; vagy ahol teljesen arányos a képviselet, és ezért folyamatosan kormányválságot és állandó koalíciós kényszert okoz a választások eredménye.", "Tehát úgy gondolom, hogy a választójogi rendszer most már a rendszerváltás óta, tehát lényegében több mint harminc éve a magyar választójogi rendszer változatlan, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Magyarország kormányozhatósága és a választópolgárok demokratikus képviselete megvalósult ebben a választójogi rendszerben.", "Ami a választókerületek arányosítását illeti, már csak annyi időm maradt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a választójogi törvény 4. § (4) bekezdése pontosan megmondja, hogy hogyan kell arányosítani a választási körzeteket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}