Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Belügyminisztérium több ágazatában is módosításokat irányoz elő. Kérem, engedjék meg, hogy ágazatonként, sorról sorra, röviden ismertessem ezeket.

Kezdeném az egészségügyi résszel. A kormány elkötelezett a magyar lakosság egészségügyi állapotának javítása mellett, mely célt az ellátások és az ellátórendszer hatékonyságának folyamatos javításával törekszik elérni. E célok elérése, elsősorban a jogalkalmazás hatékonyabb elősegítése érdekében tartalmaz rendelkezéseket a törvényjavaslat.

Az egészségügyiadat-kezelés körében a törvényjavaslat rendezi az állami mentőszolgálat által fogadott hívásokra vonatkozó szabályozást mind az alapellátási ügyeletre érkező, mind a mentés során fogadott telefonhívások és rögzített hangfelvételek vonatkozásában. A javaslat meghatározza az adatkezelés célját, az adatok rögzítését, továbbítását, valamint a megőrzési idejét. Szintén az egészségügyiadat-kezelés körében a törvényjavaslat tartalmazza a donorregiszterből történő lekérdezések szabályozását. A plazmaferezis-állomások számára előírásra kerül, hogy köteles legyen ellenőrizni, hogy a donortól a véradás ne jelentsen kockázatot, valamint hogy a donor adatait a donorregiszterből lekérdezhesse egy évig visszamenőleg, hogy hol és mikor adott utoljára plazmát.

A törvényjavaslat rendelkezést tartalmaz a személyre szabott gyógyszerellátási központ kialakítására, melynek elsődleges feladata, hogy az egyénre szabott gyógyszereléssel javuljon a betegbiztonság, csökkenjen a nem megfelelő gyógyszerszedésből adódó kockázat az érintett bentlakásos intézmények lakói, továbbá a telemedicinális ellátásban részesülő „Felzárkózó települések” program lakosai körében. A kereskedelmi forgalomba hozatal előtti gyógyszeralkalmazás szabályainak módosítása azt a célt szolgálja, hogy a betegek könnyebben hozzá tudjanak jutni a centrálisan forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekhez, jelenleg ugyanis az alkalmazás előfeltétele, hogy az érintett gyógyszer még nem lehet az Európai Unió területén kereskedelmi forgalomban. Azzal, hogy a javaslat ehelyett azt írja elő, hogy a gyógyszer még nem lehet Magyarország területén forgalomban, segíti a magyar betegek e jogcímen történő terápiához jutását abban az esetben is, ha a gyógyszer más tagállamban már piacra került.

A népegészségügyi feladatkörében eljáró hatóság jelenleg nem jogosult piacfelügyeleti hatóságként eljárni az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, a feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek és bébiételek, a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek vonatkozásában, mivel ezen élelmiszerek nem minősülnek a piacfelügyeleti törvény szerinti terméknek. A törvényjavaslat ezért megteremti a lehetőségét annak, hogy ezen termékek vonatkozásában az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségkockázat miatti hatósági döntéseket, például az online forgalmazás felfüggesztését meghozhassa.

A törvényjavaslat meghatározza a pszichiátriai gyógykezelés során alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozás esetén járó kártalanítás szabályait. A rendelkezések deklarálják az alaptalan szabadságelvonás által sérelmet szenvedett személy kártalanításhoz való jogát, továbbá szabályozzák az ez alapján indítható kártalanítási per különleges szabályait, melyeknél szubszidiáriusan alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló törvény.

Aktualizálásra kerülnek az emberi reprodukcióra irányuló eljárás szabályai annyiban, hogy egyértelműen meghatározásra kerül a reprodukciós eljárás mint kúraszerű ellátás megkezdésének időpontja; ez segíti a családjogi jogállással kapcsolatosan felmerülő kérdések tisztázását. Ugyancsak a reprodukciós eljárásból származó gyermek családi jogállása, valamint a kúra lefolytatásának tekintetében segíti elő a transzparenciát a reprodukciós eljárásban részt vevő „egyedülállóvá vált nő” fogalmának egyértelműsítése is.

Az Egészségbiztosítási Alap védelmét szolgálják a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek szigorítják az ártámogatási szerződéskötés feltételeit, kiterjesztik a gyógyászati ellátásokra is a szolgáltatók megtérítési kötelezettségét. Magánszemélyek visszafizetési kötelezettségét írják elő olyan esetekben, amikor az igénylő magánszemély vagy törvényes képviselője valótlan nyilatkozat alapján szerez jogosultságot térítésmentes egészségügyi ellátásokra, azonban utólag megállapítják, hogy arra nem volt jogosult Magyarországon. A koronavírus-világjárvány alatt beszerzett, az Országos Kórházi Főigazgatóság kezelésébe tartozó készletek kiadása továbbra is folyamatosan történik, ugyanakkor ezen készletekből még vélhetően akkor is rendelkezésre fog állni bizonyos mennyiség, amikor felhasználásukat már nem a koronavírus, hanem egyéb fertőzés teszi szükségessé. A törvényjavaslat értelmében ezért az állami egészségügyi tartalékon felüli egészségügyi beszerzés bármely egészségügyi válsághelyzet idején lehetséges lesz, és a válsághelyzet ideje alatti, illetve az azt követően megmaradó készlet kiadása is szabályozottá válik így.

A nemdohányzók védelme érdekében a törvényjavaslat biztosítja a dohányzásmentességet valamennyi közösségi közlekedési eszköz vonatkozásában. Az egészségügyi tárgyú szabályozás körében a törvényjavaslat egyebekben több technikai, valamint jogalkalmazást segítő javaslatot tartalmaz.

A javaslat szociális részéről. A kormány számára fontos feladat, hogy a szociális szolgáltatásokon keresztül a rászoruló idős, beteg, fogyatékos vagy hajléktalan személyekről gondoskodjon. A kedvezőbb szabályokkal támogatjuk ezért az egyházi fenntartókat, akik új szolgáltatásokat szeretnének létrehozni és működtetni, ehhez biztosítjuk az állami támogatást, ugyanakkor elvárjuk, hogy a létrejövő szolgáltatások a megfelelő szakmai segítséget biztosítsák az ellátottjaik számára.

A „Biztos kezdet” gyerekházaknak és a tanodáknak hozzá kell járulniuk a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai előrehaladásának támogatásához. A szocializációs hátrányok kompenzálásával előkészítik a szocializáció és tanulástámogatás folyamatát, ami a gyerekek jövője szempontjából kulcsfontosságú, és hozzájárulnak az igénybe vevők iskolai előmenetelének, társadalmi mobilitásának alakulásához. Jelen módosítás alapján az oktatási azonosítóhoz kapcsolva elérhető lesz a köznevelés rendszerében a szolgáltatások igénybevételének előzménye, kimutathatóvá és mérhetővé válik a tanulói teljesítménymérések adataiban, valamint az országos mérési eredmények nyilvántartásaiban is a két szolgáltatás igénybevételének a hatása.

További köznevelési részek. A XXI. század harmadik évtizedében a digitalizáció folyamatos térnyerésével megállíthatatlan az internetes szolgáltatások használata, a digitális technológiák integrálása és a digitális közszolgáltatások terjedése.

(11.50)

Az elkerülhetetlen digitális átalakulásból a köznevelés területe, az iskolák sem maradhatnak ki, sőt élen járnak benne, így a papíralapú ügyintézés digitális megoldásokkal való felváltása a köznevelés területén is folyamatban lévő koncepcionális változás, melynek következő lépcsőfoka a digitális bizonyítványok bevezetése. Ennek érdekében a törvényjavaslat módosítja a nemzeti köznevelésről szóló törvényt. Az új szabályozás értelmében pedig a nyomtatott bizonyítványok és az azokhoz kapcsolódó törzslapok fokozatosan kivezetésre kerülnek, ami mellett ugyanakkor lehetőség lesz egy úgynevezett díszpéldány igénylésére a tanuló részéről, a bizonyítványosztás ünnepélyes jellegének megőrzése céljából. Az évfolyam elvégzését, illetve az iskola befejező évfolyamáról kiállított bizonyítvány esetén a végzettséget nem ezzel, hanem a digitális bizonyítvánnyal lehet majd igazolni.

A jövőben tehát az iskolai bizonyítványok ‑ az állami vizsga, így az érettségi teljesítéséről kiállított bizonyítványok kivételével ‑ az igazgató elektronikus aláírásával, elektronikus dokumentumként kerülnek kiállításra a tanulmányi rendszeren keresztül. A digitális bizonyítványok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ami azt jelenti, hogy minden iskola kezdő évfolyamán lesz bevezetve e bizonyítványtípus, azaz az általános iskola, az alapfokú művészeti iskola, a kiegészítő nemzetiséginyelv-oktató iskola első évfolyamán, a gimnázium ötödik, hetedik, kilencedik évfolyamán, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola tekintetében pedig a kilencedik évfolyamon.

Ezenfelül a javaslat a szülő részére egyértelmű határidőt szab annak bejelentésére, ha a gyermekkel külföldre távozik, és a gyermek az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesíti, vagy olyan országba költöznek, ahol nincs óvodába járási kötelezettség.

Tanköteles tanuló esetében tanulmányainak külföldön történő folytatását a szülő ‑ a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából ‑ a tanítási év első napjáig köteles bejelenteni az iskola igazgatójának és az Oktatási Hivatalnak.

A rendészeti tartalmú részekről. A törvényjavaslat a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítását tartalmazza, a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján szükséges mértékben. Mindezek mellett a törvényjavaslat az iskolaőrök tekintetében is bevezeti a kifogástalan életvitel ellenőrzésének lehetőségét, figyelemmel arra, hogy munkájukat a mindennapok során a gyermekek és a pedagógusok között végzik.

A további, rendészeti területet érintő módosítás. A rendőrségről szóló törvény módosítása által biztosított lenne a gyermekvédelmi területen foglalkoztatottak vonatkozásában ‑ a jelenlegi megbízhatósági vizsgálatok során ellenőrzött hivatali, gazdasági élethelyzeteken túl ‑ a törvényjavaslattal újonnan létrehozandó élethelyzetek vizsgálhatósága annak érdekében, hogy a gyermekvédelem területén foglalkoztatott valóban a gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával végezze a nevelő tevékenységét.

Továbbá a stratégiailag fontos repterek biztonságának minél magasabb szintű biztosítása érdekében megállapítható, hogy sok esetben olyan jogellenes magatartás valósulhat meg, ami a repülőtér biztonságos működését veszélyezteti, de azzal súlyosabb tényállást nem valósít meg, csak ‑ idézőjelben ‑ szabálysértés marad. Ebből fakadóan indokolt a megbízhatósági vizsgálat ellenőrzését végző állomány által formálisan elkövethető szabálysértések körének bővítése a „légi közlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése” tényállással.

Bízom benne, hogy az ismertetésem meggyőzte önöket arról, hogy a jelen törvényjavaslat helyes célokat szolgál. Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)