Dócs Dávid (Mi Hazánk)

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Miniszterhelyettes Úr! Köszönöm szépen a muníciót, hiszen az én napirend előtti felszólalásom is hasonló témában született. Köszönöm szépen, hogy elmondta, hogy szuverén energiapolitika és gazdaságpolitika alatt a magyar kormány képviseletében ön egészen pontosan mit ért. Én egy kicsit mást értek vagy mást értenék alatta. Nézzük meg, hogy pontosan mit!

Zöldügyek? Azért elég sánta ez a szófordulat talán, mert szerintem nem igazán lehet zöldpolitikáról beszélni addig, amíg a külföldi multinacionális akkumulátorgyárak zöldmezős beruházások keretein belül valósulnak meg, ahelyett, hogy használnánk az előző rendszerből ránk maradt barnamezős területeket, amik azért maradtak rajtunk, mert az akkori gazdaságpolitika rendkívül elhibázott volt, hiszen a vas és acél országának kiáltották ki hazánkat anélkül, hogy ehhez bármilyen nyersanyagunk megadatott volna és rendelkezésre állt volna.

Ön itt elmondta, hogy igazság szerint azért nem tudunk szuverén energiapolitikát végrehajtani, mert egész egyszerűen nincsenek nyersanyaglelőhelyeink, nagy számban nincsenek ilyen nyersanyagaink. Viszont van egy még rendelkezésünkre álló erőforrásunk, aminek az a neve, hogy magyar termőföld. Ez egy korlátozott mennyiségben a rendelkezésünkre álló erőforrás, amit ha így fogunk herdálni, mint ahogy az önök kormánya teszi, akkor nagyon úgy néz ki, hogy már nem sokáig lesz ilyen erőforrásunk sem. Az első osztályú magyar termőföldön nem naperőműveket kellene építeni, ami már most gyakorlatilag Paksnak a termelésével versenyez, illetve nem külföldi akkumulátorgyárakat kellene építeni, amelyek egyébként nem magyar dolgozóknak adnak munkát, hiszen látjuk, hogy külföldről érkeznek ide a vendégmunkások, és nem a magyar gazdaságot pörgetik, hiszen nem itt marad az a profit, amit termelnek, hanem külföldre viszik azt is. Én azt gondolom, hogy szuverenitás alatt talán valami mást kellene érteni.

A Mi Hazánk Mozgalom gazdaságpolitikája teljesen eltér az önök gazdaságpolitikájától. Mi azt szeretnénk, ha Magyarország az erősségeire építene, s mindezt úgy tenné, hogy közben odafigyel a természetre, hiszen a természet és a velejáró csodák gyakorlatilag az unokáinktól kölcsönkapott javak, amelyeket nem elherdálni kellene, hanem arra vigyázni kellene és óvni azokat. Azt gondolom, az is nagyon beszédes, hogy Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón azt mondta, hogy új gazdasági irányba kell állnunk. Nem tudom, hogy ez az „új” már az, amit önök taposnak, vagy éppen most valami újat keresnek. Azok után nem csodálkoznék és nem lepődnék meg, hogy mégis valami új gazdaságpolitikát szeretnének találni, miután a gazdasági visszaesés, az önök gazdasági modelljének a visszaesése közel 10 százalékos volt. Ez azt bizonyítja és azt erősíti, hogy nem jó ez az irány, egy teljesen másik irányt kellene felvenni. Éppen ezért mi azt szajkózzuk, hogy amíg nem késő, addig a kormányzat értékelje ki és bírálja felül az eddigi döntéseit, ne a külföldi multinacionális vállalatoknak akarjon megfelelni, ne a külföldi érdekeket szolgálja, hanem végre a magyar emberekét, hiszen a külföldi vendégmunkásokkal és alacsony hozzáadott értékkel működő multinacionális cégek nem Magyarország gyarapodását szolgálják.

Éppen ezért mi azt gondoljuk, hogy talán a kutatásra, a fejlesztésre, a magas hozzáadott értékre kellene inkább koncentrálni, és arra, hogy mindebből a magyar emberek profitáljanak, a magyar emberek tudjanak végre egy európai bért keresni itt, Európa szívében. Magyarországról ne elmenjenek az emberek, helyettük pedig ne vendégmunkások jöjjenek ide, hanem mindenki a saját hazájában tudjon boldogulni, jól élni. Az emberek átlag komfortérzetét talán egy kicsit javítaná az, ha a munkájukért cserébe megfelelő bért és elismerést, megbecsülést kapnának. Az önök gazdaságpolitikája ezt jelen pillanatban sajnos nem teszi lehetővé. Volt rá 14 évük, ezt mégsem sikerült megteremteni.

Éppen ezért én arra kérném tisztelettel kedves kormánypárti képviselőtársaimat, hogy valahogy próbálják ezt felülbírálni, még egyszer mondom, és próbáljanak egy olyan irányba elindulni, ami valóban a magyar emberek érdekeit, valóban Magyarország érdekét tartja szem előtt, és nem a külföldi multiknak való behódolást. Mert láthatjuk, hogy ez sajnos nem járt eredménnyel, és ennek a kárát nem most fogjuk látni, hanem majd jobbára évtizedekkel később, ugyanúgy, ahogy az előző rendszer vas és acél országának a kárait is a mai napon és a mai világunkban látjuk leginkább. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)