Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr ‑ azt kell mondanom, hogy sajnos ‑ nagyon pontosan bemutatta a világ, Brüsszel és Magyarország mai helyzetét. A válságok, a Covid, a háború, a szankciók, az energiaválság megváltoztatták a világot, és az lesz sikeres, aki erre a megváltozott helyzetre a helyes választ adja.

Azt Hollik képviselőtársam felszólalásából hallottuk, hogy mi a brüsszeli válasz: blokkosodás, gazdasági és kereskedelmi hidegháború, ami szankciókhoz vezetett, inflációhoz, energiaár- és élelmiszerár-robbanást okozott.

Meggyőződésem, hogy a gazdasági növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország törekedjen a gazdasági semlegességre, ne csatlakozzunk a kereskedelmi háborúkhoz, ne kövessük azokat a brüsszeli diktátumokat, amelyek Európát arról akarják meggyőzni, hogy üzletelni csak és kizárólag ideológiai alapon lehetséges.

Az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, ezért a kormány egy új gazdasági akciótervről döntött, melyet a jövő évi költségvetés előkészítéseként egy mindösszesen 21 intézkedést tartalmazó gazdaságpolitikai akciótervbe foglalt össze. Az új gazdaságpolitikai akcióterv három pilléren nyugvó 21 intézkedésből áll. A három alappillér, mint ahogy képviselő úr is mondta: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakás biztosítása és a kis- és közepes vállalkozások támogatása. Ez az akcióterv összességében hozzájárul ahhoz, hogy a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedést elérjük jövőre, méghozzá úgy, hogy ez a növekedés a társadalom lehető legszélesebb rétegeit, különösen a magyar családokat, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat is alapvetően érintse.

A jövedelmek vásárlóerejének növelését három intézkedéssel fogja támogatni a kormány: hároméves bérmegállapodással, munkáshitelprogram elindításával, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával.

A lakhatási helyzet talán Magyarországon az egyik legégetőbb probléma, és ezen belül is a budapesti lakhatási válság az, amely a legtöbb családot, a legtöbb fiatalt érinti. Ennek oldása érdekében, konzultálva és együtt dolgozva a Fidesz-KDNP budapesti frakciójával, a kormány három területen kíván javaslatokat kidolgozni: a magánszálláshely-szolgáltatás, ezen belül az Airbnb feltételeinek megváltoztatása, szigorítása, a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata, valamint a kollégiumi férőhelyek bővítése elsősorban a felsőoktatási hallgatók számára.

A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan természetesen az egész országra kiterjessze ezeket az intézkedéseket, az ország egész területén javítsa a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervez: fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása, vidéki otthonfelújítási program, a Széchenyi-pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tevő lehetőségének biztosítása, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionálisan átmeneti lakáscélú felhasználásának biztosítása, adókedvezmények, az 5 százalékos áfa fenntartása és más egyéb kérdés. A kis- és középvállalkozóknál a Demján Sándor-program fogja összefoglalni ezeket a terveket, elképzeléseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány ezeket a javaslatokat a legszélesebb társadalmi vitára kívánja bocsátani, és a javalatok súlyára tekintettel nemzeti konzultációt fogunk indítani. Itt is kérem képviselőtársaimat, segítsék elő, hogy a konzultációban minél többen vegyenek részt, és ezzel ennek a gazdaságpolitikai akciótervnek a társadalmi megalapozottságát segítsék elő. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)