Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk versenyképességének előmozdítása országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének a kulcsa. A versenyképesség megerősítése ugyan gazdasági jellegű kérdésnek tűnhet, de fókuszba kell helyezni hazánk jogi versenyképességét is, ami annyit jelent, hogy jogszabályainknak szolgálniuk és támogatniuk kell mind az állampolgárokat, mind a vállalkozásokat.

A bürokráciacsökkentés érdekében a polgári kormányzás az elmúlt 14 évben rengeteg intézkedést tett. De nem dőlhetünk hátra, van még teendőnk. A hazai vállalkozások és a magyar emberek kiegyensúlyozott és kiszámítható mindennapjai érdekében szükséges időről időre felülvizsgálni a jogszabályokat annak érdekében, hogy egyértelmű és átlátható szabályok készüljenek, és ezáltal a vállalkozásokra, a polgárokra és a közigazgatási intézményekre a lehető legkevesebb teher nehezedjen a szabályozásból következően. A szükségtelen vagy túlszabályozottságot jelentő jogszabályok deregulációjával megteremthető a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangja, a már elavult jogi szabályozásokat új és hatékony szabályok válthatják fel. E célkitűzés mentén kerültek megalkotásra az önök előtt fekvő törvényjavaslatok.

Tisztelt Ház! Elsőként a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló T/9514. számú törvényjavaslat legfontosabb újításait szeretném bemutatni.

A törvényjavaslat a munkavédelem területén az elavult szabályokat felváltó új és versenyképes rendelkezéseket hoz, amelyek továbbra is biztosítják mind a munkavállalók egészségének védelmét, mind a hazai vállalkozások versenyképességét.

Ami a konkrétumokat illeti, a munkavédelmi törvény számos esetben a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásához köti bizonyos munkaegészségügyi feladatok szakmai képesítéssel rendelkező személyek általi ellátását. A javaslatban meghatározásra kerülnek olyan munkaegészségügyi feladatok, amelyek szakmai képesítéssel rendelkező személyek által, orvosi jóváhagyás nélkül is elláthatóak lesznek, ilyen például az oktatási tematika elkészítése.

Egyszerűsödnek továbbá a kockázatértékelés, illetve a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakításával kapcsolatos feladatok is. A jövőben ezen feladatok szintén orvos jóváhagyása nélkül, szakirányú végzettséggel rendelkező személyek által is végezhetőek lesznek. Ezen szakmai képesítésre vonatkozó kedvezmény a legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra is kiterjesztésre kerülne. Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása során a munkáltatót számtalan, munkavédelemmel összefüggő dokumentumkészítési kötelezettség terheli. A munkáltatónak kockázatértékeléssel, megelőzési stratégiával, egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjével kell rendelkeznie.

A munkáltatók dokumentumkészítési kötelezettségének csökkentése érdekében arra teszünk javaslatot, hogy a veszélyességi osztályba sorolástól, illetve a foglalkoztatottak létszámától függetlenül a kockázatértékelés részét képezhesse a megelőzési stratégia, illetve az egyéni védőeszközök juttatási rendje. Ezáltal a vállalkozások mentesülhetnek ezen munkáltatói szabályzatok önálló dokumentumban való elkészítésének kötelezettsége alól, továbbá a kockázatértékelést három helyett ötévente lesz köteles elvégezni a munkáltató.

Javaslatot teszünk továbbá a gépkezelői jogosítvány kivezetésére. Bizonyos típusú munkagépek, például targonca kezeléséhez jelenleg gépkezelői jogosítványra van szükség. A gép kezelését a megszerzett iskolai végzettség, szakmai képzettség meglétéről kiállított bizonyítvány, diploma, tanúsítvány igazolja, erre figyelemmel a gépkezelői jogosítvány léte nem indokolt.

(13.40)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátása igénybevételének bürokratikus akadálya, hogy az ellátás megállapításához meg kell szüntetni a táppénzt, baleseti táppénzt. Orvosilag nem indokolt, hogy keresőképessé nyilvánítsa az orvos az ügyfelet kifejezetten az ellátás megállapítása céljából. Erre figyelemmel a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiacra történő visszavezetésének elősegítése érdekében arra teszünk javaslatot, hogy a táppénzben vagy baleseti táppénzben részesülés ténye ne legyen az ellátás megállapításának akadálya.

Jelen törvényjavaslat a környezet- és természetvédelmet érintően is megfogalmaz egyszerűsítési javaslatokat. A jövőben lehetőség lenne egyrészt természetvédelmi hatósági ügyekben az érintettek videótechnológia útján történő meghallgatására, továbbá a hatósági munka racionalizálása érdekében a levegőtisztaság-védelmi ügyben eljáró hatóság az ingatlan tulajdonosának azonosítása érdekében a jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvben foglalt adatok kezelésére felhatalmazást kapna.

A törvényjavaslat fontos módosításokat tartalmaz annak érdekében, hogy az állami adatbázisokban már meglévő adatok kerüljenek hasznosításra a vállalkozásoktól, állampolgároktól történő bekérése helyett. E célt szolgálja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása, amellyel egyrészt megteremtjük a hulladékgazdálkodási hatóságnak, valamint a bányafelügyeletnek a hatósági feladataikhoz szükséges adatigénylési jogosultságát a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. A bányafelügyeleti hatóság az előmunkálatijog-, vezetékjog- és használatijog-engedélyezési, valamint a szolgalomalapítási eljárás során az ingatlantulajdonosok cselekvőképességét a gondnokoltak nyilvántartásában közvetlen hozzáféréssel jogosult lesz megismerni. Továbbá a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett országos nyilvántartások ‑ élettársi nyilatkozatok nyilvántartása, házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása ‑ naprakészsége érdekében szükséges biztosítani a rendszeres adatátadást az említett nyilvántartások és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szerv nyilvántartása között.

Tisztelt Ház! A közjegyzőkről szóló törvény módosításával egyrészt pontosításra kerül a területi közjegyzői kamarák szabályzatalkotási jogköre, így amennyiben a területi kamara illetékességi területén legalább száz közjegyzői székhely található, a választási szabályzatnak külön szabályzatban kell megjelennie.

Megújításra kerülnek az ügyfél személyazonosságáról és személyi adatairól való meggyőződési kötelezettség szabályai is, továbbá az ügyleti tanúk alkalmazását érintően az egyértelmű szabályozás érdekében arra teszünk javaslatot, hogy ha a fél a nevének aláírására képtelen, a tanúk előtti aláírás, kézjeggyel történő ellátás kötelezettsége alól mentesüljön, és helyette legyen lehetősége arra, hogy a tanúk előtt a közjegyzői okirat felolvasásának megtörténtét kijelentse.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvényben egyértelműen kimondásra kerül, hogy a jogi képviselővel történő eljárás ‑ tekintve, hogy a jogi képviselet nem kötelező ‑ nem minősül a jogi képviselővel történő eljárás választásának. Ehhez hasonlóan szükséges a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása is.

A társasházi alapító okiratnak a közös tulajdonba tartozó épületrészek eladásához szükséges módosítását meggátolhatja a tulajdonostársak elérhetetlensége. A javaslat ezért csökkenti a szavazati arányokat akként, hogy a kétharmados szavazati arány nemcsak az alapító okirat ilyen tartalmú felhatalmazása esetén, hanem minden esetben vonatkozni fog az elidegenítésről hozandó társasházi döntésre. Indokolt továbbá a kétharmados szavazati arányt kiterjeszteni az elidegenítéssel kapcsolatos, az új tulajdonos által megvalósítandó építkezéshez való hozzájárulásra és az építkezés eredményeként szükségessé váló alapító okirat módosítására is.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény az adatkezelők kötelezettségévé teszi a pontosításra való felhívást akkor, ha az adatigény pontatlan, ugyanakkor sem ennek határidejét, sem az adatigény teljesítésére vonatkozó időbe való beszámíthatóságát nem rendezi. Mindezekre figyelemmel indokolt a pontosításra vonatkozó törvényi határidő meghatározása.

A módosítás a „közérdekű adat” definíciójában pontosítja azt a joggyakorlatban már jelenleg is elismert tényt, hogy közérdekű adatot nem csupán a közfeladatot ellátó, de az azt átvevő szerv, illetve szervezet is kezelhet. Másrészt a javaslat egyértelműsíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés megalapozására vonatkozó adatoknak szükségszerűen része lehet azon esetkör is, amikor a közfeladatot ellátó szerv valamely bírósági eljárásban vesz részt, és ezzel összefüggésben valamilyen adatot közérdekű adatként kezel.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/9518. számú törvényjavaslat a technikai és értelmezést könnyítő pontosítások mellett érdemi előrelépést jelent a fogyasztóvédelem, valamint a hulladékgazdálkodást érintő szabályok kapcsán hosszú ideje megoldásra váró kérdésekben. A fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyságának növelésével a fogyasztói érdekek érvényesítésének előmozdítása és fejlesztése a legfőbb célunk. E célkitűzés mentén a jövőben az a vállalkozás lesz köteles fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, amelynek az éves nettó árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot.

Érdemi előrelépést jelent a fogyasztóvédelem területén a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalára vonatkozó szabályok módosítása. A fogyasztói jogérvényesítés érdekében arra teszünk javaslatot, hogy a békéltető testület a vállalkozás alávetési nyilatkozatának hiányában abban az esetben hozhasson kötelezést tartalmazó határozatot, amennyiben a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye a határozat meghozatalakor nem haladja meg a 200 ezer forintos értékhatárt. Amennyiben tehát a fogyasztó kérelmében megjelölt igényének az összege meghaladja a 200 ezer forintot, azonban az eljárás folyamatban léte alatt azt leszállítja, és a határozat meghozatalakor már nem haladja meg a törvényi maximumot, úgy az egyéb feltételek fennállása esetén kötelezést tartalmazó határozat hozatalának van helye a követelés eredeti, a törvényi maximumot meghaladó összegére tekintet nélkül.

A törvényjavaslattal egyszerűsítésre kerülnek a hulladékgazdálkodási szabályok. A javaslat lehetőséget biztosítana egyedi megállapodás megkötésére a koncesszorral az 50 ezer tonnánál kevesebb és 5 ezer tonnánál nagyobb mennyiségű hulladékot termelő gazdálkodó szervezetek számára. A hulladéktörvény előírja, hogy az engedély nélkül végzett hulladékgyűjtés, valamint az elhagyott hulladék elszállítási kötelezettségének megsértése esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a jogellenesen elhelyezett hulladékkal érintett ingatlant. Amennyiben a jogsértést az ingatlantulajdonos követi el, az ingatlantulajdonos saját tulajdonában lévő, hulladékkal borított ingatlanára vonatkozóan kerül bejegyzésre a jelzálogjog. Indokolt a szabályozás olyan módosítása, amely biztosítja, hogy a hulladékot elhagyó tulajdonában álló ingatlan is megterhelhető legyen jelzálogjoggal.

Tisztelt Országgyűlés! A technológiai és természettudományos fejlődés következtében az utóbbi évtizedekben a hatósági, valamint a peres eljárásokban a bizonyítás súlypontja egyre inkább a bizonyítékok szakértői értékelésének irányába tolódik. Számos példa bizonyítja, hogy a szakértő igénybevétele természetes módon bizonyos idővel megnöveli az eljárás hosszát, hiszen a szakértőnek is tanulmányoznia kell a tényállást, az eset körülményeit, esetleg időigényes vizsgálatokat kell elvégeznie, és ez alapján kell kialakítania a véleményét. Mégis az eljárások elhúzódását sok esetben a kompetens szakértő hiánya okozza. Ezen tendenciák okán vált szükségessé a jogintézmény felülvizsgálata, amelynek jogalkotói produktuma az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló T/9510. számú törvényjavaslat.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat középpontjában tehát a szakértőhiány orvoslását érintő javaslatok állnak. Ennek egyik elemeként arra teszünk javaslatot, hogy azok a személyek, akik az egyes szakértői szakterületekre vonatkozó ágazati szakértői jegyzékbe be vannak jegyezve ‑ például a tűzvédelem, a közlekedés, a környezetvédelem vagy az építésügy területén ‑, kérelemre, a képesítési feltételek névjegyzéket vezető hatóság vizsgálata nélkül, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzésre kerülhessenek.

(13.50)

Ennek megfelelően az ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezők esetében az igazságügyi szakértővé váláshoz önmagában elegendő lesz az ágazati szakértői jogosultságról nyilatkozni. Az ágazati szakértői jogosultság meglétét az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság hivatalból ellenőrzi. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezők a jogi ismeretek oktatásán való részvétel és a jogi vizsga sikeres letétele alól nem mentesülnek.

Jelen törvényjavaslat keretében kiszélesítjük továbbá az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosultak körét. Ennek keretében megteremtjük a költségvetési szervként működő, tudományos kutatási tevékenységet végző kutatóintézetek igazságügyi szakértői jogosultságát, továbbá egyértelművé tesszük azt, hogy a hazánkban államilag elfogadott képesítést adó egyetemek, doktori iskolák eseti szakértőként kirendelhetők azokra a szakterületekre, amelyek képesítési feltételei vonatkozásában az adott egyetem, doktori iskola képzést, tanfolyamot indít. Igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a jövőben a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Építész Kamara is.

Lehetőség lesz arra is, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely a hatályos szabályok szerint jelenleg is jogosult az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében szakértői vélemény adására, igazságügyi szakértőként kirendelhető legyen abban az esetben, ha a peres eljárásban a szakterületet érintő szakkérdés merül fel. A törvényjavaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a szakvéleményére alapított perben nem járhat el szakértőként.

Fontos eleme a törvénycsomagnak a testületi szakértés erősítése érdekében megfogalmazott intézkedés. A hatályos eljárási szabályok csak korlátozottan engedik meg a szakértői testületek igénybevételét, rendszerint akkor, ha az első szakvélemény aggályossága nem volt feloldható, és új szakértő kirendelésére került sor, de az új szakértő kirendelése után is aggályosak maradtak a szakvélemények. Következésképpen polgári eljárásban, különösen összetett szakkérdésekben sem lehet első körben kirendelni a szakértői testületet. Erre figyelemmel arra teszünk javaslatot, hogy a szakértői testületek első körben is kirendelhetővé válhassanak.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat hangsúlyos és külön is kiemelendő szegmensét jelentik továbbá azok a további intézkedések, amelyek az igazságügyi szakértővé válás feltételeit érintően hoznak könnyítést. Érdemben segítené a szakértői állomány bővülését, ha a szakértők a tevékenységüket szakértőjelölti várakozás nélkül folytathatnák. Erre figyelemmel javasoljuk a szakértőjelölti idő eltörlését. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központnál állományban lévő szakértőjelöltek ‑ igazságügyi szolgálati jogviszony keretében ‑ szakértő gyakornok megnevezés alatt kerülnek továbbfoglalkoztatásra.

Javaslatot teszünk továbbá az ötéves gyakorlati idő két évre történő csökkentésére. Ezáltal lehetőség nyílna arra, hogy a szükséges ismereteket elsajátító és a szakmájukat gyakorló természetes személyek már két év gyakorlati idő elteltét követően számot adjanak a tudásukról, és a sikeres vizsga letételét követően hamarabb megkezdjék az önálló igazságügyi szakértői tevékenységüket.

A szakértői tevékenységbe vetett bizalom fokozása és a szakértői munka megbízhatóságának növelése érdekében a törvényjavaslatban átgondolásra kerül a szakértők szakmai továbbképzésének rendszere. Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres szakmai továbbképzéseken részt venni.

Az igazságügyi szakértők képzésének erősítése és hatékonyabbá tétele érdekében a képzési feladatokat a jövőben az Igazságügyi Minisztérium végezné. A kamarai költségátalánytól eltérően a képzési hozzájárulást a jövőben nem a szakértőnek kell megfizetni, hanem a kirendelő hatóság közvetlenül utalja el a képzési hozzájárulást, ezzel is csökkentve az igazságügyi szakértők adminisztratív terheit és költségeit.

A szakértői munkát számos adminisztratív kötelezettség is terheli, erre figyelemmel a szakértői tevékenységgel kapcsolatban felmerülő adminisztratív korlátozás egyszerűsítésére is javaslatot teszünk. Így a negyedéves helyett éves statisztikai adatszolgáltatás kerül bevezetésre, valamint kötelezővé válik a szakértők esetében is az elektronikus kapcsolattartás.

A szakértői tevékenység minden jogrendszerben a bizonyítási eljárás részét képezi. Ennek okán elengedhetetlen, hogy megfelelő számú és kiváló szakmai tudással, valamint szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő álljon rendelkezésre.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden néhány szót szóljak az egyes iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítéséről szóló T/9516. számú törvényjavaslat legfontosabb elemeiről. A törvénycsomag hangsúlyos részét a katasztrófavédelmi törvény módosítása adja. Az iparbiztonsági ágazatban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez szükséges feltételrendszer az Európai Unión belül Magyarországon az egyik legszigorúbb. Az alsó küszöbérték alatti vállalkozások, jellemzően kisvállalkozások és a katasztrófavédelemről szóló törvény hatályos szabályozása számukra is előírja súlyoskáresemény-elhárítási terv készítését és rendszeres gyakorlat végzését. Ezen előírások jelentős mennyiségű feladatot és adminisztrációs terhet jelentenek a kis létszámú vállalkozások számára, amellett, hogy számottevően megnövelik a katasztrófavédelmi hatóságok ellenőrzési terheit, amelyeket kockázatalapon szükséges összpontosítani.

Vitathatatlan, hogy a súlyos balesetek megelőzése érdekében a potenciálisan veszélyesnek minősülő üzemek beazonosítása rendkívül fontos, de indokolt az üzem általi tényleges veszélyeztetés felmérése is. Mindezekre figyelemmel az alsó küszöbérték alatti üzemek adminisztratív terheinek csökkentését javasoljuk, így a súlyoskáresemény-elhárítási terv felülvizsgálatának kötelezettségét öt év helyett hét évben határozzuk meg.

Hangsúlyozandó, hogy a javasolt módosítások nyomán a biztonság sehol sem sérül, már csak azért sem, mert a hazai szabályozás még ezen enyhítésekkel is számottevően túlteljesíti az EU-s szabályokban foglaltakat. Kiemelendő továbbá az is, hogy az egyszerűsítések nyomán az alsó küszöbérték alatti üzemek nem kerülnek ki a hatóság látóköréből, hiszen az engedélyeztetés, a hatósági ellenőrzés a továbbiakban is kötelező ezen üzemekre is.

Pontosításra kerül továbbá a veszélyes anyaggal kapcsolatos esemény fogalma. A hatályos szabályozás a tűzeset, valamint a robbanás kapcsán nem határoz meg mérőszámot, szemben az egyéb veszélyes eseményekkel. Ennek megfelelően a gyakorlatban ‑ sok esetben a tényleges veszélyhelyzet létrejöttének hiánya esetén is ‑ az üzemeltetőnek jelentési, a katasztrófavédelmi hatóságnak vizsgálati kötelezettsége van. Ennek megfelelően a jövőben akkor minősül veszélyes anyaggal kapcsolatos eseménynek a veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, amennyiben személyi sérüléssel nem jár, de a tűzkár a 300 ezer forintos értékhatárt meghaladja, illetve a veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, amennyiben kizárólag az üzem, létesítmény telephelyét, székhelyét érinti, személyi sérüléssel nem jár, de az anyagi kár a 300 ezer forintos értékhatárt meghaladja.

A jövőben lehetőség lesz arra is, hogy az építésügyi hatóság integrált hatósági eljárás keretében állapítsa meg, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre vonatkozó építési engedély katasztrófavédelmi szempontból kiadható‑e, ezáltal nem kellene két külön eljárást is megindítania az ügyfeleknek.

A katasztrófavédelmi törvény felülvizsgálatra került abból a szempontból is, hogy egyes eljárási részletszabályokat feltétlenül szükséges‑e törvényi szinten szabályozni, így a katasztrófavédelmi törvény átláthatósága érdekében a javaslat számos rendelkezést kormányrendeleti szinten javasol szabályozni.

Jelen törvényjavaslat keretében egyszerűsödnek bizonyos tűzvédelmi hatósági eljárások is. A jövőben a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezés használatba vétele, illetve megszüntetése a tűzvédelmi hatóság engedélye helyett a berendezés használatba vételének, illetve megszüntetésének a tűzvédelmi hatósághoz történő előzetes bejelentéséhez kötött eljárássá alakul át.

(14.00)

Kiemelendő, hogy a berendezés létesítése, illetve a meglévő berendezés átalakítása, bővítése továbbra is a tűzvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység marad.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Zárógondolatként szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy hazánk versenyképességének erősítése alapvető fontosságú célkitűzés. A gazdasági szereplők, vállalkozások elvárása az állam felé az, hogy az állam partnerként és ne hátráltató tényezőként jelenjen meg a gazdasági tevékenység folyamatában. Az előzőekben ismertetett módosítások az érintett jogszabályok könnyebb alkalmazhatóságához járulnak hozzá, illetve választ jelentenek egyes, hosszabb ideje a társadalomban jelen lévő problémák hatékonyabb kezelésére.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)