Dudás Róbert (Jobbik)

DUDÁS RÓBERT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Bizonyára értesült róla ön is, hogy a 21-es főúton Hatvan és Lőrinci között zenélő útszakaszt alakítottak ki. Az ötlet maga, a dallamválasztás, illetve az elérni kívánt hatás egyébként pozitív, csakhogy az összetartás, az összetartozás iránti vágyból felháborodás lett.

(13.30)

De hogy hogyan is történt, mert erről, azt gondolom, jóval kevesebbet tud: felmarták azt a pár száz méteres útszakaszt, majd leaszfaltozták, majd felfestették a kottát; 2,5-3 hónapnál ez nem is vett több időt igénybe. Majd, mint kiderült, valaki, aki festette, nem ismerte a kottát, ezért újra fel kellett marni, majd újra leaszfaltozni, majd újra felfesteni, hogy végre a kívánt dallamot játszhassa az út. Ez több mint fél évbe került egyrészről, másrészről 1,8 milliárd plusz áfát költöttek erre az adófizetők pénzéből.

Feljelentést tettem, illetve a miniszterelnök úrnak is levelet írtam ebben a témában. Feljelentést tettem, miniszter úr, mert ez rablás. Ebből a pénzből ‑ azon túl, hogy rendkívüli módon zavarja a helyieket, el kell menni, meg kell őket kérdezni, rendkívüli módon zavarja a helyi emberek mindennapjait, mindennapi életét ‑ az összes környékbeli út rendbetétele megvalósítható lett volna. Ez hűtlen kezelés. Nem lett volna ennek a pénznek helye, mondjuk, az oktatásban, a tanári fizetésekben, a kórházakban, a családoknál, az időseknél? Vagy ‑ mint említettem ‑ a környékbeli utakat nem kellett volna ebből a pénzből rendbe rakni? Nem az fejtette volna ki igazán a megfelelő hatást? Kérdezem önt, tisztelt miniszter úr: ön szerint jó helyre ment ez a forrás? Ez volt a legfontosabb? Mert tudja, most a 21-es főút zenél; a falvak útjai is zenélnek, csak azok a kátyúktól. (Taps a Jobbik soraiban.)