Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS építési és közlekedési miniszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdésre először is azt a választ szeretném adni, hogy valóban egy próbálkozás történik törvényi felhatalmazás alapján arra, hogy egy 30 éve megoldatlan kérdésben előrelépjünk. 1990 után a magyar nemzeti vagyonról szóló törvények melléklete felsorolja azokat a műemléki kastélyépületeket, amelyek hosszú távon állami tulajdonban kell hogy maradjanak, és különleges védettséget is élvezzenek. Több tucatnyi, százas nagyságrendű ingatlanról van szó, amelynek a jogi sorsát ugyan a kormány a mindenkori törvényhozás támogatásával rendezte, de a valódi sorsát nem. Ezek az épületek az esetek többségében kihasználatlanul, rossz állapotban, lepusztulva várják az egyébként joggal érdeklődőket.

Kezdeményezésemre még ’14 és ’18 között indult a nemzeti kastély- és várprogram. 70 milliárd forintból körülbelül egytucatnyi épület felújításához tudtunk hozzájárulni. Egyetlenegy ingatlan sincs teljes egészében kész, mindegyik újabb felújítás iránt várja a befektetőt, vagy várja a tőkét, vagy várja az adófizetői forintokat.

Az én javaslatom az volt az Országgyűlés felé ‑ és ezt próbáljuk most megvalósítani, október 31-éig várjuk az első 9 épületre a jelentkezőket ‑, hogy a kulturális örökség védelme jegyében vonjunk be magánszereplőket is. Kérdés, hogy a törvényi garanciák erre megteremthetők‑e, akár vagyonkezelés vagy tulajdon esetén. A törvény tételesen felsorolja, hogy nemcsak a jó gazda gondosságával, hanem a kulturális örökség védelmének jegyében nagyon szigorú feltételekkel veheti át valaki ennek az ingatlannak a működtetését, üzemeltetését.

Szeretném azt is hozzátenni, hogy 300 napon keresztül biztosítania kell az épülethez való hozzáférést, a kiállítások megtekinthetőségét, tíz éven belül be kell fejezni az épületeket, amelyek most félben vannak ‑ tehát tízmilliárdos nagyságrendű invesztíciókat kell épületenként megvalósítania ‑, ezt meghaladóan pedig a kastélypark mindennap ingyenesen hozzáférhető és látogatható. Október 31‑e után tudok beszámolni az Országgyűlésnek akár a szakbizottságokban, hogy ez a modell hogyan lesz működőképes. A legnagyobb magyar vállalatok jelentkeznek jelen pillanatban egy-egy épület működtetésére.

Még egy percig visszaélnék elnök úr türelmével. A rendszerváltozás idejére kell visszamenni a restitúció megértésére. Ennek felidézése ma már a jogtörténet kérdése. Az Alaptörvény kizárja a restitúciót, és talán az sem véletlen, hogy Magyarországon ma a földszerzési korlát 300 hektár. A XX. század történelmét ajánlanám képviselőtársam figyelmébe. (Taps a kormánypártok soraiban.)