Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A miniszterhelyettes úrhoz fordulok azzal, hogy az elmúlt napokban a fogyasztóvédelmi felületeket ellepték azok a hírek, hogy a különböző banki szolgáltatások és oldalak vagy akadoztak, vagy teljesen működésképtelenné váltak. Látszik, hogy lenne még mit renoválni ezeken az online szisztémákon, hogy az emberek hozzáférjenek az amúgy már leadózott pénzükhöz.

De azt is látjuk, hogy van egy másik terület, ahol az érintett bankok sokkal aktívabbnak mutatkoznak. Ez pedig tipikusan az a terület, ahol a kormány kivet egy újfajta adót vagy illetéket, ők pedig áthárítják azt az emberekre. A tranzakciós illeték esetében a kormány nem a polgárokra vetette ki ezt az adót ‑ egyébként illetéknek nevezték el, de adófajtát ‑, hanem a pénzintézetekre. Sehol nem szerepel a paragrafusok között, hogy ezt leverhetnék az embereken, hogy ezt érvényesíthetnék a polgárokon.

Összességében tehát a mi igényünk következik a fenti folyamatábrából: ha átlagbérig mindenki ingyenesen tudna bankolni, tehát nem terhelnék extra sarccal azt, hogyha valaki a gyerekét tudja támogatni vagy éppen a gyermek a szülőjét, netán egy nagyszülő az unokának a zsebpénzéhez hozzá tud tenni néhány tízezer forintot, ha nem vonna le erre minden bank olyan brutális költségeket, hogy évente átlagosan 41 ezer forintnyi banki költséget fizetünk az év végén, akkor elképzelhető, hogy a bankok még mindig a profitjuknál tudnának maradni ingyenes bankolás esetén is. Ha mindezt átlagbérig számoljuk, a mi számításaink szerint a polgárok 300 milliárd forintos többlethez jutnának, tehát annyi maradna náluk a már leadózott pénzükből, a bankrendszer profitja pedig még mindig ezermilliárd forint fölötti lenne.

Nem értjük tehát a kormány ellenállását ebben a kérdésben. Arra kérem, hogy indokolja meg, mi akadályozza meg azt, hogy az alapműveletek tekintetében és az átlagbérig ingyenesen bankolhassanak a magyar polgárok Magyarországon. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)