Bodó Sándor (Fidesz)

BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszterhelyettes Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy szívmelengető ez a dátumbeli közelség, amiről államtitkár úr is szólt, hiszen valóban már csak néhány nap van hátra, hogy ehhez a jeles évfordulóhoz elérkezzünk, amely a magyar tudomány számára, azt gondolom, egy nagyon markáns időpont és egy nagyon szilárd meghatározó alap.

Elhangzott, valóban, hogy 2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia ünnepeli születésének 200. évfordulóját, 2026-ban pedig a Tudományos Akadémia könyvtára. Talán felmerülhet az a kérdés, hogy vajon miért is választjuk ezt külön, miért nem egyben ünneplünk, emlékezünk, építkezünk, de hangsúlyoznunk kell, hogy azokban az időkben a könyvek, a könyvtár jelentősége egészen más volt, mint napjainkban. Szinte kizárólagos adathordozónak, kizárólagos információbázisnak számítottak, és lássuk be, hogy egy olyan érték alapjai lettek lerakva, amire, azt hiszem, a mai korban is nagyon büszkék lehetünk. Tehát mindenképpen jogos, hogy mind a két jeles eseményről mind a két évben meg tudunk majd emlékezni.

Talán a felvezetőből is egyértelmű, hogy mélyen egyetértek ezzel a gondolattal, és hiszem, hogy bizottságunk és a tisztelt Ház is reményeink szerint egyöntetűen fogja támogatni.

Nézzük az előzményeket, mert szerencsére azok is vannak! Mint ismert, a magyar tudomány ünnepéről a Magyar Tudományos Akadémia már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban csak 2003 óta ünnepeljük minden november 3-án, azon a napon, ahogy az itt elhangzott már, amelyen 1825-ben Széchenyi István és néhány más nagylelkű adakozó birtokainak jövedelmét felajánlották a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Nagyon kiváló alkalom és kiváló lehetőség ez, mert, azt gondolom, a magyar tudomány bőven rendelkezik olyan értékekkel, amelyekre hazai és nemzetközi viszonylatban is fel tudjuk hívni a figyelmet, és ez az alkalom, azt hiszem, el is jött ennek az évfordulónak a kapcsán.

De mit is szeretnénk bemutatni? Mindenképpen a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma kiemelkedő eredményeit, népszerűsíteni kell a magyar kutatást, az innovációt, mert bizony a nemzetközi térben erős a verseny. Annak érdekében, hogy a tudománypolitikáért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium stratégiai vezetőként közreműködhessen, nyilván szövetségesekre is szükség van, és a Magyar Kutatási Hálózat, a felsőoktatási intézmények, maga a Magyar Tudományos Akadémia közreműködése elengedhetetlen, de mellettük nagyon-nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a hazai és külhoni tudományos közösségek bevonása is elengedhetetlen, hiszen így teljes a kép, így tudunk a múltról, a jelenről és a jövőről egy komplex, átfogó képet mutatni.

A javaslat szerint „A magyar tudomány éve” alkalmából elinduló programsorozaton részt vennének hazai és külhoni magyar tudományos intézmények, kutatóintézetek, egyetemek, középiskolák, állami, kormányzati, önkormányzati intézmények, és fontos, hogy a különböző programokkal a tudományos rendezvények szervezésekor a kisebb településekhez, a falvakhoz, kisvárosokhoz is eljussunk, ahogy miniszterhelyettes úr is szólt erről.

Felmerül a kérdés, hogy vajon ez az út mivel, milyen reménnyel kecsegtet. Ha végig tetszenek nézni jeles kutatóink életrajzát, és nyilván minden tiszteletem a fővárosiaknak, de nagyon sokan jöttek vidékről olyan kis intézményekből, kistelepülésekről, ahonnan a matematikai logika szerint kevés esély volt eljutni olyan szintekre, olyan ismeretek birtokába, mint ahova ők eljutottak. Vagyis ez számomra teljesen egyértelműen azt jelenti, hogy azokra a tehetségekre, akiket a magyar vidék tud produkálni, akiket a magyar vidék tud kitermelni akár országhatáron belül, akár országhatáron kívül, nagyon is oda kell figyelni, oda kellett figyelni régebben is. Ez az út teljesen egyértelmű.

Nem tudom megállni, hogy el ne mondjam például a választókerületünk vonatkozásában is, hogy Hajdúszoboszló esetében egy Gönczy Pál vagy egy Pávai-Vajna Ferenc, vagy Püspökladány esetében egy Karacs Ferenc milyen alapokat adott a maga szakterületén a magyar tudomány számára. Szóval, a példa, azt gondolom, ragadós kell hogy legyen, bizony menjünk el a főváros mellett kisebb vidéki városokba, falvakba is, és ott is halljanak, tudjanak ezekről a programokról, hátha ott is születik majd egy olyan fiatal ember, fiú, lány, aki majd néhány évtized múlva akár a Nobel-díj várományosaként, akár azt elnyerve is tovább öregbítheti a magyar tudomány hírét.

Az ünnepségsorozat keretében bemutatásra kerülne a tudományosság, kutatás, innováció 200 éve. Szerintem ez megint csak egy példa lehet a következő generáció számára, hiszen lássuk be, hogy ha ezek a jeles események nem kapnak igazán markáns figyelmet, akkor bizony a szem gyorsan átlép rajtuk, olyan sok információ van a napi életünkben, de talán ez a hívószó, ez az emlékév segít abban, hogy részletekbe menően is oda tudjanak figyelni azok is, akik esetleg mérsékelt érdeklődést mutattak a korábbiakban.

Tisztelt Ház! Nem kétséges tehát, hogy a magyar kutatók, tudósok nemzetközi szinten is jeles eredményeket értek el, ahogy ez itt elhangzott korábban, kiválóan teljesítettek a nemzetközi erőtérben. Tényleg azt kell mondanom, büszkeséggel kell említenünk például a két korábbi, nem túl régen Nobel-díjat kapott tudósunk nevét, Karikó Katalinét és Krausz Ferencét, tudomásom szerint ők is vidéki indíttatással bírnak, zárójelben jegyzem meg csak csupán. De elmondhatjuk, hogy tényleg olyan nemzetközi hírű eredményeket értek el, amelyekre méltán lehetünk büszkék, még akkor is, ha esetleg a kutatás már egyes területeken külföldre szólította őket, mert ott is helytálltak és ott is meg tudták mutatni, hogy milyen alapokat szereztek a magyar világban.

Képviselőtársaim támogató figyelmét, azt gondolom, nem is különösebben kell kérni, de mégis azt teszem záró gondolatként, hiszen szerintem nagyon is fontos, hogy a magyar kultúrára mindig és mindenkor, a magyar tudományra mindig és mindenkor kellő figyelem essék, hiszen ha a nemzeti értékeinkben valamiben tudunk valamilyen együttgondolkodást kifejezni, szerintem a tudományos világ mindenképpen ilyen. Bármennyire is úgy tűnik, hogy esetleg ez a mindennapi életünk szempontjából egy nem túl befolyásoló dolog, büszkék vagyunk, halljuk, látjuk, gratulálunk, de én hiszem és úgy is néz ez ki, hogy a következő időszakban a világ abba az irányba halad, amikor ezek a tudományos kísérletek, ismeretek, sikerek nagyon gyorsan belopóznak a hétköznapi életünkbe.

(13.50)

Nem kell hozzá több évtized vagy akár még több idő is, hogy ezek a hétköznap részévé váljanak. Egy-egy kutatási eredmény szinte néhány év után már ott kopogtat a háztartások ajtaján, része mindennapi életünknek, szóval én azt gondolom, hogy ezt a figyelmet és az emlékezést úgy a múlt kiváló tudósai, mint a jelen kiváló kutatói megérdemlik. Mindenképpen támogatom ezt a kezdeményezést, és sok sikert kívánok a megvalósításhoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)