Ágh Péter (Fidesz)

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy jelen pillanatban az a politikai közösség kormányoz Magyarországon, amely a legtöbb népszavazást vitte sikerre; gondoljunk csak a szociális népszavazásra, amit az egészségügy és az egészségügyi ellátórendszer megvédése érdekében kezdeményeztünk.

Ugyancsak mi voltunk azok, akik a magyar építészetről szóló törvénnyel átalakítottuk a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat. A törvény kihirdetésével ugyanis hatályát vesztette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény, amelyet még 2006-ban a baloldali kormányzás fogadott el. Ennek alapján elég volt összesen 90 millió forintos beruházást végrehajtani Magyarországon, és egy 15 fős munkavállalói alkalmazást megvalósítani ahhoz, hogy a projekt kiemelt státuszt kapjon. Ezzel szemben a magyar építészetről szóló törvény által eszközölt új szabályozás az eddigiektől eltérően szűkebb körben, szigorúbban engedi meg az egyes építési beruházások kapcsán az egyedi szabályok megállapítását. Mindezt úgy, hogy az európai uniós vagy hazai költségvetési támogatást a legtöbb esetben előfeltételként kezeli.

A kiemelt beruházások kapcsán azt az elvi kérdést érdemes feltenni, hogy létezik‑e olyan szituáció, amikor az általános szabályoktól érdemes, szükséges eltérni annak érdekében, hogy egy komolyabb cél meg tudjon valósulni. Például jelenleg, amikor háború van a szomszédunkban, akkor nyilvánvalóan egy katonai beruházás megakadályozását nem lehet megkockáztatni tízmillió magyar ember védelme és biztonsága érdekében.

Létezik tehát olyan helyzet, amikor az Európai Unió szabályainak teljesen megfelelve, 26 más tagállam gyakorlatát alkalmazva Magyarország is alkalmaz kivételeket. Ennek alapján a magyar építészetről szóló törvény új kiemelési rendszert állapít meg. Nagyon fontos, hogy ezt a képviselő úr is megismerje, mert mindaz, amiről beszélt, nincs összhangban a törvénynek a szellemiségével és a rendelkezéseivel. Úgyhogy kérem, nagyon figyeljen! (Tordai Bence: Nagyon figyelek!)

Két kategória jön tehát létre: közcélú kiemelt beruházás és az eddigieknél jóval szűkebb körre kiterjedő magáncélú kiemelt beruházás. Az új kiemeltté nyilvánítási rendszerben közcélú kiemelt beruházássá azok az építési beruházások nyilváníthatók, amelyek részben vagy egészben európai uniós támogatás, illetve részben vagy egészben központi költségvetési támogatás felhasználásával valósulnak meg, és a teljesség igénye nélkül honvédelmi, rendvédelmi, katasztrófavédelmi, energetikai célú építmény, oktatási, kulturális, egészségügyi vagy szociális célú építmény, kiemelt történelmi emlékhelyen vagy világörökségi területen megvalósuló építmény megvalósulására irányulnak.

A magáncélú kiemelt beruházások abban az esetben válhatnak kiemeltté, ha fennáll az uniós vagy hazai költségvetési támogatás, és a beruházás megvalósításával a kormány stratégiai megállapodást kötött, vagy legalább százmilliárd forintos költségigénynek felel meg, és legalább száz új munkahely megteremtését biztosítják.

Képviselő úr, hallott már erről? (Tordai Bence: Hallottam!) Ez a valóság. Tehát még egyszer szeretném hangsúlyozni: míg a 2006-os balos szabályozásban 15 munkahely, 90 millió forint, ezzel szemben most 100 milliárd forintos beruházás és 100 új munkahely létrehozása szükséges ahhoz, hogy magánberuházás esetén egyáltalán felmerülhessen a kiemelésnek a lehetősége. Mint ahogy Lázár János miniszter úr is fogalmazott, az új szabályozás jelentős korlátozásokat hoz a korábbiakhoz képest, így nemzetgazdasági érdekeink előmozdítása mellett sem engedi a befektetői magánérdekek parttalan érvényesülését a helyben élő magánszemélyek kárára, hanem számukra is garanciákat tartalmaz az élhető lakókörnyezet fennmaradása és a helyben történő értékteremtő munkavállalás érdekében. Az egyes kiemelt beruházások építészeti minőségét, településképi, illetve környezeti illeszkedését pedig az is biztosítja, hogy az Országos Építészeti Tervtanács ezeket a beruházásokat is érdemben véleményezi.

Nem szabad tehát ellehetetleníteni az emberek érdekét szolgáló, jelentős hozzáadott értéket képviselő infrastrukturális fejlesztések megvalósulását. Ugyanis nem elég a külföldi beruházásokat vonzani, azokat meg is kell tartani, ezért Magyarország stratégiai érdeke, hogy megmaradjanak a kiemelt beruházásokra vonatkozó jelenlegi, az építészeti törvényben lefektetett szigorú szabályok.

(15.40)

A más országokban is alkalmazott eljárás tehát garantálja, hogy a régió országainak befektetésösztönző versenyében ne szenvedjünk behozhatatlan hátrányt. Lehet, hogy önök ezt akarják, de szerintem nem ez az ország érdeke.

Annak a mérlegelését kérem tehát az ellenzéki képviselőktől, hogy egy népszavazással érdemes‑e megakadályozni azt, hogy akár egy katonai, népegészségügyi, szociális, oktatási vagy a társadalom érdekében álló beruházás gyorsabban meg tudjon valósulni Magyarországon. Bízom abban, hogy a képviselő úr, most, hogy áttekintettük a szabályozás kereteit, jobban tudja értelmezni annak a rendelkezéseit. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)