Fekete-Győr András (Momentum)

FEKETE-GYŐR ANDRÁS (Momentum): Köszönöm. Ma hajnalban az orosz csapatok támadást indítottak hazánk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink nem állnak harcban. A kormány nem fog védekezni. Így hangzott volna a miniszterelnöki rádióbeszéd, ha 1956-ban nem Nagy Imre, hanem Orbán Viktor ül a kormányfői székben. Persze az ön főnökét nem hurcolták volna el Magyarországról. Őt vörös szőnyegen fogadták volna Moszkvában, mint Kádár Jánost és Münnich Ferencet. S így fogadják ma Orbán Viktort is.

Sokan sok mindent mondtak az utóbbi napokban az ön barátjának, Orbán Balázsnak az elhíresült mondatairól. Nekem egy szó jut eszembe: árulás. Illetve bocsánat, még egy, az, hogy esküszegés. Én, Orbán Balázs fogadom, hogy Magyarországhoz hű leszek. Maga Orbán Balázs mondta ezt ennek a háznak a falai között. Ő erre esküdött fel. És ezt szegi most meg, amikor azt állítja, hogy felelőtlenség védekezni a putyini agresszióval szemben. Orbán Balázs nem megvédené, hanem elárulná Magyarországot. Ez a nemzeti szégyen, ami Magyarországon az elmúlt napokban tort ül.

Ne bújjanak Rogán Antal szoknyája mögé, az a kérésem, mert nincs az a felmérés, nincs az a közvélemény-kutatás, ami megmenthetné őt attól a szégyentől, amit a szavai hoztak Magyarországra. Orbán Balázs, tisztelt képviselőtársaim, meggyalázta a hősi halottainkat, meggyalázta őseink és hőseink emlékét, akik mártírhalált haltak Magyarországért, minden magyarét, aki valaha az életét adta azért, hogy 1100 év után magyarként élhessünk a Kárpát-medencében.

Válaszoljon tehát: ön szerint is az lett volna a helyes, ha 1956-ban harc nélkül adjuk fel magunkat? És mit tennének ma? Megvédenék‑e Magyarországot a putyini invázióval szemben, vagy feladnák a hazát és a szabadságunkat? Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a Momentum soraiban.)