Harrach Péter (KDNP)

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! Az idős emberek biztonsága érdekében tavaly létrejött a Gondosóra-program, a szociális gondoskodásnak egy új, sikeresnek tűnő programja. A kérdés az, hogyan is működik ez a program, amely európai szinten is egyedülálló kezdeményezés.

Egy ingyenesen igénybe vehető, 65 év felett alanyi jogon hozzáférhető jóléti szolgáltatásról van szó, amelynek célja, hogy az idősek szükség esetén egy órán levő gomb megnyomásával jelezni tudják segítségkérési szándékukat. Ez a kérés sokszínű lehet: egészségi vagy az életvitelükből eredő probléma.

Kérdés, hogy miért is volt erre szükség. Azt hiszem, a válasz egyértelmű: az életkor előrehaladásával sérül az idős ember biztonságérzete, ehhez járul az, hogy a magányosan élő idős ember valóban sérülékenyebb lesz. A program sikerét az garantálja, hogy a jelzést fogadják, és biztosítják a segítséget, és ez természetesen az eseménynek megfelelő segítség lesz.

Mára mintegy 650 ezer idős ember vette igénybe ezt a szolgáltatást, és a visszajelzések szerint ezek az emberek elégedettek, nyugodtak és biztonságban érzik magukat. Ebből is látszik, hogy a kormányzat jó döntést hozott, és nem hagyta cserben az elbizonytalanodott időseket. A jelzések szerint mintegy 16 ezer életet mentett meg eddig ez a program; nyilvánvaló, hogy itt életveszélyes helyzetek kezeléséről volt szó. Úgy látom, hogy a programban minden a helyén van: az idős ember biztonságban érzi magát, a kormány teljesítette a feladatát, és a végrehajtók pontosan és felelősen végzik munkájukat.

Az a kérdésem, tisztelt államtitkár úr, hogy milyen eredményeket ért el a Gondosóra-program, és ez nyilván azt jelenti, hogy a jelzések után milyen intézkedések történnek. (Taps a kormánypárti padsorokban.)