Dr. Lukács László György (Jobbik)

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországra látogatott a Kínai Kommunista Párt vezetője, ez lehetne egy nem jól csengő szalagcím az elmúlt napokból, de hogyha úgy nézzük és úgy látjuk, hogy az Európa-napon, az Európa biztonságáról szóló napon látogatott Magyarországra a Kínai Kommunista Párt vezetője, már aggodalomra ad okot, méghozzá azért, mert meg kell nézni, hogy kik is ezek a kínaiak, akik most önökkel egy ölelésben vannak.

Kínában közismerten magas a demokráciadeficit, a demokráciáról lényegében hírből sem hallottak, az ottani szabályok lábbal tiporják az emberi jogokat, erre Tibet, az ujgurok, illetve akár Tajvan példája is erős figyelmeztetést ad. Egy megfigyelő államról van szó, az is teljesen világos, ráadásul arról az államról, amely Magyarországra rendőri erőket küld még most is ‑ mondhatjuk nyugodtan ‑ tisztázatlan okokból, hiszen turisták védelmére küldik őket önök szerint, helyette teljesen más jelenetekről számoltak be az előző napokban is.

Az viszont különösen érdekes, hogy nem szólnak arról a hírek, hogy az a kormány és az a Fidesz, amely magát a keresztényüldözés elleni fellépésnek az egyik legfőbb harcosának mondja, miként kérte számon azt a Kínát, azt a kínai vezetőt a rendszeres keresztényüldözésről, amely Kínában történik. Ugyanis 2012 óta, amióta a mostani elnök hatalmon van, lényegében folyamatosan erősödött, és az elmúlt öt évben soha nem látott mértékűre emelkedett Kínában a keresztényüldözéses esetek száma. Vissza kell utasítani, a Jobbik-Konzervatívok úgy gondolja, hogy első pontként azt kellett volna számonkérni a kínai elnökön, hogy miként fordulhat ez elő, és ezt miként lehet megakadályozni, mert ez teljességgel elfogadhatatlan.

De hát, ugye, nem tudjuk, hogy miben állapodtak meg önök, illetve most már lehet tudni, nem önöktől, hanem a kínai kommunisták voltak olyan szívélyesek, hogy közzétették, hogy önökkel hány pontban, miként állapodtak meg, de azért még mindig vannak kérdések, amelyek kapcsán nem tudjuk, hogy mi történik. Az atomenergetikai megállapodásnál azért hadd kérdezzem meg önöket Jász-Nagykun-Szolnok megyei emberként, hogy, ugye, nem arról van szó, hogy önök a Tisza mentén fognak atomerőművet létesíteni. Mert nehéz, illetve mondjuk úgy, hogy nagyon könnyű az önök gondolkodásából kiolvasni azt, hogy ilyen tervvel állnak elő, ha van egy a Duna mentén, akkor akarnak most már egyet a korábbi orosz technika helyett a kínai technikával a Tisza partjára is telepíteni. Érdemes lenne erről az ottaniakat megkérdezni, hogy mit gondolnak róla.

De itt van a mérgező akkugyárak kérdése. Önök arra az akkumulátortechnológiára építik a jövőt, amelynek a kapcsán még közel sem eldöntött, hogy a biztos befutója lesz annak a technológiai változásnak, amely a mobilitást, akár az elektromobilitást vagy a más irányú mobilitást jelenti, úgyhogy ebben az esetben önök semmi mást nem csinálnak, mint hogy biankó csekkre idehozzák ezeket a mérgező akkugyárakat. Ezek a mérgező akkugyárak pedig még annyiban rosszak Magyarországnak, hogy egyfajta mágnesként szolgálnak azoknak a migránsmunkásoknak, akiket Kínából ezerszámra hoz be az ottani állam, az ottani közvetítők, azoknak, akik azért érkeznek Magyarországra, hogy elvegyék a magyar emberek munkáját, hogy segítsék azokat a cégeket, amelyek itt dolgoznak, hogy alacsonyak legyenek a bérek, hogy a magyar emberek ne tudjanak munkát vállalni.

Mindez végül abban fog kicsúcsosodni, hogy egy népességcsere lesz Magyarországon, a magyar emberek Nyugat-Európába kénytelenek menni tisztességes bérekért; ahelyett, hogy önök arra fektetnék a hangsúlyt ‑ és ez a Jobbik-Konzervatívoknak határozott álláspontja ‑, hogy a belső tartalékainkat használjuk fel, olyan vállalkozásokat segítsünk, amelyek magyar embereket dolgoztatnak, és a kis- és közepes, sőt a legkisebb vállalkozásokat kell támogatni azok helyett az összeszerelő üzemek helyett, amelyek a modern kori rabszolgaságba taszítják az embereket.

(13.40)

A következő viszont egy másik, aggodalomra okot adó körülmény. Ne legyen igazam, tisztelt képviselőtársaim, de mégiscsak egy olyan Kínával barátkoznak önök, amelyről elképzelhető, hogy a közeljövőben akár megtámadja Tajvant. Az lesz az a következő globális pont, amelyben nemcsak mi, hanem a modern, civilizált világ is egy óriási problémával néz szembe, és abban találjuk magunkat, ahogy önök most az oroszok mellett kikötöttek ebben a háborúban, hogy abban a háborúban önök a kínaiak oldalán fognak kikötni, és nem a békét fogják választani, hanem a gazdasági és egyéb kapcsolatok miatt a kínaiak oldalára fognak állni. Ezt a beláthatatlan következményt minden erővel el kell kerülni, és nem segít Magyarország függetlenségének megítélésében és függetlennek maradásában az a diplomáciai szájra puszi, nyugodtan mondhatjuk így, amit most a kínai elnökkel önök váltottak.

Világossá kell tenni tehát Magyarországon, hogy Magyarországnak elsődleges érdeke, hogy az orosz és a kínai ilyen hatalmi erőtértől távol maradjon, nem szabad ezt a szoros ölelést tovább folytatni. Helyre kell állítani Magyarország nyugati orientációját, amely mind politikai, mind gazdasági értelemben hasznos nekünk, világossá kell tenni, különösen az Európa-nap alkalmából, hogy nekünk Európa a biztonságunk, az tudja a gazdasági biztonságot, a fizikai biztonságot, a létbiztonságot garantálni, és nekünk Európában a helyünk, Európával kell, új alapokra helyezve, szövetséget kötni, nem pedig a kínai és az orosz diktátorok kegyét kell keresni. (Taps a Jobbik padsoraiból. ‑ Rétvári Bence: EU-zászlót égettetek!)