Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Bizonyára tudják, hogy a Demokratikus Koalíció álláspontja az Alaptörvény ügyében teljesen egyértelmű, hiszen egy alkotmánnyal szemben vannak alapvető elvárások, az, hogy ennek a megalkotása nemcsak szabályosan, de megfelelően, széles körű konszenzussal, megfelelő szakmai megfontolás után szülessen vagy történjen meg. Feltétel az, hogy az alkotmány kifejezze a nemzet nagy részének akaratát, és közös konszenzusos szabályokat állapítson meg, ne egy párt diktátuma legyen, és feltétel az egy alkotmánnyal szemben, hogy állandóságot, stabilitást biztosítson a közjogi rendszernek.

Nos, az önök Alaptörvénye ezek közül egyik feltételnek sem felel meg, sem a megalkotás módja nem olyan volt, ami alapján ezt el lehetne fogadni alkotmánynak, sem nem fejezte ki a társadalmi konszenzust. Egy párt diktált alkotmánya volt a ’49-es alkotmányhoz hasonlóan, és azóta pedig a stabilitásról beszélni sem érdemes, hiszen most a tizenharmadik módosításnál tartunk 13 év után, miközben, mondjuk, összehasonlításként az Egyesült Államok kétszáz évnél jóval hosszabb idő alatt jutott el a 27. módosításig.

Az a helyzet, képviselőtársaim tehát, hogy Magyarországnak ma nincs legitim alkotmánya, egy fideszes Alaptörvénye van. Ennek a vitáiban mi részt veszünk, elmondjuk a véleményünket, de a szavazásában semmilyen módon nem vettünk részt eddig sem, és nem fogunk részt venni ez alkalommal sem.

Le is ülhetnék, és azt mondhatnám, hogy lényegében minden lényeges dolgot elmondtam (Dr. Láng Zsolt: Tessék! ‑ Derültség a kormánypártok soraiban.), és úgy látom, vannak képviselőtársaim, akiknek ezzel örömet okoznék. De hát, azért mégiscsak kénytelen vagyok a közvéleményt tájékoztatni arról, hogy ráadásul jó szokás szerint ismét azt követték el, nem először egyébként, hogy benyújtottak egy alaptörvény-módosítást, egyébként olyan céllal és szándékkal, amivel akár egyet is lehetne érteni, majd utána egyrészt bevezetnek egy olyan módosítást, amelyik megszünteti az igazságügy-miniszteri ellenjegyzést.

Nyilvánvaló, látjuk, hogy miről van szó: önök lebuktak, hogy kormányzati hozzájárulással adtak kegyelmet egy pedofilnak, és most ezt úgy akarják megoldani, hogy megszüntetik ezt a formális hozzájárulást, miközben nincs ember, aki feltételezné, hogy az önök által kinevezett köztársasági elnökök a Fidesz és a miniszterelnök tudta nélkül hoznának meg ilyen döntéseket.

Egyébként technikailag is lehetetlen elképzelni azt, hogy ne az Igazságügyi Minisztérium vagy az igazságügyi rendszer közreműködésével készüljenek el ezek a kegyelmi felterjesztések, az ezzel kapcsolatos anyagok ne az Igazságügyi Minisztériumon keresztül jutnának el a köztársasági elnökhöz. Nagyon nehezen lehet azt elképzelni, hogy a köztársasági elnök egy kellemes hajnalon felébred, és eszébe jut, hogy hát, ennek a Nagy Józsinak vagy Kis Pistának most már tényleg kegyelmet kellene adni. Ez nyilvánvalóan nem így van, ez életszerűtlen. Ezeket a döntéseket ugyanúgy a kormány fogja előkészíteni innentől kezdve is, csak formálisan megszüntetik az ellenjegyzést, hogy ne legyen önökre rábizonyítható az, hogy az önök politikai szándékait tükrözik ezek a felháborító kegyelmi döntések.

Akár meg is kérdezhetném, hogy milyen újabb kegyelmi döntésekért akarják a köztársasági elnökkel elvitetni a balhét, mik azok a döntések, amiket most már ellenjegyzőként sem akar a kormány vállalni, miközben ezek szerint szándék van rájuk.

A másik két javaslat nagyon mókás, mert a hitelfelvétellel és a csapatmozgással kapcsolatos javaslatok látszólag azt tükrözik, hogy a Fidesz nem bízik meg a kormányban. Legyen világos: a hitelfelvételhez eddig az Európai Tanácsban a kormány döntésére volt szükség. Ahhoz, hogy lett hitelfelvétel, a magyar kormány hozzájárulása kellett. Önök most a kormánynak ezt a jogkörét akarják korlátozni, ami egyébként felvet némi jogi problémát is, de ez a kevésbé fontos. Valójában persze nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy a kormány majd úgy dönt, hogy szeretne támogatni hitelfelvételt, idejön a parlament elé, és önök leszavazzák. Soha semmiben nem szavazták le a kormányt az elmúlt 14 évben, nagyon csodálkoznék, ha pont most kezdenék el.

Hasonló a helyzet a csapatmozgással. A csapatmozgások esetében, ahogy ezt képviselőtársam igen helyesen elmondta, eddig is egyébként részben az Országgyűlésnek, részben pedig a kormánynak volt jogköre abban, hogy erről döntsön. Most ezt önök kiszervezik egy külön kétharmados törvénybe, amit egyébként nem mondanak meg, hogy mi lesz benne, nagyon figyeltem, hogy akár miniszter úr, akár képviselő úr elmondja‑e, hogy egyébként akkor mi a szándék, milyen lesz ez az új eljárásrend. De hát, logikai alapon vagy az történhet, hogy mindent ugyanígy hagynak, vagy az történhet, hogy a kormánynak adnak nagyobb hatáskört, vagy az Országgyűlésnek adnak nagyobb hatáskört, más nem történhet. A változtatásnak nem lehet semmilyen praktikus oka azon túl, hogy ezzel valamilyen módon politikai üzenetet akarnak átadni.

Elértem a lényeghez: ez a két módosítás semmilyen gyakorlati célt nem szolgál, ennek a két módosításnak semmilyen érdemi jelentősége nincsen. Ezeket nem azért nyújtották be, hogy egyébként ettől bármi változzon, hogy a kormány fölött nagyobb kontroll legyen vagy kisebb kontroll legyen, ezeket az alaptörvény-módosításokat azért nyújtották be, mert úgy, ahogy a gyermekvédelmet, úgy az Alaptörvényt is csak puszta, meztelen politikai propagandaeszköznek tekintik.

Ahogy a korábbi alaptörvény-módosítások is számos alkalommal, ez is csak arra szolgál, hogy elmondhassák azt, hogy milyen veszélyt jelent az Európai Unió, hogy milyen felelőtlen politikát folytat, hogy szidhassák tovább Brüsszelt, és szidhassák tovább az Európai Uniót; illetve hogy úgy beszélhessenek az Ukrajnát ért orosz agresszióról, hogy ne kelljen kimondaniuk, hogy agresszió, hogy ne kelljen kimondaniuk azt, hogy az önök nagy barátja, Putyin elnök kezdte ezt a háborút, és ne kelljen kimondaniuk azt, hogy a putyini Oroszország jelent veszélyt Európára és Európa békéjére, hanem úgy állíthassák be, minthogyha Magyarország szövetségesei, a NATO jelentene veszélyt a békére, a NATO veszélyeztetné Magyarország biztonságát.

(17.40)

Ez nem így van, képviselőtársaim! Teljesen nyilvánvaló, hogy egyébként ez egy hazug beállítás. Hazug beállítás az is, hogy az Európai Unió Magyarországnak kárt akarna okozni, meg hazug beállítás az is, hogy egyébként a NATO akart volna vagy akarna háborút. Egyik sem így van. De hogy ezeket a hazugságokat kellő súllyal ismételgethessék és sulykolhassák, ez a célja ennek a két alaptörvény-módosításnak.

De még egyszer mondom, a tartalmuktól függetlenül az egyébként formailag is elfogadhatatlan, hogy benyújtott a kormány februárban egy alaptörvény-módosítást, majd most váratlanul eszébe jut néhány képviselőnek, hogy teljesen más témaköröket is szeretne szabályozni az Alaptörvényben, és hozzá kell tennem, élek a gyanúperrel, hogy még a jövő csütörtöki Törvényalkotási Bizottság előtt is beérkezhet néhány alaptörvény-módosítás. Láttunk már ilyet, amikor a Törvényalkotási Bizottságnak jutott eszébe, hogy még az Alaptörvénnyel kellene valamit kezdeni.

Na, ezért mondom azt, képviselőtársaim, hogy önök nem veszik komolyan az alkotmányosságot, az önök Alaptörvénye nem alkotmány, és éppen ezért ebben a komédiában mi nem fogunk részt venni. Köszönöm szépen.