Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvényünk kimondja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A gyermekek, gyermekeink védelme nem lehet a napi politikai csaták eszköze. Elvárjuk az ellenzéktől is, hogy támogassa a mostani törvényjavaslatunkat.

A kormánypártok által benyújtott második gyermekvédelmi csomag 22 törvény módosítására tesz javaslatot. Előterjesztésünk nem előzmény nélküli, a Fidesz-KDNP-frakció és a kormány ciklusokon átívelően dolgozott és dolgozik majd ezután is a gyermekek védelme érdekében. Az elmúlt évtizedben számos rendelkezést hoztunk ezen a területen, csak néhány jelentősebb ezek közül: 2013-ban szigorítottuk a pszichoaktív anyaggal visszaélés tényállását, ha ezt iskolák területén, környezetében követik el, vagy ha kiskorúaknak árusítják ezeket.

Szintén 2013-ban a köznevelési intézményeknek és a nyilvános könyvtáraknak kötelezővé tettük a szűrőszoftverek alkalmazását a tanulók által hozzáférhető számítógépeken. 2014-ben előírtuk az internetszolgáltatóknak, hogy biztosítsanak a honlapjukról a szülők által ingyenesen letölthető szűrőszoftvereket; megjegyzem, akik számára ez nem volt világos, hogy a most benyújtott javaslatunkban egy további, másik tartalmú módosítás szerepel.

2014-ben bevezettük a gyermekvédelmi gyámság intézményét. 2016-ban kétszintűvé alakítottuk át a gyermekvédelmi rendszert, és 2019 végére megnégyszereztük a gyermekjóléti központok számát, országos szinten 48-ról 197-re emeltük; tehát ez 2016-ban volt. Aztán egy évvel később bevezettük, hogy a pedofil-bűncselekmények elkövetőit ‑ a bíróságoknak ebben mérlegelést nem hagyva ‑ kötelező végleges hatállyal eltiltani a gyermek nevelésével, felügyeletével, gondozásával vagy gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységüktől.

2018-ban előírtuk, hogy a fenntartó a gyermekvédelmi intézmény vezetőjének a kinevezése előtt köteles beszerezni az előző munkáltató véleményét is. 2020-ban aztán, a győri gyermekgyilkosságra reagálva bevezettük, hogy a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévnyi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett erőszakos bűncselekmény elkövetője nem bocsátható feltételes szabadságra, ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

Aztán ugyanebben az évben megemeltük egyes, gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények ‑ ilyen például a gyermekprostitúció, az emberkereskedelem ‑ büntetési tételét. És persze ott van a 2021-ben elfogadott első gyermekvédelmi törvény, amely létrehozta a pedofil-nyilvántartást, szigorította a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló iskolai foglalkozások megtartásának szabályait.

Megemelésre kerültek a gyermekpornográfia tényállásának büntetési tételei. Kizártuk a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből a gyermekek sérelmére elkövetett, nyolcévnyi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szexuális bűncselekmények miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személyeket.

Tovább szigorítottuk a foglalkoztatási feltételeket. A kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény elkövetőjét nem alkalmazhatja a kiskorú részére szabadidővel, szórakozással, sporttal összefüggő szolgáltatást nyújtó munkáltató.

No, nézzük, hogy a baloldal politikusaiból milyen reakciót váltott ki a 2021-es törvénycsomag! A DK parlamenti bizottságok összehívását kezdeményezte a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Szerintük az a legszörnyűbb ilyen típusú jogszabály a világon, beleértve a diktatúrákat is, szerintük a szavazás a szégyen napja ‑ mondták ezt a gyermekvédelmi törvényről.

Szabó Timea képviselőtársam például azt mondta a szavazásról, hogy a Párbeszéd ebben a hitványságban nem vesz részt, és ha kormányváltás lesz, az összes gyalázatos törvényt eltörlik a föld színéről. Karácsony Gergely is megszólalt, szerinte „A mai szégyenteljes napon az ellenzéknek nem a parlamentben van a helye, hanem az utcán”, Márki-Zay Péter pedig azzal kampányolt, hogy ő egyből el fogja törölni a gyermekvédelmi törvényt. A Momentum itthon és Brüsszelben is a törvénycsomag ellen áskálódott.

Már 2021-ben megmondtuk, hogy folytatni fogjuk a megkezdett munkát. Áttekintettük a jogrendszert, meghallgattuk és befogadtuk a gyermekvédelemben dolgozók több javaslatát, és számos egyeztetést folytattunk le az elmúlt másfél évben. Ennek eredménye a jelen vitában tárgyalt két törvényjavaslat. Ugye, azért kettő, mert szét kellett szednünk a javaslatokat; amelyeket az Európai Unió felé notifikációra kell majd küldenünk, azok külön szerepelnek.

(11.50)

Ezekről a törvényekről a magyar Országgyűlés majd akkor fog dönteni, ha Brüsszel elfogadta ezeket. (Arató Gergely: Mi van a szuverenitással? Abból mi fog következni?)

De hogy a baloldal után most már komolyan vehető dolgokról is beszéljünk, nézzük, hogy mit is tartalmaz a most önök előtt fekvő két javaslat, amelyeket nevezzünk tehát az egyszerűség kedvéért második gyermekvédelmi csomagnak!

Az elévülés. A Btk. elévülési szabályait 2014-ben és 2021-ben is szigorította már a Fidesz-KDNP. A 2014-es törvénymódosítással bevezetésre került, hogy nem évülnek el a gyermek sérelmére elkövetett, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szexuális bűncselekmények. A 2021-es módosítás a sértett 18. életévéről a 21.-re emelte azt a korhatárt, amikortól a gyermek sérelmére elkövetett erőszakos, illetve szexuális bűncselekmények elévülése megkezdődik. A fokozatos szigorítások ellenére továbbra is előfordul, hogy gyermekek szexuális abúzus áldozataivá válnak, és amíg van egy gyermek is, aki ennek ki van téve, aki ezt elszenvedni kénytelen, indokolt az elévülési szabályok további szigorítása.

A mi javaslatunk értelmében a jövőben a gyermekek sérelmére elkövetett pedofil-bűncselekmények nem évülhetnek el, függetlenül a kiszabható büntetés mértékétől, tehát semmilyen elévülés nem lesz.

Nézzük az erkölcsi bizonyítványokra vonatkozó javaslatunkat! A javaslat egyik fontos eleme, hogy a pedofil-bűncselekmények elkövetőit elzárjuk attól a lehetőségtől, hogy mentesülhessenek tetteik következménye alól, azaz, hogy erkölcsi bizonyítványt kapjanak. A módosítás a gyermekek sérelmére elkövetett pedofil-bűncselekmények elkövetői esetében kizárja a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés lehetőségét, azaz ők örökre büntetett előéletűek maradnak. Kemény szabályt hoztunk, tudjuk, de a gyermekek jogainak védelme elsőbbséget élvez az elkövetők társadalomba való visszailleszkedésének elősegítéséhez képest.

Igazán elrettentő, a bűnelkövetéstől való visszatartó erőt az jelent, ha az elkövetők a pedofil-bűncselekmény elkövetésekor tudatában vannak, hogy tetteik következményei alól soha nem mentesülhetnek, miként az ilyen cselekmények a gyermekek testi és lelki fejlődésében is örökre nyomot hagynak. Az elkövetők ugyanolyan sérelmet kell hogy elszenvedjenek, mint amekkora sérelmet ők okoztak a gyermekeknek. A jövőben tehát az ilyen elkövetők soha nem kaphatnak erkölcsi bizonyítványt ‑ pont.

Feltételes szabadságra bocsátás és a reintegrációs őrizet. Nézzük, mit tartalmaz tehát a javaslat! A hatályos szabályozás értelmében nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha gyermek sérelmére nyolcévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett szexuális bűncselekmény miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre. A javaslat valamennyi, tehát nem csak a nyolcévnyi vagy annál súlyosabb szexuális bűncselekményre kiterjeszti ezt a szabályt. Nincs tehát feltételes szabadságra bocsátás a pedofiloknak, miképpen a jövőben reintegrációs őrizetbe sem helyezhetők.

A pedofil-nyilvántartással kapcsolatos megfeleltetési eljárásra vonatkozó szabályoknál is hoztunk egy passzust, annak érdekében, hogy azon magyar állampolgárok adatai is bekerüljenek és megismerhetővé váljanak a pedofil-nyilvántartásban, akiket az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban ítéltek el pedofil-bűncselekmény elkövetése miatt, így a javaslat módosítja a megfeleltetési eljárás kezdeményezésére vonatkozó szabályokat a bűnügyi nyilvántartási törvényben.

Nézzük az alkalmassági vizsgálatokat! A gyermekvédelmi rendszerben jelenleg számtalan kiváló, elkötelezett, a gyermekek érdekeit szem előtt tartó és fáradságot nem ismerő szakember dolgozik, akiknek mindannyian hálával tartozunk. De az elmúlt időszak eseményei rámutattak arra, hogy egyesek beteges hajlamaik kiélése céljából közéjük férkőznek. Őket minden egyes rendelkezésünkre álló eszközzel ki kell szűrni, nem férhetnek a gyermekek közelébe ezek az emberek. A javaslat ezért fenntartótól függetlenül bevezeti a gyermekvédelmi intézményrendszerben szakmai munkakörben foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatát, amely három részből tevődik össze: a pszichológiai alkalmassági vizsgálat, a kifogástalan életvitel ellenőrzése és a megbízhatósági vizsgálat. A megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége kiterjesztésre kerül továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási szakembereire és az örökbefogadással foglalkozó civil szervezetek foglalkoztatottjaira is. Abban az esetben pedig, ha az illető nem felel meg a pszichológiai alkalmassági feltételeknek vagy a kifogástalan életvitel körülményének, jogviszonyát meg kell szüntetni, és végkielégítésre sem lesz jogosult.

Jelzőrendszer. Amint arra az imént is már utaltam, a gyermekvédelemben alapvetően tisztességes, becsületes emberek dolgoznak, azonban a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók tapasztalatai igazolták azon félelmeinket, hogy a gyermekek veszélyeztetettségének észlelése esetén a jelzési kötelezettséggel rendelkezők sok esetben elmulasztják erről értesíteni a hatóságokat. Ennek szankciója jelenleg mindössze fegyelmi felelősségre vonás. Gyermek nem kerülhet, illetve nem maradhat veszélyeztetett helyzetben, ezért a büntető törvénykönyvben egy új tényállást alkottunk meg, amely értelmében két év szabadságvesztés járhat azért, ha a jelzőrendszeri tagok elmulasztják jelezni a gyermek veszélyeztetettségét.

Itt képviselőtársaim a Fidesz- és KDNP-ből jelezték, hogy szeretnének egy módosítást ide benyújtani, amely azt jelentené, hogy az egyesületek, alapítványok és egyházak által működtetett intézmények jelzőrendszeri tagjai is ezen szabály hatálya alá esnének, tehát kiterjesztjük ezekre a munkatársakra is ezt a büntető törvénykönyvbe behozott új passzust. Az előterjesztők nevében mondom, hogy mi támogatjuk ezt a javaslatot, és várjuk a módosítást.

Itt engedjenek meg egy rövid megjegyzést szintén a jelzőrendszer kapcsán, mert a DK már telekürtölte a sajtót azzal, hogy a Fidesz az ő ötletüket lopta el még 2020-ból vagy 2021-ből, és most az ő tollaikkal ékeskedik, mármint a Fidesz. Hát, tisztelt képviselőtársaim, akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba, nézzük meg, hogy mi volt a DK javaslata! Ez, ugye, arra vonatkozott, hogy bárki, aki a gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményről tudomást szerez, és mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, az három év börtönt kaphat. Azonban az elkövető hozzátartozója mentesült volna a feljelentési kötelezettség alól, márpedig szerintünk, ha a pedofil-bűncselekményt családon belül követik el, és erről a családtag vagy közeli hozzátartozó tudomást szerez, akkor szerintünk őt mindenki másnál jobban terheli az a felelősség, hogy bejelentést, illetve feljelentést tegyen, tehát a hatóságokat tájékoztassa. Másrészt, mivel a feljelentési kötelezettség kiterjedt volna mindenkire, ez visszatarthatta volna a büntetőeljárást elkerülni akaró sértettet attól, hogy valakivel beszéljen az átélt traumáról. A javaslat továbbá a különböző hivatásrendek titoktartási szabályait is átgondolatlanul kuszálta volna össze. Tehát szokás szerint egy napi politikailag motivált, jogilag kidolgozatlan javaslat volt.

Nézzük a javaslatban, hogy mi szerepel a sértő tartalom eltávolítása, pornográf tartalmak szűréséről! A javaslat több eszközzel igyekszik védeni a gyermekeket az online térben is. Az internet- és a médiahasználat új és erőszakos cselekedetek, módszerek egész sorát teszi lehetővé. Ezek közül kiemelkedik az internetes zaklatás, az úgynevezett cyberbullying, melynek számos formája van. Az egyik ilyen, hogy egy adott személyről ‑ gyakran kiskorú személyről van szó ‑ megalázó vagy akár jogsértő tartalmat raknak fel internetes felületekre. A javaslattal ezek megakadályozásában is szeretnénk egyet előrelépni. Most itt előrebocsátandó, hogy a különböző netes platformokra, tartalmakra egy rendkívül komplex hazai és nemzetközi szabályrendszer vonatkozik. Mi a magyar jogszabályokkal szeretnénk elmenni a falig.

(12.00)

A módosítás nyomán egyfelől egyszerűbbé válik majd a kiskorúak személyiségi jogait sértő, a cyberbullying kategóriáját is kimerítő tartalmak jelentése és azok eltávolítása. A jövőben a kiskorú törvényes képviselője számára ‑ korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a kiskorú számára is ‑ lehetővé válik, hogy ne kelljen teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalni a kiskorú jogait sértő tartalom eltávolítására irányuló, az adott szolgáltatóhoz benyújtott kérelmet.

A jövőben elegendő lesz csak a kiskorú, illetve törvényes képviselője eljárása esetén a kérelmező személyazonosságának azonosítására alkalmas elektronikus úton felhívni a szolgáltatót a sértett tartalom eltávolítására. A szolgáltató pedig a jelentésre és eltávolításra vonatkozó értesítések benyújtásának elősegítése céljából köteles könnyen hozzáférhető, átlátható és felhasználóbarát elektronikus rendszert üzemeltetni a honlapján.

A másik terület, ahol jelentős változást eszközöl a javaslatunk, a gyermekek pornográf tartalmakhoz való hozzáférésének korlátozása. A pornográfia kiskorúakra gyakorolt káros hatásai széles körben ismertek: mentális és önértékelési problémák, tárgyiasítás köthetők e tartalmakhoz.

Ennek ellenére napjainkban azt tapasztaljuk, hogy a kiskorúak egyre fiatalabb korban találkoznak pornográf tartalmakkal. Ezt nagyban elősegíti, hogy ezen tartalmak egyszerűen elérhetőek a neten, a kiskorúak többsége pedig ma már rendelkezik okoseszközzel, azon internet-előfizetéssel vagy otthoni wifihálózattal.

A javaslat értelmében az internetszolgáltatók a szülők kérésére kötelesek a pornográf oldalak kiszűrésére alkalmas szolgáltatást, úgynevezett szűrt internetet biztosítani, kezdetben a mobil-előfizetéseknél, tehát a mobilinternet-előfizetéseknél, majd később az otthoni, vezetékes internetszolgáltatásnál is.

A szűrés alapja egy folyamatosan frissülő feketelista a leglátogatottabb pornográf oldalakról, amelyet a médiahatóság fog összeállítani. Vizsgáljuk továbbá annak lehetőségét és az uniós szabályokkal való összeegyeztethetőségét, hogy a médiahatóság egy sokkal tágabb, a gyermek életkorának nem megfelelő tartalmak kiszűrésére alkalmas listát is készítsen, a szülők pedig választhassanak ebből. Kiemelendő, hogy a szabályozás értelmében az internetszolgáltatók kötelesek lesznek minden előfizetőt tájékoztatni a szűrt internet igénybevételének lehetőségéről és ingyenességéről.

Ennek kapcsán engedjenek meg egy újabb megjegyzést! A legutóbbi Kormányinfón egy felkészületlen sajtómunkatárs ezen javaslatról azt állította, hogy nincs ebben semmi új, ez már vagy tíz éve létezik. Nos, a kérdező nyilván arra a szabályra gondolt, ami jelenleg is előírja az internetszoláltatóknak, hogy a honlapjukon ingyenesen elérhetővé kell tenniük a szűrőszoftvereket, amiket a szülők letölthetnek és telepíthetnek.

Azonban ezekről tapasztalataink szerint kevesen hallottak, és még kevesebben alkalmazzák ezeket, ezért mi megfordítottuk a dolgot, és a technológiai megoldás alkalmazását a szülőről áttettük a szolgáltatóra, másrészt előírtuk, hogy a szolgáltató köteles legyen rákérdezni a szülőnél, hogy kéri‑e a gyermeke telefonjára a feketelistás oldalak blokkolását, és ha igen, akkor azt a szolgáltató állítja be számára. Újítás továbbá, hogy a médiahatóság által összeállított ezen feketelista révén eleve nem lesznek elérhetőek ezek az oldalak a kiskorúak telefonján. Nincs tehát tíz éve ilyen; sosem volt.

Tisztában vagyunk azzal, hogy nem ez az első, és nem is az utolsó téves értelmezés a gyermekvédelmi csomagban szereplő javaslatok kapcsán. Hogy mindez szándékolt vagy sem, ez lényegtelen is, mert úgy beszélni egy javaslatról, hogy az illető el sem olvassa azt, majd így próbálja meg hitelesen ‑ idézőjelben ‑ tájékoztatni a közvéleményt, legalább annyira problémás, minthogyha szándékosan teszi ezt.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Komoly csomag van tehát előttünk, mely olyan célokat tűz ki, amelyet, remélem, minden képviselő ‑ még a baloldali képviselők is ‑ támogathatónak tartanak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)