Héjj Dávid (Fidesz)

HÉJJ DÁVID, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2024. április 25-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló T/8003. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Ház! Az előttünk levő törvényjavaslat megalkotása okaként két célt határoz meg. Egyrészt az elektronikus anyakönyv 2014. július 1-jén történt bevezetése óta több olyan eset derült ki, amikor a papíralapú anyakönyvbe bejegyzett adatokban eltérés mutatkozott, vagy az anyakönyvbe és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett adatok között állt fent eltérés. Ezeket orvoslandó a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült esetek vizsgálatát követően tesz javaslatot az említett esetek gyorsabb és méltányosabb kezeléséhez szükséges jogszabály-módosítások elfogadására.

A törvényjavaslat másik kifejezett célja a közlevéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányok kutatásának elősegítése. A rohamosan változó világban, amikor korántsem magától értetődő, hogy a családok generációról generációra ugyanazon a településen éljenek, és a szájhagyomány biztos alapot nyújtson a családi múlt megismeréséhez, egyre nagyobb igény mutatkozik az emberek részéről arra, hogy a gyökereket, a múltba visszamenő családi kötődéseket a családfakutatás módszerével keressék és találják meg.

A családfakutatás legkézenfekvőbb forrásai az anyakönyvek, amelyek lehetőséget biztosítanak a nemzedékek egymás utáni sorsának rekonstruálásához. Ezen kutatások elsődleges adathordozói a születési, házassági és halotti anyakönyvek másodpéldányai. A jogszabály-módosítás a családfa- és családtörténeti kutatásokat azáltal kívánja elősegíteni, hogy a védelmi időkre vonatkozó szabályok felülvizsgálatával teljes anyakönyvi másodpéldányokat tesz egyszerűbben kutathatóvá, a személyes adatok védelméhez fűződő jogok hangsúlyos figyelembevétele mellett.

Az érintett személytől való függetlenítés révén pedig számos év felszabadul a kutatók számára, a jelenhez képest közelebbi időszak is kutathatóvá válik, valamint teljes anyakönyvek adatvédelmi sérelem, incidens és aggály nélkül elemezhetővé válhatnak. Hangsúlyozandó, hogy a javaslat egyensúlyt teremt a kutatásokhoz fűződő érdek és az adatvédelmi érdek között.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon az állami anyakönyvezés kezdete, tehát 1895. október 1-je óta eltelt időszakban a 129 éves papíralapú anyakönyvezést közel egy évtizede felváltotta az elektronikus anyakönyv, amelynek bevezetése hatalmas lépést, hatalmas változást jelentett az állami anyakönyvvezetés történetében. Az országos elektronikus anyakönyvi nyilvántartás létrejöttével csökkentek ugyanis az emberek ügyintézéssel járó terhei, többek között egyszerűbbé váltak az anyakönyvi, az anyakönyvezésen alapuló, a személyes adatok nyilvántartását és azok változását érintő hatósági eljárások, továbbá az ügyfelektől történő anyakönyvi kivonatok indokolatlan igénylésének nemritkán előforduló gyakorlata is tulajdonképpen megszűnt.

(19.10)

Az állampolgárok az országos illetékességi rendszerből következően bármikor bármelyik anyakönyvvezetőnél igényelhetnek anyakönyvi kivonatot, vagy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból kérhetik a teljes anyakönyvi életutat követő adatszolgáltatást.

Ennek köszönhetően gyorsabban, kényelmesebben, szakszerűbben, olcsóbban tudják a polgárok az adatbázisokat, a nyilvántartásokat használni.

Tisztelt Ház! Az állami nyilvántartások közötti adateltérések megszüntetése társadalmi érdek, amelynek során figyelemmel kell lenni az egyéni, sok esetben méltányolható polgári igényekre és érdekekre is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezekre kínál megoldást, ezért az mindenképpen támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr.