Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szeretném képviselő úr figyelmét felhívni az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdésére, mely szerint: „a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik”. Az Alaptörvény 29. cikke értelmében: „a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”.

A kérdésében hivatkozott büntetőeljárás és a nyomozás során beszerzett bizonyítékok értékelése nem tartozik a kormány hatáskörébe. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 164. § (4) bekezdése értelmében a bizonyítékokat a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság értékeli.

Figyelemmel arra is, hogy a kérdésében hivatkozott ügyben az ügyészség vádat emelt, tájékoztatom, hogy az Igazságügyi Minisztérium folyamatban lévő bírósági eljárásokról nem nyilvánít véleményt.

Ezen túlmenően felhívom a képviselő úr figyelmét, hogy a hivatkozott ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2024. március 26-án a következő tájékoztatást adta: „A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az előtte folyamatban lévő büntetőügyben ma ismét tanúként hallgatta ki dr. Magyar Pétert.

(16.10)

Kihallgatása előtt dr. Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy, a volt házastársával, dr. Varga Judit egykori igazságügyi miniszterrel folytatott magánbeszélgetésről készült hangfelvételt.

Helytálló az a hangfelvételen szereplő megállapítás, amely szerint dr. Polt Péter legfőbb ügyész nem uralja az ügyészséget. A legfőbb ügyész vezeti és irányítja Magyarország Ügyészségét, ahol a törvények uralma érvényesül.

Az ügyészség valamennyi, a felvételen és a dr. Magyar Péter tanúkihallgatásán elhangzott állítást elemzi, értékeli, és további bizonyítási cselekményeket végez.

Ismételten szükséges rámutatni arra” ‑ mondja a közlemény, ‑ „hogy ügyészségi iratok eltüntetése, átírása nemcsak jogi, hanem fizikai képtelenség is. Valamennyi, az ügyészségen megjelenő adat és annak sorsa keletkezésétől kezdve dokumentálva van, ráadásul ezek az adatok nem csak egy helyen vannak tárolva, hanem megjelennek más szervek adattárában is, beleértve a nyomozási bírókat vagy a titkos műveleteket végző szerveket. Minden, az úgynevezett Völner-Schadl-ügyben keletkezett dokumentum sorsa ismert, az adatokból feltárható valamennyi cselekmény vizsgálata a vonatkozó törvényeknek megfelelően megtörtént vagy folyamatban van.” Eddig a közlemény.

Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon kérem önt, hogy vegye tudomásul a nyomozó hatóság tájékoztatását. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)