Szabó Sándor (MSZP)

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nemrégiben készült el egy elemzés a GKI részéről, amelyből kiderült, hogy a magyar nyugdíjak értéke a vásárlóerő tekintetében az uniós átlag 52 százalékáról 45 százalékára esett vissza. Lengyelország, Románia, valamint Csehország már előz bennünket, és Szlovákiával azonos szinten vagyunk. Miközben a román nyugdíjak 2004-ben még a magyarokénak a felét sem érték el, addigra mára 37 százalékkal meg is haladják az itthoniakat.

Azt is láthatjuk, hogy 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte az állam nyugdíjakra, mára ez 8 százalék körüli. Még a szociális ellátások tekintetében is jelentős a visszaesés: 20 százalékról 16 százalékra esett vissza.

Azt pedig a KSH adataiból láthatjuk, hogy miként csökkent a nyugdíjak átlaga a nettó átlagkereset százalékában. A mutató 2008-ban volt a legmagasabb, majdnem 70 százalék; ma ez 55 százalék alatt van. Tehát egyértelműen megállapítható, hogy romlott a nyugdíjasok helyzete.

Ma az összes ellátást tekintve elmondhatjuk, hogy sajnos a nyugdíjasok fele 190 ezer forintból vagy annál kevesebb nyugdíjból él, sőt félmillió nyugdíjas még a létminimumnál is kevesebbet kap. Nem vitás tehát, hogy a nyugdíjasok nagy többsége nehezen tud megélni a nyugdíjból; a relatív elszegényedés tömeges méreteket ölt.

Ráadásul a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével a kormány a végletekig élezte a nyugdíjasok közötti ellentétet, hiszen a legmagasabb és a legalacsonyabb nyugdíjak között akár hetvenszeres különbség is lehet.

Mindezek miatt, azt gondolom, fontos elmondani, hogy az MSZP hogyan is kívánná megoldani a nyugdíjasok helyzetét. Mi azt javasoljuk, hogy az adott évi nettó minimálbér 70 százalékában állapítsuk meg az öregséginyugdíj-minimumot. A korábban megállapított, ennél alacsonyabb nyugdíjakat pedig differenciált egyszeri nyugdíjemeléssel kipótolnánk. Az indokolatlan különbségeket csökkentenénk azzal is, hogy a nyugdíjasok számára egyösszegű 13. havi nyugdíjat biztosítanánk, és módosítanánk a nyugdíjba vonulás feltételeit is: rugalmas lenne, és korhatár alatt is lehetővé tennénk a nyugdíjba vonulás lehetőségét mindenki számára.

Azért is dolgozunk, hogy Európa szociálisabb és szolidárisabb legyen. Azt javasoljuk, hogy a munkavállalók jogait kötelező erejű jogszabályok biztosítsák, mint ahogy egyébként a minimálbéreket, illetve a minimálnyugdíjakat is. Olyan egészségügyi, oktatási, valamint szociális minimumfeltételek kell hogy érvényesüljenek, amelyek minden európai polgár számára esélyt adnak.

Mindezek miatt kérdezem államtitkár urat: tesznek‑e bármit a szegénységben élő nyugdíjasok támogatása érdekében? Támogatják‑e az európai minimálnyugdíj bevezetését? Valamint miért nem segítik az alacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatását egy magasabb szintre? Várom megtisztelő válaszát.