karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

2024-02-27 · 102. ülésnap · napirend előtti felszólalás · 5:03 · jegyző

napirendi pont: Napirend előtti felszólalások

Szöveg4 968 karakter · 7 bekezdés · JSON

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vendégmunkáskérdéssel kapcsolatban elsőként azt kellene leszögeznünk, hogy nincs jófajta migráció; nincs jó migráció, sem a szervezett, sem a kvótaalapú, sem a vendégmunkások letelepítése, sem majd a későbbi esetleges családegyesítések. Mert kormánypárti képviselőtársaimon sokszor érzem, tegnap bizottsági szinten is éreztem, hogy úgy tekintenek a munkaerőhiányra, mintha az valami adottság lenne, amivel nem lehet mit kezdeni, és azt mondják, hogy hát, a mezőgazdaság meg az építőipar azonnal összeomlana, ha kivonnánk belőle a vendégmunkásokat. Én pedig arra kapacitálom önöket, hogy ne fogadják el ezt adottságként. Ez nem adottság! Több mint 200 ezer magyar munkakereső várja azt, hogy ingyenes átképzési programokkal segítsék őket, és a külföldre kényszerült magyarok is várják azt, hogy valamilyen motivátorral hazacsábítsák őket, mondjuk, egy lakhatási programmal. Ez lenne a megoldás, nem pedig a vendégmunkásimport áramvonalasítása.

Ezzel szemben önök hoztak egy kvótát, ami az idehívható vendégmunkások számára vonatkozik. De még ez sem korrekt, mert a két év leteltével egy vendégmunkás esetében, ahogy helyesen elhangzott, néhány hét otthontartózkodás után újra ide lehet hívni azt a vendégmunkást, és folyamatosan nőni fog a számuk. Ezzel szemben mi egy magyarkvótát ajánlunk az önök figyelmébe. A magyarkvóta arról szól ugyanis, hogy csak az a multicég kaphasson bármifajta állami támogatást a magyar adófizetők pénzéből, amelyik vállalja, hogy legalább 90 százalékban magyarokat foglalkoztat.

Három kérdést fogok most itt feltenni. Az első kérdés az, hogy ha tegnap bizottsági szinten nem támogatta a kormány a magyarkvóta-javaslatot, mégis miért adja oda a magyar adófizetők pénzét külföldieknek és idegenek által betöltött munkakörök támogatására. Az első kérdés tehát logikus: miért teszi ezt a kormány? És vállalja‑e, hogy csak olyan cégnek ad támogatást, amelyik legalább 90 százalékban magyarokat foglalkoztat? Dicsérjük meg a kormányt, mert volt egy jó irányú elmozdulása: a munkásszálló-építések kapcsán felerészben már megfogadta a javaslatunkat, ott 50 százalékos magyarkikötés már van. Ha az a logika ott, annál a rendelkezésnél működött, működjön itt is: legalább 90 százalékban magyarokat foglalkoztasson az, aki akár egyforintnyi támogatást akar a magyar adófizetők pénzéből!

Legalább ilyen fontos a magyarok védett státusza. Ma már elhangzott, és tartunk tőle, hogy rendszerszintűvé válhat, hogy a vendégmunkásokat, a harmadik világ ideérkezettjeit betanító magyarokat kirúgják, a betanított vendégmunkást pedig megtartják. Ilyen nincs! Védett státuszt kell törvényileg szavatolni a magyaroknak, ne lehessen elbocsátani a magyart addig, amíg hasonló munkakörben vagy hasonló végzettséggel akár csak egyetlenegy vendégmunkás van az érintett cégnél. Ezt ellenőrizni kell, ha kell, akkor hatósági eszközökkel, de nem szabad megfutamodni ebben a kérdésben, ne engedjék kiszolgáltatni még jobban a magyar munkaerőt a multicégeknek!

Szóba került itt az előbb, hogy ellenzékiek itt valamifajta magyarországi beruházásokat támadnának. Helyesen mondta államtitkár úr: ezek nem magyar beruházások ‑ magyarországiak. Mert amikor megvizsgáljuk az akkugyárak adófizetési hajlandóságát, ön nem talál a társaságiadó-soron annyi befizetett adót, mint amennyi a társaságiadó-százalékból következne. Mert agyonkedvezményezik ezeket a cégeket. Infrastruktúrát építenek nekik, vissza nem térítendő támogatást adnak nekik, és harmadsorban, ha itt a jogsértés, van‑e olyan automatizmus, hogy visszafizettetnék ezekkel a cégekkel azt az állami támogatást, amit jogosulatlanul vettek fel, ha külföldiek által betöltött munkahelyekre költik. Egy pozitív előjelű precedens van: a Continental, amikor ebből közéleti botrány kerekedett, érdekes módon vissza tudta fizetni azt a támogatást, amelyet a jogcímtől eltérően használt fel; teljesen indokolt volt, hogy visszaszedjék.

A harmadik kérdésem tehát: hajlandóak‑e olyan törvényt hozni, amely garantáltan visszaszedi az összes érintett cégtől az állami támogatást, amelyik megtartja a vendégmunkást és kirúgja a magyart? És ha már visszafizettetjük, tegyük ezt ugyanazzal a büntetőkamattal, amivel egy olyan magyar ember szembesül, aki a CSOK vagy a babaváró feltételeit akár önhibáján kívül nem tudta tartani. Nem értek egyet azzal, hogy a CSOK és a babaváró esetén büntetőtételek érvényesülnek, de ha már önök szerint így van, akkor legalább ezt a szigorúságot várom el abban az esetben, ha multicégektől szedik vissza a támogatási összeget. Működjön ott is a büntetőkamat! És a harmadik kérdésünk olyannyira húsba vágó, hogy ha ezt nem teszik rendszerszerűvé, akkor a Continental pozitív előjelű precedensére sem lehet érdemben hivatkozni. Ha tehát megtartják a vendégmunkást és kirúgják a magyart, szedje vissza az állami támogatást a kormány! Vállalja‑e, hogy mindezt büntetőkamattal teszi?

Várom érdemi válaszukat. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Z. Kárpát Dániel — 2024-02-27, napirend előtti felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/102-14.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-102-14,
  title = {Z. Kárpát Dániel — 2024-02-27, napirend előtti felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/102-14.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}