Ágh Péter (Fidesz)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Immár hagyomány, hogy az aktuális ügyek mellett mindazokra az évfordulókra, nevezetes eseményekre felhívom a figyelmet, melyek választókerületemhez, Észak-Vas megyéhez kötődnek. Körzetem törvény által meghatározott központja Sárvár, melynek történelméhez számos neves személyiség kapcsolódik. Ilyenek voltak a Nádasdyak, Tinódi Lantos Sebestyén, Gárdonyi Géza vagy éppen a város első választott országgyűlési képviselője, Batthyány Lajos mártír kormányfő.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy egy másik miniszterelnök is kötődik a vasi településhez. Huszár Károly közel két évtizedig volt választott országgyűlési képviselő, akinek kormánya száz évvel ezelőtt, 1919. november 24-én alakult.

(15.00)

Az 1882-ben született Huszár, miután tanítói oklevelet szerzett, a Katolikus Néppártban kezdett el politizálni. Már fiatalon a keresztényszocialista mozgalom, majd a Katolikus Népszövetség születésénél bábáskodott, és újságírói, szerkesztői feladatokat látott el. Képviselővé először 1910-ben Sárváron választották.

Az első világháború alatt az erdélyi hadsereg politikai és hírszerző osztályán teljesített szolgálatot. 1918-ban az Országos Keresztényszociális Néppárt alapításában játszott szerepet. A proletárdiktatúra alatt letartóztatták, és egy ideig a gyűjtőfogházban őrizték, majd Bécsbe menekült. Kormányzati szerepet 1919-ben kapott vallás- és közoktatásügyi miniszterként.

November 24-én ő lett az antant által is elismert és a társadalom minden osztályát képviselő, a parlament minden pártját tömörítő úgynevezett koncentrációs kabinet miniszterelnöke. A Huszár-kormány meghatározott feladatok elvégzésére alakult. A két legfontosabb ezek közül Magyarország béketárgyalásokon való képviseletének megszervezése és az alkotmányosság helyreállítása, azaz a nemzetgyűlési választások rendezése, továbbá az államfő kérdésének megoldása volt. Ezért a Huszár-kormány készült a béketárgyalásokra, és rendezte az államforma kérdését.

A nemzetgyűlési választásokat is megtartották 1920 januárjában, amelyen Huszár Károly ismét Sárváron szerzett mandátumot. Programjának végrehajtása után 1920. március 15-én ért véget a kormány működése. A parlament életében továbbra is aktív maradt. 1922-ben, majd 1926-ban is a sárvári szavazatokkal lett a tisztelt Ház tagja, melynek egy időben alelnöke is volt.

1925-ben a város díszpolgárává választották. 1928-ban mondott le képviselői mandátumáról, mivel az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke, ezzel felsőházi tag lett. ’34-ben visszavonult a közélettől, ekkor megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. 1930-ban ő szervezte a Szent Imre-emlékévet, melyért XI. Piusz pápa a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjével tüntette ki. Később részt vett a budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszus előkészítésében is. Utolsó éveiben az Actio Catholica alelnökeként tevékenykedett.

Élete során számos könyvet írt, nemzetközi előadókörutakat tartott, ahol többek között fellépett a magyar hadifoglyok érdekében. Az 1931-es Országgyűlési almanach megjegyzi róla, hogy a háború utáni nyomor enyhítésére három nagy akciót hirdetett, melynek keretében figyelt a szegény sorsú tehetségek megmentésére, és ösztöndíjat szervezett a kiváló magyar tanulóknak. Itt, az ország Házában, a Delegációs terem előtti folyosón ő mondott beszédet a világháborús hősök emléktáblájának leleplezésekor. 1941-ben halt meg.

A Nemzeti Örökség Intézete szerint a Fiumei úti temetőben található sírja 2001-ben vált védetté. Huszár Károly nagyra tartotta az őt a parlamentbe juttató választókörzetét. Szeibert János 1926-ban megjelent Sárvár monográfiájának előszavát ő jegyezte. Ebben rámutatott, szabadságszerető, tekintélytisztelő, szorgos, istenfélő, jámbor, igyekvő, családi erényekben tündöklő a sárvári nép; keresztény hitére és magyarságára büszke.

Tisztelt Ház! Ahogy akkor, ma is a legnagyobb méltatással tudunk beszélni a Sárváron élőkről. Huszár Károlynak zavaros időkben kellett helyt állnia. Nekünk már egy békésebb korszak jutott, melyben a cél ugyanaz, mint az előttünk járóknak: egy gyarapodó várost és országot kell építenünk gyermekeink, unokáink érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)