{"cycle": 41, "id": "97-156", "date": "2019-11-22", "ulnap": 97, "seq": 156, "speaker": "Korózs Lajos (MSZP)", "p_azon": "k254", "faction": "MSZP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/8021 A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről", "iromany": "T/8021", "duration_s": 906, "position": null, "chars": 12773, "paragraphs": ["KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Éppen itt a szomszédommal beszélgetve a napirend előterjesztése kapcsán megjegyeztem, hogy politikai pályafutásom egésze leírható a társadalombiztosítási alrendszer teljes átalakulásával, a kezdetektől a végéig. Hiszen annak idején, amikor még a rendszerváltás után hatpárti volt a magyar parlament, konszenzus, egyetértés volt abban, hogy a társadalombiztosítás két ágát önállósággal kell ellátni, hogy annak legyen önkormányzata, sőt továbbmegyek, a volt szakszervezeti vagyonból még vagyonnal is elláttuk, itt a Parlament falai között törvényt alkottuk róla. Aztán az önkormányzás mellett még önálló ellenőrző testülete is volt a társadalombiztosításnak, a nyugdíjágának és az egészségpénztárnak is. Ehhez képest meglehetősen nagy átalakuláson ment át.", "Ma már azt látom, hogy fölösleges is ilyen jelzőt használni rá, hogy társadalombiztosítás. Ez a költségvetés egy fejezete lett, és a költségvetési törvény egy fejezetéből az vezethető le számomra, hogy teljesen fiskalizálták az ellátórendszert, és az Államkincstárba beolvasztva megszűnt a társadalombiztosítás; a nyugdíj-igazgatóság, ha szabad ezt mondanom, egy minisztériumi főosztály szintjére degradálódott. Nagyobb bajnak tartom, hogy a szakértői apparátus legjobbjai itt hagyták a szakmát, és meglehetősen sok problémával, borzasztó határidőkkel működik sajnos a rendszer, ahogy az én információim erről szólnak. Ez az egyik dolog.", "A másik, amit szeretnék előrebocsátani, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyek a praktikum oldaláról, az informatikai fejlesztések oldaláról közelít, amit az államtitkár is mondott, én azzal a legmesszebbmenőkig egyet tudok érteni. Remélem, hogy az államigazgatás digitalizációja, az informatikai rendszerek összeérnek, és egyre precízebbé tudnak válni, és remélem, hogy ezen a két területen, a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás területén is ezt a digitális tudást a lehető legjobban tudják majd konvertálni.", "A tartalmi részekre rátérve: a törvény teljesen újraírja a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezéséről szóló 1997. évi XXX. törvényt. A törvény a céljáról és az alapelveiről szóló részben is szinte szóról szóra ugyanazt tartalmazza, igaz, az öngondoskodás és a magánnyugdíjrendszerhez való kapcsolódás kimaradt az új törvényből.", "Akik régebben parlamenti képviselők, azok tudják, hogy én nem voltam annak idején olyan eszeveszett nagy híve a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetésének, ámde amikor bevezetésre került, akkor részemről is kívánatos volt az, hogy az transzparens legyen, hogy ott legyen egyéni számla, hiszen egy tőkefedezeti rendszerről van szó. S maga a tőkefedezeti rendszer meg is követeli azt, hogy hónapról hónapra követni lehessen azt, hogy a befizetett járulékok éppen hol tartanak, a befektetések hogy térültek meg, s a többi, s a többi, s a többi. Nagyon sajnálom, hogy ilyen gyalázatos véget ért ez az egész. Ma tudomásom szerint mintegy 60-61 ezer magánnyugdíjpénztári tag van. Kérem szépen, ott van egyéni számla, ott lehet követni, hogy mennyi befizetés történt, annak mennyi a hozama, et cetera, et cetera.", "Amiről már évek óta beszélnek, Matolcsy György megzsarolta a magánnyugdíjpénztári tagokat, és azt mondta, hogy nem fog állami nyugdíjat kapni az, aki a magánnyugdíjpénztárban marad ‑ mert beszéljünk világosan, ez egy zsarolás volt! Igaz, hogy ebből később visszakoztak. Amikor én aznap vagy másnap egy nyilvános műsorban azt mondtam, hogy semmi baj, veszem elő a telefonom, megrendelem a repülőjegyem, és megyek Strasbourgba, mert biztos, hogy a gatyájukból is ki fogom perelni őket, akkor utána ebből visszakoztak. Nem biztos, hogy azért, mert én Strasbourggal megfenyegettem őket, de mindenesetre azt mondták, hogy mégis fog járni állami nyugdíj annak, aki a magánnyugdíjpénztárban marad. Csakhogy akkor összesen 106 ezren gondoltuk úgy, hogy maradunk, az összes többi pedig visszalépett. Na kérem, ott volt egyéni számla. Amit itt ígértek, hogy majd lesz egyéni számla, de nemcsak hogy egyéni számla lesz, ami nyomon követhető, hanem még örökölhető is lesz ‑, emlékezzenek vissza képviselőtársaim ‑, ebből az égvilágon semmi nem valósult meg, mert amire önök hivatkoznak, hogy egyéni számla, az egy nyilvántartási rendszer. De azt most is tudjuk. Amikor valaki megszületik, tajszámot kap, van egy anyakönyve, az adatait rögzítik, ha van járulékfizetés, azt bevezetik, és kész. Nincs ebben az égvilágon semmi ördöngösség, az egy nyilvántartási rendszer.", "Ha végigvesszük a fogalmakat, ahogy ábécésorban berakták, de hát ezen túl is újként szerepel közöttük a tanulmányokat folytató tanuló, a hallgató, a tanulmányok szüneteltetése időtartamának meghatározása. Ugyanakkor alapvető változás, hogy a biztosítottak felsorolása úgy kezdődik, hogy a biztosított a kiegészítő tevékenységet nem folytató személynek nem minősülő, et cetera, et cetera, nem folytatom tovább, és ez alá került mindenki a felsorolásban. A fogalmak között meghatározzák, hogy ki számít kiegészítő tevékenységet folytatónak. Zárójelet nyitok: itt azokról van szó, azok a nyugdíjasok számítanak annak, akik a 6. §-ban felsorolt valamilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytatnak. Felmerül a kérdés, legalábbis bennem mindenképp, hogy akkor ők miként válnak biztosítottá. Ráadásul a baleseti ellátásra jogosultak köréből kiveszik a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket. Érdekes az indoklásban az a mondat, hogy az új szabályozás immáron teljes mértékben mentesíti a saját jogú nyugellátásban részesülő személyek keresőtevékenységét a biztosítás (sic!) és a járulékfizetés alól. Megint zárójelet kell nyitnom. Ennek hiányában biztosítási kötelezettséget, illetve járulékfizetést eredményezne, valójában így a dolgozó nyugdíjasok biztosítása sem stimmel teljesen.", "Egy apró baki, s ezt is meg kell hogy jegyezzem. A felsorolások között benne felejtették a Független Rendészeti Panasztestületet, de hallottuk a híradásokból, hogy ezt egy jó héttel ezelőtt gyakorlatilag megszüntették, mert egy másik törvényjavaslattal kiírták a létező intézmények sorából. Továbbra is megmarad az a fura logika, hogy vannak biztosítottak, akik értelemszerűen jogosultak egészségügyi ellátásokra, és vannak azok, akik nem számítanak biztosítottnak, de legalább baleseti ellátásra vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válnak a törvény alapján. Erre Kovács képviselőtársam az előbb már utalt.", "Nincs magyarázat viszont arra, hogy miért tartja meg az új törvény ezt a logikát, mert nem az alapján válik szét, hogy dolgozik valaki vagy sem, ráadásul a nyugdíjas, a kisgyermeket nevelő is dolgozhat az adott ellátása mellett. Miért lehet például, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagja biztosított, de a közérdekű munkát végző meg nem biztosított? Vagy hogy az álláskeresési támogatásban részesülő biztosított, de a csetben, a gyedben ‑ s a többi, s a többi, vannak még ellátási formák ‑ részesülők meg nem? Vagy miért lehet külön pont a biztosítottak között a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal, miközben a sima nyugdíjas „csak” az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között van felsorolva? Eleve hogy lehet biztosított az, akinek szünetel a biztosítása? Egyébként a köztársasági elnök hozzátartozójára vonatkozó rendelkezés eddig is szerepelt a törvényben, csak azt máshol könyvelték be.", "Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak felsorolásánál megtartja a törvény azt a logikátlan sorrendet, ami a hatályosban is szerepel. Nem világos, hogy miért külön pont a gyes, és miért van egy másik pontban a gyod, a gyet, az ápolási díj és az időskorúak járadéka. Legalább ezt is összefésülhették volna véleményem szerint.", "Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Arra nem akarok kitérni, hogy a százalékos arányok hogyan alakulnak át és melyik alap hány százalékot fog kapni, hiszen államtitkár úr ezeket részletezte, és azt hiszem, hogy ez mindenki számára érthető. Viszont van még egy dolog, amit szeretnék szóba hozni, és ez a járulékalapot képező jövedelem. Az átláthatóság kedvéért ez külön paragrafusban került szabályozásra.", "(15.30)", "Itt számomra nem világos, hogy az alapbérnél meghatározott szint, a legalább előző év júliusi átlagkereset kire és hogyan vonatkozik. Külön kiemeli az indokolás, hogy a 6. §, azt hiszem, (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetén a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni ‑ ezt így értem ‑, amely kötelezettség alól mentesülni csak az egyes, a törvényjavaslatban taxatíve felsorolt esetekben van lehetőség. A családi járulékkedvezmény szabályozása annyival lesz kedvezőbb, hogy a mostani munkaerőpiaci járulékra ez a másfél százalék járulékkedvezmény is kiterjed majd, erre utalt az államtitkár úr is.", "A korábbi szabályozással egyezően továbbra is lehetőség van megállapodást kötni a társadalombiztosítási ellátásra, erre is utaltak itt, a 24 százalékhoz képest 22 százalékra. Kitérnek arra, hogy itt egy állapotfelmérést kell végezni akkor, ha valaki ezt a szolgáltatást meg akarja vásárolni. Az számomra persze kérdés, hogy ez mennyi embert és kiket érint. Tanulmányozva a múlt hónapban itt a zárszámadási törvényt, én arra a következtetésre jutottam, hogy ez néhány száz embert érinthet, hiszen az E-alapban a megállapodás alapján fizetők járuléka, úgy emlékszem, ilyen 285,4 millió forintot tett ki, mármint a zárszámadási törvény kapcsán.", "A nyugdíjtörvény egyik fontos módosítása, hogy hatályon kívül helyezik a 83/B. §-t, amely a korhatár előtti nyugdíjakra vonatkozó keresetkorlát eltörlését jelenti. Üröm az örömben, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban részesülőknél fennmarad, miközben emlékszünk rá, hogy a bányászoknál tették lehetővé egypár évvel ezelőtt, hogy eltérjenek az addigi szabályozástól, és egyéni mérlegelés alapján eltérhessenek, a nyugdíjbiztosítás főigazgatója adhatott felmentést a keresetkorlát alkalmazásától. Itt az új szabályozásban csak a „Nők 40”-nel elmenteknek lesz lehetőségük ezt érvényesíteni.", "Képviselőtársaim! Arra kitérek, hogy bár az igazgatás rendszerében én nagyon sok problémát látok, azt meg kell hogy jegyezzem, hogy az elmúlt három évtizedben, de azt megelőzően is a nyilvántartási rendszer a magyar társadalombiztosítás rendszerében meglehetősen jó volt, viszont most kétségeink vannak efelől. Félek attól, hogy a most itt egy csövön befizetett járulékok ‑ amelyek egyébként már most nagyjából a járulékjellegüket elveszítik, mert adóként hajtják be, és adóként is viselkednek ‑ a szolgálati idő nyilvántartása mellett nem lesznek transzparensek, és nem lehet visszakövetkeztetni majd az induló nyugdíjak megállapításánál, illetve a határozat meghozatalánál.", "Végezetül két keresetlen mondatot mondanék arra nézvést, hogy a potyautasokat ki kívánják szűrni a rendszerből. Én ezt a legmesszebbmenőkig tudom üdvözölni, ugyanakkor, államtitkár úr, megjegyzem, hogy ugyan nem idetartozik szorosan, de potyautasnak minősítem azt az úgynevezett ukrán inváziót, amely az északkeleti határunkon van. Én nem hallomásból tájékozódom, nem újságcikkekből, én a két szememmel láttam, én ott több települést felkerestem, több polgármesterrel, háziorvossal, postamesterrel beszéltem: falvak tömkelegében mutatják meg így az ingatlanokat, hogy melyek az ukrános házak.", "Tévedés ne essék, én most nem a határon túli magyarokról beszélek, hanem azokról a seftesekről, akik a magyar ellátórendszer hiányosságait kihasználva vagy az ellenőrzési rendszerünket kihasználva élősködnek a magyar társadalombiztosításon és a magyar társadalmon. Tehát itt nemcsak nyugdíjért jönnek ma már százával és ezrével, hanem jönnek az álláskeresési támogatásért, az anyasági ellátásért, az egészségügyi ellátásért. Mindenki tudja, hogy Kisvárdán emberek élnek abból, hogy gyakorlatilag orosz tolmácsként alkalmazzák a kórházakban őket a kliensek ‑ nem a kórház alkalmazza őket, hanem a kliensek ‑, akik egy szót nem beszélnek magyarul, magyar felmenőik soha az életben nem voltak, nem magyar állampolgárok, mégis igénybe veszik az egészségügyi ellátást. Beszéltem olyan polgármesterrel, aki közmunkát ajánlott fel egy ukrán fiatalembernek a településén, és ő elutasította, mert azt mondta, hogy most intézte el Vásárosnaményban az álláskeresési támogatását, és ő egyébként feketén dolgozik Szlovákiában. Minden ellátást igénybe vesznek Magyarországon. Azért mondom, csak azért hoztam ezt szóba, mert ezzel is foglalkozni kell, igaz, nem ennek a törvénynek a hatálya alá tartozó kérdésről van szó. Köszönöm a figyelmüket."]}