{"cycle": 41, "id": "96-38", "date": "2019-11-21", "ulnap": 96, "seq": 38, "speaker": "Dr. Orbán Balázs", "p_azon": "o015", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Miniszterelnökség államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/8020 A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról", "iromany": "T/8020", "duration_s": 497, "position": "Miniszterelnökség államtitkára", "chars": 6708, "paragraphs": ["DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ahogyan már az előző napirendi pontnál említettem, a kapcsolódás teljesen egyértelmű és elég látványos a két napirendi pont között, sőt, ha kiterjesztően értelmezzük, a Tuzson államtitkár úr által képviselt és elővezetett bürokráciacsökkentéssel és a területi államigazgatási rendszer átalakításával kapcsolatos előterjesztés és ezen előterjesztés között is egyértelmű az összefüggés.", "Valójában, amikor a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt 2011-ben a Ház elfogadta, akkor három egymástól elkülönülő, közszolgálatban dolgozó csoport jogállás keletkezett. Voltak egyrészt a kormányzati igazgatásban dolgozók, az önkormányzati igazgatásban dolgozók és az úgynevezett autonóm szervek, illetve az Alaptörvény által nevesítve, az önálló szabályozó szervek foglalkoztatottjai. A központi és területi kormányzati igazgatási szervek vonatkozásában az előző napirendi pontban tárgyalt Kit. volt az, amely az egységesítést első körben, pontosabban a közelítést első körben megvalósította, a jogviszony-egységesítésekre pedig most, ennek a módosításnak az elfogadásával kerülne sor.", "Jelen törvényjavaslat, amely a különleges jogállású szervekről szól, ennek az a célja, hogy ezt a megkezdett egységesítési és szabályozási folyamatot folytassa, az egymással hasonlóságot mutató szervek létszámgazdálkodására és foglalkoztatottaik jogviszonyára egy olyan új törvényt alkosson, amelyik egy egységes keretet teremt, de tekintettel van a szabályozással érintett szervek sajátosságaira is. A mi koncepciónk az volt, és ez a törvényjavaslat is ezt tükrözi, hogy egy keretszabályozást állapítunk meg, és megpróbáljuk a lehető legracionálisabb és legészszerűbb módon biztosítani az úgynevezett különleges jogállású szerveknek ‑ ami már önmagában egy új elnevezés ‑ az önállóságát.", "Az alkotmányos szervek közül ez a törvényjavaslat érinti: a Köztársasági Elnöki Hivatalt, az Alkotmánybíróság Hivatalát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, az NMHH-t, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságát, a Művészeti Akadémia Titkárságát, az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárát, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, a Közbeszerzési Hatóságot, a Nemzeti Választási Irodát, az Országgyűlési Őrséget és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalát. Ezeket innentől kezdve, az elfogadás esetén, egységesen különleges jogállású szervként neveznénk.", "Ezen szervek esetében is a Kit.-ben foglaltakhoz hasonlóan szabályozott létszámgazdálkodást vezetnénk be, ahol az önállóság úgy maradna fenn, hogy ugyan ez a szabályozás is álláshelyre épülne, de azzal az eltéréssel, hogy a különleges jogállású szervek a rendelkezésükre álló költségvetési keretek figyelembevételével maguk határozzák meg az alaplétszámot. A kormánynak nincs hatásköre az álláshelyekkel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy itt valóban sok esetben az alkotmány szintjén is nevesített szervekről van szó, ezért az alkotmányos összefüggések is szükségessé teszik ezt a szervezeti felelősséget és egyben mozgásteret. Ebből következően a javaslatnál nem ismert az alaplétszám fölötti központosított álláshelyállományba tartozó álláshely fogalma, amit el lehet vonni, a szervezet tudja besorolni az álláshelyeket.", "A törvényjavaslat a hatálya alá tartozó szervek két csoportját különíti el: az első csoportba négy darab ügyintézői álláshellyel szerepelnek szervek, a második csoportban pedig öt darab ügyintézői álláshely besorolási kategóriát lehet létrehozni, a vezetői besorolási kategóriák mindkét csoportnál egyformán alakulnak. Nagyobb szabadságot és önállóságot kíván a javaslat biztosítani a szakmai felső vezetők esetén, ugyanis a besorolási kategóriát nem határozza meg a törvényjavaslat. Vannak olyan különleges jogállású szervek, amelyeknél nem kerül besorolásra az álláshely, mivel ezen szerveknél az illetmény nem a törvényjavaslat mellékletében foglalt illetménytábla alapján kerül megállapításra, és a pótszabadság mértékét sem a törvényjavaslat rögzíti, hanem a felek megállapodása alapján közszolgálati munkaszerződésről van szó, amely ilyen értelemben még nagyobb rugalmassági fokot tesz lehetővé.", "Nézem itt a szabályokat (Lapoz a kezében tartott papírokban.), a részletszabályokat. Ha megengedik, ha erre vonatkozó kérdés van, akkor természetesen ezt szívesen ismertetem önökkel.", "Még egypár részletet emelnék ki önöknek. Az egyik, hogy a törvényjavaslat megszünteti a munkakör fogalmát, és az álláshelyen ellátandó feladat fogalma kerül a középpontba, amit a különleges jogállású szerv vezetője határoz meg. Ez is rugalmasságot és a XXI. századi körülményekhez való jobb alkalmazkodási lehetőséget biztosít a különleges szervek vezetőinek.", "A törvényjavaslat a jogviszony megszüntetésének jogcímeit kiegészíti az érdemtelenséggel, ami a méltatlanság címén való felmentést váltja fel.", "A törvényjavaslat a korábbi szabályozástól eltérő tartalommal állapítja meg a teljesítményértékelés szabályait. Megszűnik annak kötelező jellege, azaz a köztisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelés alapján tudja értékelni. A korábbi szabályozással ellentétben nem rögzítjük, nem rögzítenénk ebben a törvényben ‑ ha az Országgyűlés támogatását megkapjuk ‑ a napi munkarendet, ez is a munkáltatóra van bízva, és a Kit.-hez hasonlóan itt is megjelenik a távmunka lehetősége, valamint az otthoni munkavégzés intézménye.", "Emellett a családbarát fordulat a különleges jogállású szerveknél is megjelenik, duplájára emelkedik a gyerekek után járó pótszabadság, megemelésre kerülnek az apanapok is, az úgynevezett apanapok, és új kategóriák jelennek meg a pótszabadság körében, amelyek mind valamilyen módon a gyermekneveléshez, illetőleg a családban éléshez kapcsolódnak. De a szabadságok felhalmozódásának ‑ szerintünk a rendszerváltoztatás óta töretlen, ámde káros ‑ gyakorlatának, aminek a központi közigazgatás és a területi államigazgatás tekintetében véget tudtunk vetni ebben az évben, annak a különleges jogállású szervek esetében is véget szeretnénk vetni.", "Új elismerési rendszerrel is találkoznak ezek a különleges jogállású szervek és azok vezetői, amelyek, azt gondoljuk, hogy kellő rugalmasságot biztosítanak, illetve általános jelleggel kellő nyitottság van a különleges jogállású szervek kormánytisztviselőinek egyéb típusú jutalmazására is.", "Ennyi lett volna. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, és ha valamelyik részletszabállyal kapcsolatban további kérdés merül fel, akkor a végén természetesen állok rendelkezésükre. Köszönöm szépen a szót, elnök úr."]}