Dr. Vadai Ágnes (DK)

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindig akkor kapok normál felszólalásra szót, amikor elkezd növekedni az előterjesztő képviselők száma ennél az előterjesztésnél, aminek persze nem az az oka, hogy ezek a képviselők tevékenyen részt vettek volna akár a törvényjavaslat megírásában ‑ mondjuk, az eredeti benyújtók sem, mert nyilvánvalóan valaki más írta. Én nem hiszem, hogy a minisztérium, amit itt sokan mondtak, sokkal inkább valami ügyvédi irodával íratták meg. Nagyjából ez volt az elmúlt időszakban a jellemző. Azért lesz egyre több képviselő előterjesztő a Fidesz, és majd remélem, a KDNP részéről is, merthogy elfogynak a kormánypárti képviselők, és mindig jönnek újabbak és újabbak, hogy legyen itt előterjesztő.

Talán emlékeznek, egypár órával ezelőtt az országgyűlési tisztségviselők erőszakszervezetéről beszéltem. Szatmáry Kristóf képviselő úrnak szeretném mondani, aki nyilvánvalóan nem látta a vitát, hogy a tárgyalási rend fenntartása érdekében a 45. § (2) bekezdése alapján az ülést vezető elnök az ülés vezetésében közreműködő jegyzőt, vagy az ülésteremben tartózkodó bármely jegyzőt, alelnököt vagy háznagyot felkérheti a jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködésre. Itt azt a példát hoztam, hogy Arató Gergely képviselőtársam és Tordai Bence képviselőtársam mint jegyzők, és mondjuk, Jakab István, meg, bocsánat, alelnök úr is, Lezsák Sándor mint alelnökök, közrefogják a háznagy asszonyt, és így öten ölre mennek valamelyik képviselővel. Akkor nyilvánvalóan azt a részét fejtettem ki a törvényjavaslat hibájának, hogy ez itt nem teljesen világos, hogy ők milyen minőségben, esetleg rendfokozatban, milyen eszközzel fogják ezt megtenni.

De ennek kapcsán fölvetődik egy kérdés az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatos viszonyt illetően is. Jelen pillanatban az Országgyűlési Őrség, amellyel kapcsolatosan, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogokat a házelnök gyakorolja, szóval, az Országgyűlési Őrség az, amelyiknek dolga, hogy ha a házelnök utasítja őket, akkor innen kivigyék az országgyűlési képviselőt. Biztosan önök is értesültek arról, hogy van egy ilyen speciális alakulata, ilyen képviselő-rángató alakulata ennek az Országgyűlési Őrségnek. Na most, az az igazság, hogy van egy olyan módosítás ebben a törvényjavaslatban, amely azt mondja ki, hogy az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogok gyakorlásával kapcsolatban, a házelnök tehermentesítése céljából, a házelnök döntése alapján bizonyos irányítási jogokat a főigazgatóra lehet delegálni.

Mi már annak idején, az országgyűlési törvény eredeti megalkotásakor is elmondtuk, hogy picikét azért problémás, függetlenül a jelenlegi házelnök személyétől, hogy egy fegyveres testületet kvázi egy civil föntről, a pulpitusról nyilvánvalóan politikai alapon irányít. A fegyveres testületeknél ez nem nagyon fordulhat elő, itt ez előfordulhat.

(8.20)

De innentől kezdve az még inkább problematikus lesz, hogy egy olyan személyre ‑ és ez is független a jelenlegi főigazgató személyétől ‑ lesz átruházva az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatos néhány, ma még nem tudjuk, milyen irányítási jogkör, aki semmilyen jogviszonyban, sem utasítási, sem alá-fölé rendeltségi viszonyban nincs az országgyűlési képviselőkkel. Tehát lehetséges, hogy bizonyos olyan jogköröket fognak átruházni az Országgyűlési Őrségre, amely nemhogy alkotmányellenes a korábbihoz képest, alaptörvény-ellenes, hanem sérteni fogja az országgyűlési képviselők alkotmányos jogait.

Emellett ugyanez a módosítás kimondja ‑ és ez nagyon érdekes ‑, hogy az őrség parancsnoka az őrség szmsz-ére a főigazgató egyetértésével tehet csak javaslatot a házelnöknek. Érdeklődni szeretnék, hogy a főigazgató és az Országgyűlési Őrség milyen viszonyban van egymással. Itt azért keveredik a szezon a fazonnal, képviselőtársaim, ezt szeretném mondani. Szóval, van itt egy fegyveres testület, egyenruhás, amely valóban az irányítása alá tartozik a házelnöknek vagy az éppen elnöklő alelnöknek, de ők a Hszt. hatálya alá tartoznak. Ehhez képest az ő működésükkel, szervezeti és működési szabályzatukkal kapcsolatosan, bocsássanak meg, de egy civil, közszférában dolgozó, országgyűlési alkalmazott engedélye kell hozzá, vagyis a törvény alapján majd ez lesz a megoldás. A világ olyat még nem látott, hogy egy teljesen furcsa, az Országgyűlési Őrséggel semmilyen jogviszonyban nem lévő személy egyetértése kell ahhoz, hogy egy fegyveres szerv szmsz-ét fel lehessen terjeszteni a házelnökhöz.

Azt gondolom, hogy elég nagy probléma amúgy is, hogy önöknek van egy ilyen speciális vonzódásuk a mindenféle őrségekhez. Koronaőrség, palotaőrség, házőrség, Terrorelhárítási Központ, és még ki tudja, hogy milyen őrség van, a Nemzeti Banktól kezdve tényleg már mindenkinek van egy saját őrsége. Ez egy veszélyes út, azt gondolom, ezt korábban is jeleztük. De az, hogy az Országgyűlési Őrség esetében olyan személyek szólhatnak bele az Országgyűlési Őrség működésébe, szervezeti egységeibe, olyan személyek kapnak irányítási jogosultságot az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatosan, akik az égadta világon semmiféle viszonyban nincsenek az Országgyűlési Őrséggel, no pláne nincsenek semmiféle jogviszonyban az országgyűlési képviselőkkel, ez több mint aggasztó. Én nem tudom, ezt hogyan képzelték el. Mi történik akkor, ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka tesz egy javaslatot az szmsz-re, a főigazgató ‑ még egyszer mondom, ez személytől független ‑ meg azt mondja, hogy ez így nem jó, és akkor elkezd vitatkozni egy egyenruhás polgár egy tulajdonképpeni bürokratával? Ki fogja eldönteni, hogy kinek van igaza?

Már ne haragudjanak, képviselőtársaim, én azt tudom, hogy a patkónak abban a részében ülő képviselők mindenhez is értenek. Ők a hadsereget is tudják irányítani. Az őrségeket is tudják irányítani. De jelen pillanatban az Országgyűlési Őrség parancsnoka nem ül itt a patkóban. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka, akit önök neveztek ki, vagy az önök vezetői neveztek ki, feltételezem, hogy csak van annak a tudásnak a birtokában, hogy hogyan kell egy ilyen őrséget szervezetileg működtetni. Aztán majd jön valaki ‑ és még egyszer szeretném hangsúlyozni, ez személytől független, mert azért gyorsan változhatnak akár a főigazgatói személyek is ‑, majd valami világmegváltó tervvel, és azt mondja, hogy szerinte így kell az őrséget működtetni, szerinte ilyen egyenruhában kell lennie, szerinte ezekre a fegyverekre van szükség. És ezt honnan tudja az a személy, aki életében nem látott még belülről rendvédelmi szervet?

Komolyan mondom, az ember esze megáll, hogy azon kívül, hogy az én nagy bánatomra Jakab Istvánt és Lezsák Sándort, Tordai Bencét, Arató Gergelyt és Mátrai Márta képviselő asszonyt többek között ilyen méltatlan helyzetbe hozzák, hogy az lesz a dolguk az elnök utasítására, hogy itt lebirkózzanak képviselőket, emellé még becsatlakozik egy olyan őrség, amelynek az szmsz-ét ki tudja, ki fogja meghatározni, és ki tudja, ki fogja irányítani. Nem tudom, hogy amikor alkották ezeket a szabályokat, akkor végiggondolták-e, hogy az önök döntésének ilyen következménye lehet. Olyan következménye például, hogy bár ‑ és erről a korábbi felszólalásomban nem szóltam ‑ valóban lehet mentesíteni az eljáró jegyzőket, alelnököket és a háznagyot az országgyűlési törvényben megfogalmazott szankciók meg jogkövetkezmények alól, de érdeklődni szeretnék, hogy végiggondolták‑e azt, hogy a Btk.-ban és a Ptk.-ban megfogalmazott szankciók vagy következmények alól lehet‑e őket mentesíteni.

Képzeljék el azt a helyzetet ‑ és akkor most keresek más alelnököt ‑, hogy Latorcai János és Hende Csaba alelnökök ‑ mert ugye, Hende alelnök úr is alelnök ‑, továbbá, mondjuk, Szűcs Lajos és Tiba István jegyző urak azt az utasítást kapják a házelnöktől, hogy teperjék itt le valamelyik ellenzéki képviselőt, mert a tárgyalási rendet a házelnök szerint helyre kell állítani. S képzeljék el, hogy valamelyikőjük kicsit hevesebb, és olyan mozdulatokat tesz, amelyeket az adott leteperni kíván képviselő fenyegetésnek él meg. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy a képviselő elesik, történik vele valami. Akkor a jogkövetkezményeket ki viseli? Mi történik akkor, ha 8 napon túl gyógyuló sérülést szerez, ami már a súlyos testi sértés esete? Belegondoltak abba, amikor az Országgyűlés tisztségviselőire bízzák… (A hangosítás egy pillanatra megszakad.) Nem szólt az előbb, bocsánat!