{"cycle": 41, "id": "95-244", "date": "2019-11-20", "ulnap": 95, "seq": 244, "speaker": "Schanda Tamás János", "p_azon": "s150", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/8032 A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításáról", "iromany": "T/8032", "duration_s": 503, "position": "Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára", "chars": 7242, "paragraphs": ["SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, nem fogom kihasználni a rendelkezésemre… (Hohn Krisztina: Nincs hang! ‑ A szónok megigazítja a mikrofonját.) Most már van? (Hohn Krisztina: Igen.) Köszönöm szépen. Ha megengedik, nem fogom kihasználni a rendelkezésemre álló időkeretet, ugyanakkor mégiscsak el kell mondanom, hogy a magyar kormány célja tiszta és világos: 2030-ra legyen az öt legélhetőbb és legversenyképesebb európai ország egyike Magyarország, ennek érdekében pedig feltétlenül szükséges hazánk versenyképességének a további erősítése.", "Ennek szolgálatában a magyar kutatási rendszer kapacitásainak, hatékonyságának megerősítése, a tudományos és gazdasági szereplők kapcsolatának elmélyítése feltétlenül szükséges, aminek megvalósítása érdekében a kormány fokozatosan és erőltetett ütemben növelni kívánja a kutatás-fejlesztés állami finanszírozása GDP-hez viszonyított arányát. Célunk, hogy a hazai K+F+I rendszer európai szinten is élenjáró teljesítményt nyújtson, és ennek érdekében a GDP-arányos KFI-ráfordítás 2020-ig elérje az 1,8 százalékot; ezért már 2018-ban a GDP 1,53 százalékát tette ki a kutatás-fejlesztésre fordított források aránya. A GDP-arányos mutató értéke 1990 óta nem volt ilyen magas.", "Az önök előtt fekvő törvényjavaslat fő célja a rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési és innovációs források még hatékonyabb, tervezettebb és stratégiai célokkal erősebb összhangban való felhasználásának a megvalósítása. A KFI-törvény módosítása emellett hozzájárul a kutatás-fejlesztési és innovációs intézményrendszer szereplői közötti együttműködések erősítésével a hazai KFI-tevékenységek kibontakoztatásához és a meglévő tevékenységek további fókuszálásához; összességében egy olyan irányítási modellt tesz lehetővé a kormányzati igazgatás rendszerében, amely figyelembe veszi a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, és összhangban áll azokkal; továbbá húzó hatást gyakorol a hazai bázisú gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgáló egyéb versenyképességi politikákra és stratégiákra. Ugyanakkor szoros együttműködésben az egyéb tárcákkal partnerségi irányítási logikájában integrálja a kutatás-fejlesztési és innovációs szakterület ágazati dimenzióját és a tudásintenzitás tekintetében kiemelt ágazataink, mint például az egészségügy vagy a digitális szektor innovációs kihívásait is igényeit is.", "Ezt a szemléletet is erősíti a KFI-törvény 2020. január 1-jén hatályba lépő korábbi módosítása, amikortól megkezdi működését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely úgy intézményként előzetes szűrőként egyéb feladatai mellett véleményezni fogja az NKFI-alapprogram stratégiáját is.", "(22.10)", "Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a forrásallokáció szabályait is egyértelműsíti, amennyiben a kormány a KFI közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatait a tudománypolitikai koordinációért felelős miniszter útján látja el. A miniszter a feladatait elsősorban továbbra is az NKFI Hivatalon keresztül, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból valósítja meg, így biztosítva a KFI egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását.", "A törvényjavaslat épít az NKFI Hivatal és az NKFI Alap több mint négyéves működési tapasztalataira, ugyanakkor a gyakorlatban felmerült igények, kihívások kezelése érdekében a közpénzek átlátható felhasználásának követelményét szem előtt tartva egyszerűsíti és racionalizálja az alap terhére finanszírozott pályázatokat és azok értékelésével összefüggő szabályokat.", "A törvényjavaslat módosítja az értelmező rendelkezéseket is. Ezen szabályok önmagukon túlmutató jelentőségűek, mert a magyar szabályozási rendszer gerincét biztosítják. Bár a módosítások technikai jellegűnek tűnnek, kézzelfogható követelményeik lesznek a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások, illetve adókedvezmények igénybevétele kapcsán. A módosítás a meglévő gyakorlat és joggyakorlat kiszámíthatósága érdekében a legszükségesebb változtatásokra szorítkozik, amelyek szakmailag is megalapozottan megteremtik az egységet az európai uniós és az OECD-dokumentumokban, különösen a Frascati kézikönyvben használt fogalomrendszer és a törvény között.", "Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás további lényeges eleme a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett kutatás-fejlesztési minősítési eljárás finomhangolása. A kutatás-fejlesztési tevékenységet ösztönző adó- és járulékkedvezmények, valamint a támogatások kiszámítható igénybevételének egyik előfeltétele a kutatás-fejlesztési fogalmak egységes jogszabályi értelmezése, valamint az egységes jogalkalmazási gyakorlatot biztosító intézményrendszer, amelyet 2012. január 1-jétől a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala működtet.", "A hivatal által működtetett K+F minősítési rendszer egyik fontos eleme, hogy az adóhatóság, bíróság vagy egyéb hatóság megkeresése alapján az SZTNH szakértőként közreműködik olyan szakkérdések eldöntésében, amelyek az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségek kutatás-fejlesztéshez és innovációs tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik. A módosítás célja e körben a jogkereső, innovatív, azon belül is kutatás-fejlesztést végző vállalatok számára a jogbiztonság további növelése, illetve adózással és pályázatokkal kapcsolatos döntéseiknél egy további segítség lehetőségének a megteremtése. Ennek érdekében a törvényjavaslat kiegészíti az SZTNH által végzett szakértői tevékenységre vonatkozó szabályokat akképpen, hogy az SZTNH szakértői tevékenységét nemcsak az adóhatóság, a bíróság vagy egyéb hatóság, hanem a kutatás-fejlesztést végző vállalkozások is igénybe tudják venni.", "Tisztelt Országgyűlés! A kiemelt szabályozási célok mellett a törvényjavaslat technikai jellegű módosításokat is tartalmaz. Egyrészt a törvény biztosítja az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, a természetes személyek adatainak védelméről és szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, az úgynevezett GDPR és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényeknek a teljes összhangját. Másrészt tartalmazza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat működésével összefüggő technikai jellegű módosításokat, amelyek a mindennapi működést elősegítő, illetve egyértelműsítő jellegűek, de nem érintik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat lényegi elemeit.", "Tisztelt Országgyűlés! A törvény jelen módosítása révén a K+F+I-politika egyes állami szereplőinek feladata egyértelmű, és egyértelműsítése révén növekszik az állami szereplők együttműködésének a hatékonysága, és erősödnek a KFI-rendszer támogatási és ösztönzési keretei.", "A rendszer kormányzati finomhangolása révén elért hatékonyságjavulás a hazai innovatív vállalkozások javára fordítható. Emellett a pályázati rendszer és a K+F-minősítés alapjául szolgáló fogalmak és szakértői vélemények kiadásának pontosítása is rásegít erre a folyamatra, amelynek eredményeképpen a magyar gazdaság további erősödésére lehet számítani a következő években.", "Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)"]}