Alexov Lyubomir

ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovana Skupštino! Poštovani Predsedniče! Pošto predlog zakonapred uvaženim Domom ss razmatra kao narodnosna tačka dnevno g reda, želim da podelimsa Vama nekoliko misli.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A T/8016. számon benyújtott, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítását is tartalmazza, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2019. november 18-án tartott ülésén megtárgyalta. A bizottság felkért a bizottsági vélemény előterjesztésére.

Felszólalásomat azzal kezdem, hogy a nemzetiségek jogairól szóló jogszabály átfogó módosítására már több alkalommal is próbálkozást tett a nemzetiségek bizottsága. Az átfogó és minden témát kimerítő, konszenzuson alapuló módosítás véleményem szerint elengedhetetlen, és hamarosan meg is kell tenni. A nemzetiségek jogait tartalmazó törvény egészére vonatkozó módosítási javaslatok és műhelymunkák folyamatban vannak. A most benyújtott törvénytervezetben levő változások nagyrészt a jogszabályok összhangjának megteremtését szolgálják.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt az Országgyűlés nemzetiségi napirendi pontként tárgyalta, ezért volt számunkra különösen fontos, hogy a bizottságban figyelemmel kísérjük e törvény és további jogszabályok módosításait, és mint említettem, különösen a nemzetiségi törvényt. A törvényjavaslat nemzetiségekre vonatkozó részeit mint egyszerű jogalkalmazó próbáltam értelmezni, és ehhez tennék hozzá néhány gondolatot.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat 149. § (1) bekezdése rendelkezik a nemzetiségi törvény 27. §-ának változásairól. A 27. §-t, amely a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a közneveléssel kapcsolatos ügyekben a véleményezési vagy egyetértési jogot, 2012-ben már módosította az Országgyűlés. A mostani változást az indokolja, hogy a perjogi rendelkezéseknek összhangba kell kerülni a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével a nemperes eljárások megváltoztak, ezért a végzésekkel szemben benyújtott kereseteket a bíróság egyszerűsített perben bírálja el. Mivel ez a közigazgatási perrendtartás szabályaiból következik, így ebben az ágazati törvényben sem lett nevesítve. A véleményem az, hogy átláthatóbb és könnyebben értelmezhető volt a jelenleg hatályban lévő törvény szabályozási szövege, mint az előttünk fekvő tervezet, adekvát megfogalmazást tartalmazott a perindításra, utalva az illetékességi területre, a hatáskör gyakorlójára, valamint az eljárási időre.

Ugyanezen megállapítások igazak a törvény 35. §-ának módosítására is, mely a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyekben biztosítja a véleményezési vagy egyetértési jogot a nemzetiségi önkormányzatok részére. Ennek a szakasznak a módosítása is a perjogi rendelkezések összhangba kerülését szolgálja a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel.

A nemzetiségi törvény 41. § (3) és (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény, valamint a nemzetiségi feladatot ellátó közművelődési intézmény létesítésével, megszűnésével, átszervezésével kapcsolatos határozat meghozatalára az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Az eddigi szabályozás szerint, ha ezekben a tárgykörökben a települési önkormányzat rendeletet alkotott, akkor a fővárosi és a megyei kormányhivatalnak a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül kellett felülvizsgálnia a rendeletet és megtenni a szükséges intézkedéseket.

A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhatott. Ezzel szemben a mostani szabályozás megfogalmazása szerint a nemzetiségi jogok sérelmére vonatkozó hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát. Itt ugyancsak megjegyzem, hogy nem jogalkalmazó-barát a megfogalmazás, legalább utalás jelleggel fel kellett volna tüntetni, hogy az indítványt mely illetékességű és hatáskörű bíróságon kell benyújtani.

A nemzetiségi törvény 83. §-a (1)-(4) bekezdésének módosításával kapcsolatosan is kérdések vetődnek fel. A nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, a társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdésköreiben a képviselő-testület kötve van a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértéséhez. Ugyanez vonatkozik a nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízatására vagy a vezetői megbízás visszavonására, amennyiben nem a nemzetiségi önkormányzat gyakorolja a megbízási jogokat. Így tehát amennyiben ezekben a tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. E szakasz módosításának (1) bekezdése szerint a nemzetiségi jogok sérelmére történő hivatkozás területén történt a változás, tekintve, hogy az eddigi közvetlen bírói út helyett a nemzetiségi jogok sérelmére történő hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát. Az számomra nem derül ki ebből a módosításból, hogy az indítvány a végrehajtásra halasztó hatályú lesz-e.

A törvénytervezet (2) bekezdés szerinti szövege viszont, mely a törvényben meghatározott tárgykörön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, egyértelműen fogalmaz. Itt kitűnik, hogy a nemzetiségi jogok sérelmére való hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát indítványozhatja, továbbá az is, hogy a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

Ugyanez vonatkozik a tervezet (3) bekezdésére is, hiszen a jogalkalmazó számára is érthető, hogy a közigazgatási szerződésnek minősülő megállapodás megkötésének eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási bíróság előtt mulasztási pert indíthat.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény 106. §-ának (6)-(8) bekezdéseire vonatkozó módosítások átvezetése is szükséges ahhoz, hogy a perjogi rendelkezések összhangba kerüljenek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel.

(10.30)

Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenységével kapcsolatosan a benyújtott tervezet (6) és (7) bekezdését érintő módosításoknak összhangban kell állniuk a nemzetiségi törvény most még hatályos szabályozásával. A bíróság soron kívüli eljárásának kimondása véleményem szerint e tárgykörben is szükséges lenne.

A nemzetiségi törvény 146. §-ának módosítása azt rendezi, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével azonos módon fogják ellátni a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. A törvénytervezet szövegcserés módosításai szükségesek, azzal is egyetértünk, ugyanakkor nem értem, hogy a nemzetiségi törvény 118. § (2) bekezdésében miért kell hatályon kívül helyezni a bírói út igénybevételének lehetőségét.

A jelenlegi szabályozás szerint a nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály ‑ ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét ‑ és a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor ‑ a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdésekben ‑ az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges. Eddig lehetőség volt arra, hogy az e tárgyban alkotott jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok sérelmére való hivatkozással az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhatott. A mostani törvénytervezet hatályon kívül helyezi a közvetlenül bírósághoz fordulás lehetőségét, és ez álláspontom szerint szűkíti az eddig biztosított jogainkat.

Tisztelt Képviselők! Nekünk, nemzetiséghez tartozóknak nagyon fontos, hogy a jogállásunkat rendező törvény átlátható és a közösségeink minden tagjának értelmezhető legyen. Mindezekkel az észrevételekkel ugyanakkor bizottságunk támogatja a T/8016-os törvény elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)