Hohn Krisztina (LMP)

HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Talán nem is olyan könnyű ez után a felszólalás után megszólalni, hiszen Arató Gergely sok mindent elmondott, amit én is szerettem volna elmondani, de mégis ráerősítenék néhány dologra.

Ez a salátatörvény több tucat törvénymódosító javaslatot tartalmaz, és amennyiben elfogadásra kerül, akkor az fogja a szakképzési törvényt, amelyet már elfogadtunk ‑ illetve mi nem, de önök igen ‑, a jogrendszernek megfeleltetni. Ugyan tudjuk, hogy közben a Waldorf-iskolák aggályai szertefoszlottak, mert sikerült egy államtitkárral megegyezniük, és emiatt rájuk nézve ez már nem olyan aggályos, mint korábban gondolták, de a többi magániskola szempontjából, azt gondolom, még mindig az. Mégpedig azért, mert törli az alternatív intézmények működésére vonatkozó, 2003 óta törvényben deklarált megfelelő felhatalmazást, amelynek alapján a magánintézmények a pedagógiai tevékenységüket az általánostól eltérő szabályok szerint végezhették és végezhetik.

A javaslat elfogadása esetén a köznevelési törvényben egyáltalán nem jelennek meg, említés szintjén sem, az alternatív pedagógiák, kerettantervek és óvodapedagógiai programok. A javaslat a tanszabadság, a tanítás szabadsága, a nevelés szabad megválasztása alapjogának sérelmét okozhatja. A javaslat a magánintézmények létét alapjaiban kérdőjelezi meg az alábbiak miatt. Törvényi felhatalmazás hiányában nem garantált, hogy intézményeik megőrizhetik a kerettantervükben meghatározott specifikumokat, mint sajátos tananyag, önigazgatás, sajátos működési alapelvek, sajátos oktatásszervezés, eltérő tanulói kötelező órák. Nincs biztosítva sem az eddigi sajátosságok megőrzése, sem jövőbeni bővítésük lehetősége.

A javaslatban továbbá az alternatív szakasz helyetti miniszteri engedélyezés bevezetése is rossz, a továbbiakban a szövetségbe tömörült magyar Waldorf-közösség nem tud egységesen fellépni, hiszen az egyes intézményeknek egyedileg kell a miniszteri engedélyt megszerezniük. Nekik ez volt az egyik legfőbb aggályuk ezzel a törvénnyel kapcsolatban. A javaslat szerint a miniszter csak a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire vonatkozó egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti, amelybe lényegében csak az oktatott anyag és óvodai nevelési tartalmak férnek bele. A javaslat szövege mellett a miniszter nem jogosult egyedi megoldás engedélyezésére. A javaslat szabályozása alapján tehát a nevelés-oktatás tartalmi kérdésében is kizárólag a miniszter belátásán múlik az engedélyezés, hiszen csak „engedélyezheti”. Így komoly aggály, hogy a magánintézmények teljesen kiszolgáltatottá válnak az aktuális, illetve a mindenkori miniszteri vagy kormányzati akaratnak.

A javaslat 77. §-ának értelmében az érettségi vizsga részletes követelményeinek meghatározása kikerül a miniszteri rendeleti szabályozás köréből. Ehelyett miniszteri hivatalos kiadvány formájában lesz kihirdetve, honlapon közzététellel. A jogszabályi forma mellőzése a jogalkotásra vonatkozó törvényes garanciális szabályok mellőzését jelenti lényegében, hiszen közvetlen miniszteri kézi vezérlés alá kerülnek az érettségi vizsgakövetelmények, ezek tartalma, hatályba léptetésük, megismerhetőségük s a többi. Évtizedek óta megszilárdult közoktatási, köznevelési szabályozási gyakorlatot rúg fel a javaslat, amely a jogbiztonság sérelmét jelenti az érettségi vizsga mint kiemelt állami vizsga területén is.

A javaslat 79. §-a megszünteti a nyilvántartásba vételről szóló határozattal szembeni fellebbezési jogot, amely hátrányosan érintheti az intézményalapítás folyamatát, amennyiben az intézményalapítás jogát azzal szűkíti, hogy fellebbezés megvonásával bírósági útra tereli a jogorvoslatot. A fellebbezés a köznevelés rendszerén belül gyors jogorvoslatot biztosít, ellentétben a bírósági perrel, amely köztudottan sokkal lassúbb.

A javaslat újabb kötelező kompetenciamérést vezet be a nyolcadik osztályosok pályaválasztást segítő kompetenciáinak mérésére. A javaslat azért is sérelmes, mert teljesen felesleges, ugyanis a középiskolai felvételi eljárás, tehát a jelenlegi szabályozás a tanulók számára a választási lehetőséget már biztosítja, pedagógiailag pedig kifejezetten káros a tanulók állandó, különféle jogcímeken, most épp továbbtanulást segítő kompetenciáik oldalán való méregetése, hiszen az ilyen mérésekkel a tanulói jogok, mint továbbtanulás megválasztása, befolyásolt lesz.

Mivel nem szeretnék hosszú lenni és visszaélni képviselőtársaim türelmével, annyit még elmondok, hogy az LMP-frakció, mint ahogy a szakképzési törvényt sem, ezt sem fogja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)