Hajdu László (DK)
2019-11-19 · 94. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 8:19Szöveg6 197 karakter · 10 bekezdés · JSON
HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Most már tudjuk, hogy salátatörvény, de tudtuk előtte is. Nem vagyok könnyű helyzetben a Demokratikus Koalíció részéről, hogy mit mondjak erről a törvényről, mert ebben van néhány, amit támogatni tudnánk, és azt kell mondjam, hogy ha külön lenne, ahogy azt Z. Kárpát képviselőtársam is említette, akkor támogatható lenne. Egyedül az MFB az, ami ezek közül nagyon csípi a szemünket. Ha megengedik, néhány szót mégis mondanék erről a törvényjavaslatról.
Az egyik, ezt érintettként is mondhatom, a vasúti telek kérdése. Azt gondolom, hogy ez egy kicsi módosításnak tűnik, s részben talán azt is jelzi, hogy nincs összefüggésben a belgrádi vasútvonal építésével, mert hidak, vasutak és sok minden megjelenik itt. De kicsit önző módon a saját választókerületemre gondolok, merthogy tele vagyunk vasúttal, tiszta MÁV az egész XV. kerület. Az első magyar vasút, az 1846-ban átadott Pest-Vác közötti vonal is ott húzódik végig, és ez vágta el Rákospalotát Újpesttől. Ez a történelmünkben egy csapás lett, mert korábban a Duna-parton volt Rákospalota határa, és a Károlyi grófok vitája a nyomvonal miatt azt eredményezte, hogy kettészakították. A birtokhatáron ment végig, utána visszamegy a Duna-partra, és így jött létre Újpest a másik gróf területén, mi meg maradtunk Rákospalota. Majd később az M3-as is kettévágott bennünket, de ott már nem voltak grófok. (Derültség.)
Azért említettem meg ezt, mert vannak nagyon jelentős elhanyagolt MÁV-ingatlanok, 6 kilométer az egyik irányba, 5,5 a másik irányba, ami a ferihegyi repülőtér irányába halad. Ugyanakkor mindig azt tudtam ezeknél az ingatlanoknál ‑ s örülnék, ha államtitkár úr erre is kitérne ‑, hogy ezek az ingatlanok a valamikori öreg bölcs tervezőknek a távlati fejlesztés céljai miatt kellettek. Akkor a vasúttal még komolyan terveztek. Ha elmegyünk Ausztriába, Svájcba vagy Németországba, ott szinte csak vasúti fejlesztéseket lát az ember, mégpedig méregdrágán, mert ők nem voltak annyira előrelátók, hogy MÁV-ingatlanokat kötöttek volna le száz évvel ezelőtt, s most nagyon drágán építik a vasutat. Nekünk pedig most állami tulajdonban van, és nem kell megvásárolni. De ha ezeket átadjuk, és mégis megvalósul a fejlesztés ‑ hogy vegyem a saját példámat ‑, mi elővárosi vasútra várunk, amelynek a tervei elkészültek, sőt az engedélyezési tervnél tartunk. Azt gondolná az ember, hogy az Európai Unió által finanszírozott megoldásról van szó, akár a veresegyházi, akár a váci vonalat veszem, mindegyiknél. Ezeken az ingatlanokon mi abban a hiszemben nézzük a parlagfű kétméteres változatát, s mindenféle gazt és mindenféle illegálisan odahordott szemetet, hogy egyszer majd elővárosi vasútnak kell ez, P+R parkolónak és különböző fejlesztések céljaira. De az előterjesztést olvasva most már attól félek, hogy valaki ügyes, aki majd megépíti a P+R parkolót, előbb megkapja ezt az ingatlant, utána pedig ő csinál belőle egy kis hasznot nálunk. És a P+R parkolót emeltem csak ki, de sok minden mást is lehetne, mert szolgálati lakások egész sora van ott, amelyek lakhatatlan állapotban igen jelentős telkeket foglalnak le, és sok panaszt jelentenek. Gondolom, ez közigazgatásonként eltérő módon, de az egész országban így néz ki, és nyilvánvalóan rendezni kell.
A tegnapi nap a zárszámadással foglalkoztunk, s valaki fölvetette, hogy nincs itt a vagyonleltár. Egy önkormányzat úgy csinál zárszámadást, különben az Állami Számvevőszék nagyon keményen megrója, nem beszélve arról, hogy az államháztartási törvény és a Magyar Államkincstár úgy is írja elő, hogy vagyonleltár nélkül az önkormányzat zárszámadást nem adhat be. Ott a vagyonleltárt minden évben hozzá kell csatolni. Mi úgy fogadtuk el az állami költségvetést, hogy egyrészt már el van fogadva a költségvetés, másrészt pedig semmilyen vagyonleltár soha nincs a zárszámadáshoz, noha a zárszámadáshoz kellene egy ilyennek lenni.
Azt gondolom ‑ nem húzva az időt ‑, hogy a jegyzőkre vonatkozó jogosítvány kiszélesítése helyes dolog, különösen azért, mert a jegyzőknek jelenleg nagyon le van tompítva a hatósági jogköre. Csak egy példát szeretnék megemlíteni, noha a törvény pont ezt nem szabályozza. A nemzeti dohánybolt egy olyan államrész egy közigazgatási területen belül, a mi esetünkben 39 helyen, amit az égvilágon senki nem ellenőrizhet, se jegyző, se rendőr, se senki más. Ott isznak, alkoholizálnak, mára a nemzeti dohánybolt nemzeti palackital-fogyasztóhellyé vált, és egész éjjel ott italoznak az emberek. A jegyzőnek a mellette lévő kenyérboltot vagy a mellette lévő gyógyszertárt bármikor van joga bezárni, de a nemzeti dohányboltot még ellenőrizni sincs joga. Ezért lenne jó, ha a jegyzők korábbi jogai visszakerülnének hozzájuk. Korábban egy dohányboltot simán ellenőrizhetett a helyi hatóság, ma egyedül a nemzeti dohánybolt ellenőrizhetetlen, senki nem tudja, hogy ott mi zajlik, és nincs is joga ellenőrizni, nincs is joga bezárni. Van jogunk levelet írni, például palackositalozásból egy halom levél van a főnökségen, ahova írogatunk, de mondanom sem kell, hogy válaszlevél soha nem érkezik rá. Körülbelül így zajlik ez a dolog. Tehát a jegyzőre vonatkozó hatósági kezdeményezést tudjuk támogatni.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A csődeljárással és felszámolással kapcsolatos dolog, amit a törvényben lehet olvasni, szintén támogathatónak látszik, mert ennek elszenvedői vagyunk. Öt-hat éve felszámolás alatt álló ügyek miatt kerületi fejlesztések is állnak, noha nem bennünket számolnak fel, de a felszámolás miatt nem lehet mit kezdeni azokon a területeken.
A Fejlesztési Bankkal kapcsolatos módosításokat nem részletezném, ebben sok veszélyt látunk. Ebben nagyon sok veszélyt látunk. Az, hogy kezességet vállalhat, garanciát vállalhat és sok minden egyéb, ez túl enyves számunkra, ezt nem tudjuk támogatni.
Összességében ennyivel tudtunk hozzájárulni. Az ingyenes vagyonátadással kapcsolatban nincs semmilyen kifogása a Demokratikus Koalíciónak. Ennyiben kívántam kiegészítést tenni és hozzászólni a T/8033. számú törvényjavaslathoz. Köszönöm. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)
(A jegyzői székben dr. Lukács László Györgyöt Arató Gergely váltja fel.)
HivatkozásJSON
karzat: Hajdu László — 2019-11-19, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/94-90.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-94-90,
title = {Hajdu László — 2019-11-19, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/94-90.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}