Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Először szerintem arról érdemes szólni, hogy mit nem tervez módosítani a Fidesz a társasági adóval kapcsolatban; amiről valójában tárgyalni lenne érdemes, az az, hogy a nagyvállalatoknak az adóterhelését visszaemeljük (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Így van!), hiszen most egy olyan adópolitikát folytatnak, ami a nagyvállalatokat gyakorlatilag felmenti a közteherviselés alól, a kisembereket pedig rommá adóztatja.

Az önök elmúlt kilencéves ténykedésének az egyik talán legfontosabb eredménye, hogy teljesen átrendezték a közteherviselés szerkezetét. (Bánki Erik közbeszól.) Figyeljen a képviselő úr, és meg fogja tudni, hogy mire gondolok. (Z. Kárpát Dániel: Az előbb olyan érzékeny voltál! Hallgasd már meg!) Tehát a 19 százalékos társaságiadó-kulcsot önök leszállították 9 százalékra, ami az adóparadicsomok szintje, az EU-ban a legalacsonyabb ilyen érték, és ami gyakorlatilag egy lefelé való versenyt jelent a tagállamok között, sőt a globális térben, hiszen az a kérdés, hogy ki menti fel minél nagyobb arányban a nemzetközi nagyvállalatokat az adófizetés alól. Abban reménykednek önök, fideszesek, jobb ötlet híján, hogy majd ez fogja idevonzani a nagy cégeket.

(Földi Lászlót a jegyzői székben dr. Vinnai Győző váltja fel.)

De nemcsak hogy az elméleti adókulcsot levitték 9 százalékra, hanem olyan adókedvezményeket adnak, ami alapján a legnagyobb vállalatoknak a tényleges adóterhelése az 1 százalékot éri el. Tehát a nagyvállalatok Magyarországon 1 százalék adót fizetnek, a kisemberek a munkajövedelmük után több mint 40 százalék közterhet viselnek ‑ hiszen nem csak szja-t fizetünk, mint azt képviselő úr nagyon pontosan tudja ‑, szintén a kisemberek, amikor a 40 százalék fölötti terhelésű munkajövedelmükből megveszik a mindennapi fogyasztási cikkeiket, akkor 27 százalékos világrekorder áfát fizetnek, és akkor önök ezt a 9, illetve gyakorlatilag a nagyvállalatok számára 1 százalékos társasági adót vezetik be. Tehát azt gondolom, hogy ha a társasági adóhoz hozzá akarunk nyúlni, akkor a legfontosabb dolgunk, hogy a nagyvállalatok adóját visszaemeljük egy méltányos szintre, és az így befolyó összegből a kisemberek adóterhelését csökkentsük. Ez az első dolog. Erről kéne ebben a Házban beszélnünk.

De jó, ha önök a sportcélú társaságiadó-kedvezményekről akarnak beszélni, akkor itt is azért rögzíteném a Párbeszéd álláspontját. Először is: az adókedvezmény, amit ilyen módon maguknál tartanak a cégek és átadnak a sportegyesületeknek, közpénz. Ez nem a Párbeszéd véleménye, ez nem egyszerű szakmai álláspont, ez egy bírósági ítélet. Tehát ezt a közpénzt nem a demokratikusan megválasztott döntéshozók határozzák meg, hogy mire lehet szánni, hanem önök a nagyvállalatok döntéshozói kezébe teszik át ezt a döntési jogosítványt. (Bánki Erik: Miről beszélsz?) Arról beszélek, hogy a sporttao a korrupció melegágya. Arról beszélek, hogy mindenféle szürkezónás lobbizások, mindenféle mutyik alapján, ha úgy tetszik, ahogy a képviselőtársak mondják itt az ellenzéki oldalon, a kapcsolati tőke ‑ értsd: a fideszes NER-be való betagozódás ‑ alapján lehet ezeket a pénzeket megszerezni.

Azt is látjuk, hogy ezek a pénzek, ezek a százmilliárdok, ezek az összegek, amik a magyar felsőoktatás támogatásával vetekedő nagyságrendű összegek, alapvetően és nagyrészt nem az utánpótlás-nevelés támogatására mennek, miközben nyilván van egy olyan mellékhatása, hogy ott is lehet szép számokat hirdetni, de ezek stadionépítésekre mennek (Bánki Erik: Egyetlen stadion se épült ebből!), és a látványsportágak közül elsősorban a nagyon eredményes magyar futball támogatására mennek el, és azt is tudjuk, hogy a focira, stadionépítésre szánt pénzek milyen eredményességgel hasznosulnak.

Azt lájuk, hogy amikor stadionépítésről van szó, akkor pofátlan összegeket mondanak be az Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és hasonló figurák körébe tartozó kivitelező cégek, majd amikor egyszer véletlenül elfogy a pénz, akkor bemondanak egy feleakkora összeget, és ezzel elismerik ‑ és most a frissen építendő kézilabdacsarnokról beszélek ‑, hogy legalább 100 százalékos túlárazást terveztek eredetileg. Tehát akkor azok a százmilliárdok, amik erre a sporttaóra mennek el, tulajdonképpen nagyon direktben 50 százalékában, 60 százalékában, ki tudja, mekkora arányban a fideszes holdudvar gazdagítására mennek el.

Mi nagyon egyétértünk azzal, hogy neveljük egészséges életmódra a fiatalokat, nagyon egyetértünk azzal, hogy támogatni kell a fiatalok sportolását, nagyon egyetértenénk akkor, ha önök iskolai tornatermek vagy tanuszodák építésére költenék ezeket a pénzeket, de annak nem az kell legyen az útja, hogy a nagyvállalatokkal és kisebb cégekkel kötendő mutyikra kényszerítik az önkormányzatokat, a sportegyesületeket és mindenki mást, hogy aztán ebből kivehessék a fideszes oligarchák a részüket. Ennek az az útja, hogy akkor behozzuk ezeket a pénzeket a költségvetésbe, szépen terhet viselnek a nagyvállalatok is, szépen felemeljük a társasági adót, és nem újabb és újabb kedvezményeket adunk, és aztán ezt normatív módon a megfelelő célokra demokratikus ellenőrzéssel megtámogatva költjük el. Merthogy most hiába közpénz a tao, gyakorlatilag nem lehet ellenőrizni, hogy hogyan költik el, és mi az az alkotmányos költség, tehát az a fideszes korrupciós hányad, amit ebből önök leszednek.

Úgyhogy itt, úgy látszik, hogy néhány ellenzéki képviselővel is vitatkoznom kell: nem, a taorendszer rossz, a magyar államnak nem lenne szabad lemondani ezekről a bevételekről. A magyar államnak az feladata, hogy támogassa a fiatalok sportolását, támogassa az iskolásoknak a testnevelésórai facilitásait, és így tovább, de az nem feladata, hogy a Fidesz-holdudvart hizlalja.

(12.50)

Úgyhogy nagyon kérem önöket, hogy ha egyszer ezt tényleg őszintén, méltányosan végiggondolják, akkor nyugodtan terjesszék be az egésznek a felszámolásáról szóló törvényjavaslatot, a társasági adó nagyvállalatok számára 19 százalékra való visszaemeléséről szóló javaslatot és ezzel párhuzamosan a kisemberek adóterhelésének a csökkentését. A Párbeszéd ezt nagy örömmel támogatná, a mostani javaslatot viszont egyszerűen nem tartjuk megvitatásra sem méltónak. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)