Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik)
2019-11-19 · 94. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:53Szöveg5 464 karakter · 10 bekezdés · JSON
DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vitathatatlan az, hogy az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet bármilyen bázisát számolják is fel, ölik meg vezetőit, próbálják a nemzetközi erők megsemmisíteni mindazokat az erőforrásokat, azok újra és újra, szinte a földből kinőve jönnek létre, és keserítik meg tőlünk nem olyan messze lévő országokban a polgárok életét.
Az is tény, és a NATO Parlamenti Közgyűlésében rendre minden egyes ülés egyik fontos témája az, és azt gondolom, hogy nekünk, magyar országgyűlési képviselőknek is az a feladatunk, hogy támogassuk mindazokat a feladatokat, mindazokat a nemzetközi szervezetek által szervezett missziókat, amelyek azt szolgálják, hogy a problémákat ott oldják meg, a problémák helyben kerüljenek megoldásra, és azokat a társadalmi és természeti kríziseket, amelyek okozhatják a migráció felgyorsulását, valamilyen módon meg lehessen akadályozni.
Jómagam meglehetősen meg vagyok már fertőzve ezzel a kérdéssel, hiszen hétről hétre szembetalálom magamat azokkal a beszámolókkal, azokkal a videós beszámolókkal, amelyek a Közel-Keleten emberek millióinak életét keserítik meg. Civil áldozatok tömege az, ami kíséri például az Iszlám Állam terrortevékenységének útját.
Az is tény, hogy a nemzetközi szervezeteknek is, bármennyire sok pénzt is költenek rá, rendkívül szűkös az erőforrása arra, hogy valóban helyben úgy kezelje a problémát, hogy ne generáljon újabb kríziseket, ne kezdődjenek el politikai ellentétek az adott helyi erők, helyi kormányzat, a civilek és a nemzetközi szervezetek küldöttei között. Rendkívül nehéz diplomáciai munka az, amely egyáltalán odáig juttatja bármely nemzetközi szervezetet, hogy misszióban akár katonákat, akár civileket küldjön a problémák rendezése érdekében. Ezért azt kell mondjam, és mindig is ezen az alapon álltam, hogy a világ békés és gazdag erőforrással bíró népei segítsenek a krízisövezetekben lévő országoknak ahhoz, hogy akár háborús, akár más gerilla- vagy terrorszervezetek vagy esetleg a diktatúrát fenntartó kormányok által való nehéz társadalmi helyzetben lévő emberek helyben tudjanak maradni, a kríziseket számolják fel, és ezzel adott területen próbálják a békét megteremteni.
Azt azért meg kell hogy mondjam, hogy az elmúlt 15 év tapasztalatai nem hozták azt, hogy a nyugati civilizáció ezeken a területeken a békét meg tudta teremteni, legfeljebb némileg kezelni tudta, némileg prolongálni a problémát, némileg olyan zűrös új kormányzati rendszereket létrehozni, amelyeket pedig az ottani társadalmak nem fogadtak el. Erről órákat lehetne beszélgetni és vitázni. Egy tény, hogy még mindig eredménytelen a nemzetközi fellépés ezeken a területeken.
De az is igaz, hogy a remény hal meg utoljára. Ebben a kérdésben 2015-ben és ’17-ben, ahogy államtitkár úr is elmondta már, két döntés született ugyanebben a tárgyban, és mindkét döntés alkalmával a Jobbik képviselőcsoportja nemmel szavazott. A nemmel szavazás nem arról szólt, hogy ne szeretnénk megmenteni hazánkat és Európát attól, hogy a migránsok tömegei lépjék át a határunkat és nehezítsék meg hazánk és Európa életét. Arról sincs szó, hogy ne gondolnánk azt, hogy Magyarországnak szerepet kell vállalni azokban a nemzetközi feladataiban, amikre egyébként maga is például a NATO szervezeti rendszerében szerződött.
(18.10)
De ma, azt kell mondjam, hogy az információ oly kevés, hogy még ha a feladatok meg is vannak határozva ebben a javaslatban ‑ ez pedig az, hogy partnerségépítési, katonai segítségnyújtási, tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatok legyenek‑e 200 és legfeljebb 400 főre emelhető kontingensben ‑, mi úgy látjuk, hogy nagyon kevés az információnk. Annyira nem tudjuk, hogy a magyar katonáinkat legalább az a minimális biztonsági rendszer körülveszi-e, hogy ha már oda elküldjük őket, akkor esélyt tudunk nekik adni arra, hogy valóban életben és épségben térnek vissza, hogy ilyen kevés információ mellett nagyon nehéz egy képviselőnek olyan módon támogatni egy ilyen javaslatot, ami kapcsán nem merül fel az benne, hogy magyar honfitársainkat akár fel is áldozzuk egy még számunkra teljesen ismeretlen és átláthatatlan missziós rendszer részeként.
Tehát kettősség van bennünk, kettősség van bennem. Mindig komoly felelősséget kell éreznünk aziránt, miután a honvédelem rendszere parancsuralmi rendszer, és a katonának végre kell hajtani a parancsot, hogy olyan parancsot adjunk neki, olyan parancs adására nyújtsunk segédkezet, amelyben nemcsak, hogy ő nem látja át, milyen veszély vár rá, hanem pillanatnyilag a magyar kormányzatban és a magyar Országgyűlésben senki.
Úgyhogy ebben a kérdésben most ezt szerettem volna elmondani, még részletes vitára majd újra a plenáris ülésre érkezik ez a javaslat; azt gondolom, hogy az ellenzékben is még érni fog ennek a kérdése. Az tény, hogy nem nézheti a civilizált és gazdaságilag erős világ azt, hogy emberek százmillióinak lakóhelyén folyamatosan háborús viszonyok legyenek, és akkor még a klímakatasztrófa várható következményeiről nem is beszélünk, ami kényszerűen azt fogja hozni, hogy embertömegek milliói lesznek kénytelenek más otthont keresni a világban, és ennek tulajdonképpen Európa is és más földrészek is áldozatául eshetnek. Ezt sem szabad természetesen elfelejtenünk. Ember legyen a talpán, aki ilyen kérdésekben jó döntést tud hozni. Mindenesetre az információink tényleg elég szűkösek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Varga-Damm Andrea — 2019-11-19, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/94-154.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-94-154,
title = {Dr. Varga-Damm Andrea — 2019-11-19, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/94-154.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}