Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik)

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tulajdonképpen ennek a javaslatnak a tárgyában mondhatnám azt is, hogy nekünk mindegy, hogy ki szerzi be az eszközöket, csak azt szerezze be, ami kell, és annyiért, amennyi a valódi piaci ára.

De mégsem fejezem be ennyivel ezt a vezérszónoklatot, tekintve, hogy ebben a javaslatban azért van két olyan elem, amit, hogy úgy mondjam, országgyűlési képviselőként megfelelő kétségekkel nézek.

Annyit még hozzáfűznék államtitkár úr előző javaslathoz fűzött hozzászólásához, amikor a montesquieu-i hatalommegosztásról beszélt, hogy igen, nem a kormány hozza létre a jogszabályokat, vagyis a törvényeket, hanem a parlament. Ön a kormány képviselője itt, ön javaslatot tesz a parlamentnek, hogy esetleg szavazzon meg egy törvényt. De csak javaslatot tesz, és a parlament nem köteles rá, hogy azt megszavazza, azt meghozza. (Németh Szilárd István: Egyetértek!) Igen, ez a két hatalmi ág szétválasztásának elve.

De amikor egy parlamenti képviselő azt mondja, hogy mielőtt javaslatot tesz egy kormány részére, akkor tegye már meg, előre azért érdemes egyeztetni a képviselőkkel vagy a pártokkal, akik a parlamentben frakcióval bírnak, hogy esetleg amikor ezt a kérést idehozza a Házhoz, akkor már jóval nagyobb nyitottságra találjon, mint ami ma van. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van!) Azért mondjuk el gyakran kritikáinkat, mert ha előtte esetleg egy órácskát szántunk volna arra, hogy megismerjük az elképzelést, és esetleg mi magunk is megtegyük azokat a javaslatainkat, amikkel ha beterjeszti, nagyobb az esély a pozitív válaszra, akkor talán valóban rengeteg vitától tudnánk magunkat megszabadítani.

Az látszik ebből a javaslatból, és bármennyire is nem szeretném semmiképpen a honvédelmi tárcát bántani, sőt a szavaim most némileg inkább az aggodalomnak szólnak, azért ezzel a törvényjavaslattal, ha ezt a parlament megszavazza, és vélhetően igen, akkor a honvédelmi tárca kezéből kiveszik a beszerzés eszközrendszerét. Tehát a katonák kezéből kiveszik azt, hogy mit vásároljanak a honvédelmi rendszer fenntartása érdekében.

Amikor a 2010-es évek elején az Orbán-kormány megteremtette a központosított közbeszerzés intézményét, akkor ez a központosított közbeszerzés kifejezetten azt a célt szolgálta, hogy azokra az általános beszerzési eszközökre vagy beszerzendő eszközökre jöjjön létre, amelyek a közélet, a kormányzat, a hivatalok, az állami szféra, az önkormányzati szféra szinte minden elemének szükségesek.

Csak egy példát mondok: például börtöncégek gyártják a ruhákat, a köpenyeket, a munkaruhákat, munkacipőket. Megpróbálták a különböző háztartási, higiénés szükséges eszközöket szintén központi közbeszerzésben beszerezni, pont azért, hogy az árat optimálissá tudják tenni, valóban kiszámítható legyen, ne kelljen minden egyes szervezetben beszerzéssel foglalkozó munkatársakat alkalmazni, ami rendkívül üdvözlendő volt. Egyébként azt gondolom, hogy ezzel rengeteg költségvetési forrást is spórolt.

De ha a honvédelmi tárcát a központi beszerzési viszonyrendszerbe helyezi be, az azt jelenti, hogy lehet, hogy a honvédelmi tárcának lesz beleszólása abba, hogy amikor a számára tényleg speciálisan a hon védelmét szolgáló eszközöket kell beszerezni a központi beszerzés során, akkor azért a döntéseket nem a honvédelmi tárcánál, hanem mégiscsak ennél a központi beszerzési szervezetnél fogják meghozni.

Számomra ez mindenképpen egy jogkörelvétel a honvédelmi tárcától, számomra ez azt jelenti, hogy a honvédelmi tárca nem bírhatja ennek a szakterületnek minden fontos elemét, sőt a leglényegesebb elemét sem, hiszen nagy valószínűséggel nem az irodaszer-beszerzésről beszélünk, hanem valószínűleg a komplett haderőfejlesztési programban megvalósuló beszerzésekről beszélünk.

Még egy kérdést hadd vegyek górcső alá! Az elmúlt javaslat tárgyalása alatt elhangzott az a mondat, hogy ez a honvédelmi fejlesztés tulajdonképpen az új stadion. Én azt szeretném remélni, hogy a honvédelmi beszerzés ne az új stadion legyen. De az is tény, hogy nagyon kevés információt tudunk kapni a honvédelmi tárcától a vonatkozásban, hogy a „Zrínyi 2026” fejlesztésben a beszerzendő eszközök a hadműveleti rendszerben hova lesznek rendszeresítve, hogyan, milyen módon képzik ki oda azokat a szakembereket, akik csak azt üzemeltetik, a hadműveleti rendszerben ezeket az eszközöket saját magukban hogy fogják használni, és hogy fognak az eszközök egymáshoz viszonyulni, hiszen a szárazföldi, a légvédelmi rendszer az ugyan kettős, de egyik támogatja a másikat, erről nem kell itt most szakmai beszélgetést nyitni. De az a lényeg, hogy ez pont egy olyan rendszer, mint bármilyen rendszer a világon, sőt sokkal precízebben kell megszervezni, hiszen egy-egy hiba óriási károkat, tehát akár anyagi károkat és akár emberéletben is károkat tud okozni. Miután ebben a „Zrínyi 2026”-ban egyáltalán nem látszik ez a tudatos, szervezett rendszer, amibe beleillesztik azokat az eszközöket, amiket beszereznek, ezért van ez a típusú bizalmatlanság az ellenzék részéről.

De hangsúlyozni kívánom, hogy az nagy büszkeségünk, hogy a magyar honvédelem rendszerében még mindig olyan minőségi katonák dolgoznak, akik bármely nemzetközi megmérettetésben csak hazánk üdvét hozzák el. Nincs olyan misszió, nincs olyan kiküldött kontingens, nincs olyan nemzetközi verseny, nincs olyan nemzetközi… Hogy mondjuk ezt, bocsánat, amikor a háborút szimuláljuk? (Dr. Harangozó Tamás: Hadgyakorlat!) Elnézést kérek, hadgyakorlat. Mindig az lesz ennek az eredménye, hogy a magyar katonákat kiemelik, és elképesztően nagy tekintélyük van a nemzetközi térben. Ők a munkájukkal tényleg mindent megtesznek azért, hogy amikor arról a rendszerről beszélünk és azt támogatjuk, akkor az ő szintjükhöz méltó javaslatok jöjjenek be, ahhoz méltó viták legyenek, és érezze minden egyes katona, hogy amikor mi esetleg kritizálunk valamit, akkor azt azért tegyük, hogy ez a rendszer még inkább méltó legyen az ő meglévő szintjükhöz.

Azt nem tartom helyesnek, hogy az egész központosított beszerzési rendszer minden elemét, de még a szervezeti rendszer létrehozását is kormányrendeletben szabályozzák. A parlament ellenőrzése alól teljes mértékben ki fog vonódni ez a rendszer. Ez nem lehetséges. A civil kontroll a demokratikus országokban mindenütt azért áll fenn a honvédelem rendszere fölött is, meg még szinte a közélet minden területén, mert semmiképpen nem történhetnek olyan döntések, amelyek nem a célszerűséget és a nemzet érdekeit szolgálják, hanem akár valakiknek az egyéni vagy csoportos érdekét szolgálja ki.

(17.20)

Ezért meg kell mondjam, hogy nem tudom most még megadni a választ arra, hogy támogatni fogjuk‑e ezt a javaslatot, azt gondolom, pont e miatt a veszélyes elem miatt. Mert ha az lenne ebben a javaslatban, hogy a törvény létrehozza magát a szervezetet, hiszen ez egy kormányzatnak egyik szervezete, azt hozza létre a jogalkotó, a törvényalkotó. De a kormányrendelet persze, meghatározhatja, hogy oda hány főt vegyenek fel, hogy működjön, hogy írják ki a beszerzéseket, hogy zajlik a pályáztatás, ha eltérő a közbeszerzési törvény rendelkezéseitől, azt tegye meg már ő, mert azok részletszabályok.

De hogy még az intézményrendszert is majd kormányrendeletben hozzák létre, ezt nagyon nem javaslom. Tegye meg, államtitkár úr, hogy ahol ezek a javaslatok készülnek, beszéljék meg egymással, hogy nem kéne legalább azt kivenni belőle, hogy még a szervezetet is kormányrendelet hozza létre, hiszen nem is tudjuk, hogy majd a kormányzati rendszerben hova fogja illeszteni, és egyelőre még a kormányzat teljes rendszerét törvényben kell meghatározni, és ha tetszik, ha nem, ez egy fontos eleme lesz. Úgyhogy nagyon kérem, hogy erre figyeljenek oda, és ezt még beszéljék meg egymással.

De azért van ennek a javaslatnak egy nagyon másik, nagyon érdekes és nagyon szaftos része, ez pedig az, hogy a központi beszerzés alól kik kerülnek ki, kik azok, akik Magyarországon a kormányzatban a legnagyobb lobbierővel bírnak; egyet találhatnak: a Magyar Nemzeti Bank és társult alapítványai. Milyen érdekes! Közpénzből dolgozik, közpénzt kezel, a magyar nép közös vagyona van a kezében, ha valakinek, neki mindent központi beszerzésben szabadna csak beszerezni, mert egyrészről az az országunk érdeke, másrészről ezzel biztosítható az átláthatóság, és amióta még ahhoz is per kellett, hogy azt kimondják, hogy a Magyar Nemzeti Bank által átadott vagyon, amellyel alapítványokat hozott létre, közpénz ‑ tehát még ezt is perrel, pedig minden normális ember pontosan tudja, hogy az közpénz és közvagyon ‑, ha még erre is pert kellett indítani, most képzeljék el, hogy milyen beszerzési rendszer lehet a Magyar Nemzeti Bank és társult intézményeinél, ha egy ilyen fontos jogszabályban, amelyik egyébként alapvetően arról szól, hogy majd jövőre nézve a helikoptereket, a haditechnikai eszközöket, a fegyvereket, a mindent központosított beszerzésben majd ezután kormányrendelettel létrehozandó szervezet fogja kezelni, gondozni, csinálni, végrehajtani, a Magyar Nemzeti Bank és társult intézményei ez alól is kivonódik.

Államtitkár úr, képviselőtársaim fideszes oldalon, nekem ez nem tetszik, és hogy őszinte legyek, én azt remélem, hogy ez önöknek sem tetszik. Soha nem fogják bevallani, az tény, nem is tehetik, de legalább saját magukban mondják ki, hogy azért ez nem járja. Tehát ki az a Matolcsy György és intézményrendszere, aki tulajdonképpen ilyen állam az államban módján lavírozgat, éldegél, ad át ide-oda vagyonokat, át nem látható, hogy mit csinál, és még a központosított beszerzés alól is kivonhatja magát úgy egyébként, hogy már bocsánatot kérek, a Magyar Nemzeti Bankban a legkomolyabb kockázatot jelentő beszerzés, mondjuk, az informatikai beszerzés?! Mert gondolom, a páncélszekrény nem olyan bonyolult, a vécépapír és az irodaszer ‑ vélhetően az sem.

Tehát miért is van az ‑ nem államtitkár úrtól kérem a választ, mert ezt nem államtitkár úr és nem a minisztériuma találta ki, de remélem, valaki majd választ ad erre, hogy miért is van ‑, hogy ez a szervezeti rendszer kikerül innen? Én azért azt reméltem volna, hogy ha már a jogszabályban ez így van, akkor az indoklásban leírják, hogy azért nem tartozik bele a Magyar Nemzeti Bank és az általa létrehozott szervezetek, mert; tehát hogy valami, hogy ők miért különlegesek, az ő központosított beszerzésük miért nem valósulhat meg ebben a formában, vagy a központosított beszerzésbe ők miért nem tagozódnak be. Elképesztő módon lerontja ennek a javaslatnak az értékét tehát a kormányrendelettel való szervezet-létrehozatal, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank és társult intézményeinek a kivétele, ha már mindenáron központosított beszerzést akarnak, akkor ebből a rendszerből.

Úgyhogy nem tudok ebben a pillanatban nyilatkozni, hogy a képviselőcsoport támogatni fogja‑e ezt a javaslatot. Ezt egyszerűen meg kell fontolnunk, és meg kell néznünk a kockázatait akár az igennek, akár a nemnek, akár a tartózkodásnak, úgyhogy nagy tisztelettel kérem, hogy ezt az álláspontot fogadják el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)