Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezt a témát, a vízügy rendkívül válságos helyzetét nem először hozom az Országgyűlés elé, és mindannyiszor meg fogom ismételni ezeket a felszólalásokat, amíg a kormány részéről nem látunk valamiféle hathatós intézkedést vagy legalább szándékot arra, hogy komolyan vegye ezt a válságos helyzetet.

A probléma, én azt gondolom, mindannyiunk előtt közismert: egyszerűen nem léteznek azok a források, amire szüksége lenne a szolgáltatásért felelősöknek, hogy a következő években, következő évtizedekben biztosítható legyen továbbra is a legfontosabb közszolgáltatás, tehát az ivóvízellátás, illetve a szennyvízelvezetés. A Magyar Víziközmű Szövetség 1500 milliárdra becsüli, a Megyei Jogú Városok Szövetsége pedig 3000 milliárd forintra becsüli azt az összeget, amely 15 éves távlatban a gördülő fejlesztési tervek alapján hiányzik a meglévő forrásokon felül ahhoz, hogy a különböző pótlásokat, karbantartásokat, építéseket meg lehessen valósítani. Ezzel szemben a vízi közművek rekonstrukciós alapja ‑ az idei évhez hasonlóan ‑ a jövő évi költségvetésben mindössze másfél milliárd forint lesz. Ugye, látjuk sajnos az adatokat, hogy 2012 óta duplájára nőtt a vízügyben a meghibásodások száma, a hálózati veszteséget 25 százalékra teszik a szakemberek, tehát a megtermelt ivóvíznek ilyen aránya nem jut el a fogyasztókhoz, egyszerűen a rossz csőhálózatok miatt. Illetve azt is tudjuk, hogy a megfelelő minősítéssel rendelkező vízrendszerek aránya immár 20 százalék alá csökkent. Ismerjük az egyéb problémákat is, az óriási szakemberhiányt s a többi, ez mind sújtja az ágazatot.

Kérdéseim lennének azon kormánytag felé, aki erre a kérdésre most majd illetékes lesz választ adni. A kormány becslése szerint mekkora az összeg a gördülő fejlesztési tervek összesítése alapján, ami 15 éves távlatban hiányzik a meglévő forrásokon túl, hogy ezeket a karbantartásokat, pótlásokat meg lehessen csinálni? Milyen pályázati forrásokkal számolhatnak a legtöbb esetben az önkormányzatok? Ugye, ezt minden évben elintézik azzal, hogy majd pályázati forrásból megtalálják ezeket a hiányzó összegeket. Pontosan milyen pályázati forrásra számíthatnak az érintett önkormányzatok, amiből ezeket a szükséges forrásokat biztosítani lehet?

Milyen reális, átfogó stratégiával, tervvel rendelkezik a kormány annak érdekében, hogy ezt a válságos helyzetet valamilyen módon kezelni tudja? Én azt gondolom, hogy nem az ellenzéki képviselők felé tartozik végre egy világos válasszal a kormány, hanem minden magyar ember és a szakmai szervezetek felé, hogy mire lehet számítani a vízügyi ágazat rendkívül súlyos válságát érintően. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)