Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány abból indult ki, hogy minél inkább a gyermekek érdekét szolgálja. Tisztelt képviselő úr, szerintem ön is tudja és ismeri azt a gyakorlatot, hogy hasonló felkészültségű gyerekekre, hasonló képességekkel rendelkező gyermekekre bizonyos országrészekben bizonyos iskoláknál, bizonyos óvodáknál, bizonyos településeken azt mondták, hogy nem iskolaérettek és visszatartották őket az óvodában még egy évig, más területein az országnak pedig ugyanolyan fejlettségi szintű, ugyanolyan kompetenciájú gyermekeket meg iskolába engedtek.

Mi az iskolaérettség időpontja? Ha megnézzük az OECD, tehát a legfejlettebb országok listáját, hogy hol melyik évet javasolják, azt látjuk, hogy ötéves, hatéves és hétéves kor egyaránt előfordul. A legtöbb országban a Magyarországgal azonos hatéves kor a jellemző, 26 OECD-országban hatéves kor, és elsősorban az angolszász országokban van ennél alacsonyabb korú iskolakötelezettség, általános iskolai kezdő időpont. Tehát általánosságban minden fejlett országban ugyanúgy hatéves korban határozzák meg az iskolaérettség átlagos időpontját, mint Magyarországon.

Az új rendszer is természetesen azokban az esetekben, ahol a gyermek fejlettségi foka, a gyermek érdeke nem azt mutatná, hogy ő menjen hatéves korban iskolába, lehetőség van arra, hogy egyéves halasztást érjenek el. Tehát kérek mindenkit, aki ebben az ügyben megnyilvánul, ne hergelje azzal a szülőket, hogy nem lesz lehetőség arra, hogy azok a gyerekek, akik nem iskolaérettek hatéves korukban, hétéves korban menjenek iskolába, mert erre igenis lesz lehetőség. (Kunhalmi Ágnes: És ki dönti el?)

De nézzük meg, hogy mi a gyermekek érdeke! Az‑e a gyermekek érdeke, hogy első osztályban legyenek hatévesek is, hétévesek is meg nyolcévesek is, és mint ahogy most is sokszor előfordul, akár kétévnyi korkülönbséggel vannak egy első osztályban a gyermekek? Hogy ez jó‑e vagy nem jó? Itt nyilvánvalóan a pedagógusnak is nehezebb, és a nyolcévesnek is nehezebb, hiszen a hatéves lehet, hogy hozzá képest lassabban halad, a hatévesnek is nehéz, mert aki nyolcévesen kerül be az első osztályba, az nyilván gyorsabban halad, tehát ahhoz képest lemaradottnak érzi magát. De nem lemaradott, csak abban a helyzetben van, az a tudása van meg, ami egy átlag hatévesnek van, csak éppen bizonyos eltérő gyakorlatok miatt néha a hatévesek mellé nyolcévesek kerültek be, mert őket meg engedték, hisz lehet évvesztes is, és plusz mellette egy évet ráhúztak az óvodában, és ő nyolcévesként került be ugyanabba az első osztályba. Nyilván az az érdekünk, hogy minden első osztályos körülbelül hasonló fejlettségi fokkal, értelmi képességekkel kezdje meg a tanulmányait.

S nem ezzel az intézkedéssel kezdtük ezt, tisztelt képviselő úr, hanem azzal, amikor jó pár évvel ezelőtt bevezettük hároméves kortól a kötelező óvodáztatást, pontosan azért, hogy akinek hároméves korban már érezhető lemaradása van, azt az óvoda tudja kompenzálni; az óvodában azt a lemaradást, amit élete első három évében esetleg elszenvedett, a következő három évben az óvodai nevelésben kompenzálni lehessen. Ezért mondtuk azt, amin sok ellenzéki politikus csak nevetgélt vagy nem vette komolyan, hogy az óvodai évek legyenek iskolai előkészítő évek is, készítse föl az iskolára a diákokat. Ezért mondtuk azt, hogy hároméves kortól vezetjük be kötelezően az óvodát, s nyilván emellett új óvodákat is építünk.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt, hogy ki iskolaérett és ki nem, egységes protokollok és szakmai sztenderdek alapján fogják megmondani, ha kell, szakértők bevonásával, például a pedagógiai szolgálat bevonásával, pszichológusok, gyógypedagógusok, konduktorok vagy orvosok bevonásával, akár az óvodai fejlődési napló ismeretében, pontosan azért, hogy azok kerüljenek be hatévesen iskolába, akik iskolaérettek, akik pedig nem iskolaérettek, azok ne kerüljenek be. De senkinek nem jó, ha a gyermek nem az életkorának és a képességeinek megfelelően van akár az óvodában, akár az iskolában, és az sem jó, ha nem az átlag hatéveshez mérjük azt, hogy a gyereket valaki be akarja íratni első osztályba, hanem azt nézi, hogy ha a többiek úgyis halasztanak, akkor én is halasztok, hogy a halasztókhoz képest ne legyen lemaradott a gyermekem fizikai vagy szellemi fejlődése.

A gyermek érdekét kell nézni, és nem az intézmények érdekét kell nézni ebben a kérdésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)